Elhagyatott járműtelepek

Ismerd meg a világ legkülönlegesebb roncstemetőit!Nem csak elhagyatott épületeket találni a világ számos pontján, hanem járműtelepeket is, ahol autók, mozdonyok, repülők vagy akár hajók válnak lassan az enyészetté.

Oranjemund Gyémánt járműroncstelep: A namíbiai kormányt és a De Beers gyémánt kartellt összekötő Namdeb társaság tulajdonában áll a kisváros, Oranjemund a Narancs Folyó torkolatához közel. Mivel a település komoly gyémánttartalékkal rendelkezik, ezért a terület különösen szigorú ellenőrzés alatt áll.

A fegyveres őrök folyamatosan járőröznek, és csak azt engedik át a reptér forgóajtaján, aki engedéllyel rendelkezik. Ha pedig kiderül, hogy valaki jogosulatlanul gyémántot birtokol, az 15 évre börtönbe kerül.

Oranjemund olyan hatalmas föld munkagép-flottával rendelkezik, hogy az a világon a második legnagyobb az USA hadserege után. Amikor egy jármű belép a területre, akkor az többé nem távozhat onnan. Ennek oka az, hogy ezzel is a gyémántcsempészetet akarják megakadályozni.

Az itt található roncstelepen azok az 1920-as években készült és II. világháborús tankok hevernek, amelyekkel korábban homokot toltak. A cég munkatársai szívesen megmutatják a roncsokat, de fényképezés tilos.Bolívia mozdonytemetője: Bolívia délnyugati részén, magasan az Andokban található a Salar de Uyuni, a világ legnagyobb só mezeje. Mikor 1888-ban fellendült a helyi bányaipar, brit mérnököket bíztak meg azzal, hogy építsenek ki egy vasúthálózatot egésze a Csendes Óceánig.

A munkát nehezítette, hogy a helyi Aymara bennszülöttei folyamatosan szabotálták a terv megvalósítását, méghozzá azért, mert aggódtak, hogy a vasút veszélyezteti az életüket. Ennek ellenére a vasúthálózat 1892-ben elkészült.

A bányaipar az 1940-es években, amikor az ásványi erőforrások kimerültek bedőlt, ami azt jelentette, hogy a vasút feleslegessé vált. Sok gőzmozdonyt egyszerűen otthagytak a sós kietlenségben.

A mozdonytemetőben kísérteties látványt nyújt, ahogy a napfény megcsillan az Egyesült Királyságban gyártott gőzmozdonyokon. Mivel se kerítés, se őrök nem vigyáznak a a roncsokra, ezért azokból a fémet már rég kilopták a tolvajok.

Ennek a kontárkodásnak az eredménye, hogy a vonatok belseje a környező területen hevernek szerteszét. Az új tervek szerint múzeum lesz a mozdonytemetőből, de a vonatok sorsáról a helyiek és a természet dönt.Egy motorbicikli roncstelep New York állam távoli részén: A motorosok körében vált népszerű hellyé a New York államban található Lockport Eerie Csatornáján belüli régi raktárház, amit egy Kohl nevű ember vett meg, aki valószínűleg motorbiciklikkel kereskedett.

Kohl felvásárolta az olcsó japán motorokat és az elhunyt kereskedők készleteit, amivel rengeteg járművet halmozott fel. Kohl 1970-ben vette meg a raktárházat, hogy legyen hol elhelyeznie a gyűjteményét.

Miután a férfi 2002-ben, 80 évesen elhunyt, egy Frank néven ismert vásárló vette meg a helyet, ahol céget alapított, a raktárházat pedig motorbicikli alkatrészek értékesítésére használta. Az épületet azonban nem az állam újította fel, Frank pedig nem tudta igazolni a javítás költségeit.

Eközben a hatóság senkinek sem engedte, hogy bemenjen a raktárházba megnézni a gyűjteményt. 2010 novemberében a motorbiciklik nagy része eltűnt, sokuk a szeméttelepen végezte. A motortemetőről először 2010 áprilisában kerültek elő képek.

A rajongók közül, aki tehette, elment, hogy motorbicikliket és alkatrészeket vegyen, amíg még megtehette. A motortemetőről Chris Seward fotós készített fényképeket. Ő azt mondta, hogy ez volt a leghátborzongatóbb, legfurcsább hely, ahol valaha járt.Szovjet tengeralattjárók a Kola Félszigeten: Oroszországban, a Nezamenaja Medencében, a Sarkkörön belül találhatóak az elhagyatott szovjet tengeralattjárók, amelyek között fellelhetők azok az 1970-es években használt katonai tengeralattjárók, amelyek közül sok nukleáris meghajtású.

Ezeket azért hagyták egyszerűen az elhagyatott Kola Félszigeten, mert a szovjet hajógyárak azzal foglalkoztak, hogy teljesítsék az új megrendeléseket és összegyűjtsék a régieket. Mivel erre a területre tilos az engedély nélküli belépés, ezért csak korlátozott mennyiségű információt tudni a helyről.

