A kávé világnapja
Szeptember 29-én a kávé napját tartják világszerte szakmai és közönségprogramokkal, bemutatókkal, versenyekkel.
Magyarországon második alkalommal fogott össze a szakma, a baristák (régi magyar szóval: kávépincérek) és a kávészakértők, hogy a közönséggel szakmai fogásokat ismertessenek meg, új ízeket fedeztessenek fel.
A legjobb termőterületekről származó kávékat lehet kóstolni. Ahogy szokásos a világnapokat egy-egy téma köré csoportosítják az adott évben. az idei téma az otthoni kávékultúra, otthoni kávéfogyasztás. Így bemutatkoznak a filteres eszközök, kapszulás gépek, kiegészítők és természetesen a kávék. Ki lehet próbálni az alternatív kávéfőzőket is, amelyekkel akár otthon is lehet kávét főzni.
Az ismert márkák mellett kevésbé ismertek, mini pörkölők is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. Ez utóbbiak termékei jellemzően márkafüggetlen kis kávézókban érhetők el. A világnapi programok része a Hario Filter Race verseny, illetve Brew Bar Kids bemutató. A világnap a 2014-es országos barista bajnokság beharangozója is.
Az afrikai kávék közül a kedvenc az etióp Yrgacheffe, de a zimbabwei, tanzániai, ruandai és a Magyarországon kevésbé ismert kenyai kávé is előtérbe kerül a világnap alkalmából.
Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelő országa, amelyet nem afrikai országok követnek: Vietnam, Kolumbia és Indonézia. A legkeresettebb kávét Etiópia termeli.
A kávé sok energiát és vegyi védelmet igénylő, monokultúrában termelt növény. A termelők kiszolgáltatottságát szándékozik csökkenteni a „fair trade" mozgalom (nemcsak a kávétermelőkét). Igyekeznek csökkenteni a termelő és a fogyasztó közötti időt, lépcsőket. Így a termelőkhöz több jutna a profitból, a fogyasztók pedig olcsóbban juthatnak a termékekhez, terményekhez. Ellenőrző lépésekkel védik a termelők érdekeit. A klímaváltozás negatívan hat a kávétermelésre, egyes számítások szerint akár meg is szűnhet a termelés.
Isztambulban az 1550-as években nyíltak az első kávéházak. Számuk gyorsan nőtt, s terjedt a szokás egész Európában. Európában az első kávéház Velencében nyílt 1624-ben. Manapság a bécsi kávézók népszerűsége áll a lista élén, ahol életformává vált a kávé és sütemény melletti beszélgetés, csevegés. Magyarországon török hatásra terjedt el a "fekete leves" fogyasztása.
Magyarországon második alkalommal fogott össze a szakma, a baristák (régi magyar szóval: kávépincérek) és a kávészakértők, hogy a közönséggel szakmai fogásokat ismertessenek meg, új ízeket fedeztessenek fel.A legjobb termőterületekről származó kávékat lehet kóstolni. Ahogy szokásos a világnapokat egy-egy téma köré csoportosítják az adott évben. az idei téma az otthoni kávékultúra, otthoni kávéfogyasztás. Így bemutatkoznak a filteres eszközök, kapszulás gépek, kiegészítők és természetesen a kávék. Ki lehet próbálni az alternatív kávéfőzőket is, amelyekkel akár otthon is lehet kávét főzni.
Az ismert márkák mellett kevésbé ismertek, mini pörkölők is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. Ez utóbbiak termékei jellemzően márkafüggetlen kis kávézókban érhetők el. A világnapi programok része a Hario Filter Race verseny, illetve Brew Bar Kids bemutató. A világnap a 2014-es országos barista bajnokság beharangozója is.
Az afrikai kávék közül a kedvenc az etióp Yrgacheffe, de a zimbabwei, tanzániai, ruandai és a Magyarországon kevésbé ismert kenyai kávé is előtérbe kerül a világnap alkalmából.
Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelő országa, amelyet nem afrikai országok követnek: Vietnam, Kolumbia és Indonézia. A legkeresettebb kávét Etiópia termeli.
A kávé sok energiát és vegyi védelmet igénylő, monokultúrában termelt növény. A termelők kiszolgáltatottságát szándékozik csökkenteni a „fair trade" mozgalom (nemcsak a kávétermelőkét). Igyekeznek csökkenteni a termelő és a fogyasztó közötti időt, lépcsőket. Így a termelőkhöz több jutna a profitból, a fogyasztók pedig olcsóbban juthatnak a termékekhez, terményekhez. Ellenőrző lépésekkel védik a termelők érdekeit. A klímaváltozás negatívan hat a kávétermelésre, egyes számítások szerint akár meg is szűnhet a termelés.
Isztambulban az 1550-as években nyíltak az első kávéházak. Számuk gyorsan nőtt, s terjedt a szokás egész Európában. Európában az első kávéház Velencében nyílt 1624-ben. Manapság a bécsi kávézók népszerűsége áll a lista élén, ahol életformává vált a kávé és sütemény melletti beszélgetés, csevegés. Magyarországon török hatásra terjedt el a "fekete leves" fogyasztása.
Hozzászólások