A hírek szerint az 1990-es években néhány roncsot bezúztak a vízszennyezés miatt, de a Google Earth alapján még minimum hét tengeralattjáró ázik a vízben.A csernobili katasztrófa járművei: A csernobili nukleáris katasztrófa során nemcsak az embereket és az épületeket érte sugárzás, hanem a járműveket is, amelyeket a tűzoltáshoz és a kimenekítéshez használtak. Ezeknek a járműveknek nagy részét hatalmas roncstelepeken helyezték el. Ezek egyik legnagyobbja Rassokha-ban található.

Nem minden csernobili jármű került azonban roncstemetőbe, ugyanis azokat a tűzoltóautókat, amelyek elsőként érkeztek a helyszínre, mélyen a föld alá temették. A roncstelep közepén többségében tűzoltó helikopterek találhatók. Bár ezek legénységét közvetlenül érte a sugárzás, mégis sok helyi megpróbálta ellopni a járművek fémalkatrészeit.Az Arizona Boneyard repülőgép roncstelep: A Davis-Monthan Légibázison található a 309-ik AMARG Légtér Karbantartó és Megújító Csoport. Az arizonai sivatagból 1430 focipályányi területet elfoglaló roncstelepen 4200 légi jármű található, melyek összértéke kb. 35 milliárd dollár.

A világ legnagyobb légierő temetőjét négy részre osztották fel. Ezek közül az első az 1000-es kategória, ami a megóvott, repülőképes légi járművekre utal. A 2000-es kategóriába az alkatrésznek jó járművek tartóznak. A 3000-es kategóriába a jó állapotban lévő gépek szerepelnek. A 4000-es kategóriába az idejétmúlt, múzeumi darabnak vagy hulladéknak szánt roncsok tartóznak.

A különböző kategóriák mindegyikébe több B-52-es bombázó található. Ezek a legendás gépek akkor kerültek ide, amikor megkötötték az 1991-es fegyvercsökkentési egyezményt Oroszországgal.

A repülőgép roncstelep azért található Arizonában, mert annak száraz klímája valamennyire megóvja a járműveket a pusztulástól. Az AMARG számára ez fontos szempont, ugyanis nem akarják feleslegesen elpazarolni a kormány pénzét, sőt, még keresnek is azzal, hogy alkatrésznek eladják a leselejtezett légi járműveket. Természetesen a bevételt az is növeli, hogy a turisták idegenvezetővel nézhetik meg a roncstelepet.RAF (Royal Air Force - Királyi Légierő) Folkingham: 1940-ben nyitották meg az Egyesült Királysághoz tartózó Lincolnshireben található a repülőteret, hogy „csali” legyen a RAF Spitalgate számára. A cél érdekében hamis gépekről és személyzetről is gondoskodtak 1944-ig, amikor is az USA átvette az ellenőrzést.

A repülőtéren azok a Douglas C-47 Dakota gépek állomásoztak, amelyek a Normandiai Partraszállásban játszottan kiemelt szerepet. A bázist 1945 áprilisában visszakapta a RAF, majd 1947-ben bezárták. Ezt követően a Brit Motorverseny Forma 1-es csapata használta a tesztelésekhez.

1959-ben a légierő visszaszerezte a területet, ahol aztán a Thor termonukleáris rakéták tárolták. 1963-ban megint bezárták, majd mezőgazdasági területként értékesítették. Napjainkban Nelson M. Green & Sons Ltd. tulajdona.

A régi repülőtéren több száz jármű és az alkatrész található, köztük Caterpillar buldózerek, üzemanyag utántöltő teherautók, daruk, traktorok, régi katonai teherautók, és páncélozott járművek a II. Világháborúból. Szintén itt található egy DUKW kétéltű jármű, amit egy partraszállás alkalmával használtak. A roncstemetőben az három helyiség is megtalálható, ahol a Thor rakétákat tárolták.Barry Roncstelep: 1955-ben, amikor állami kézbe került a Brit Vasúttársaság, ítélték kidobásra az elavult szerelvényeket. Ennek a leselejtezésnek esett áldozatul nagyjából 650 ezer kocsi és 16 ezer gőzmozdony.

Ezt a rengeteg járművet a társaság nem tudta hova tenni, ezért sok vonatot magán hulladéktelepeknek adtak el. Ezek között volt a Woodham Brothers hulladéktelepe, a dél-wales-i Barry-ben.

Kevéssel a szállítás után bezúzták a gőzmozdonyokat. 1965 őszén Dai Woodham tulajdonos úgy döntött, hogy a jövőben a hulladéktermelés könnyebb részére koncentrál, ezért a kocsikat tette hulladékká.

A rozsdás gőzmozdonyokat kint hagyták a szabad ég alatt, ami felkeltette a turisták figyelmét, így hamarosan látványossággá vált a roncstemető. A gőzmozdony rajongói nem sokkal később rájöttek, hogy a társaságnak köszönhetően fennmaradtak a ritka mozdonyok. Az országban elkezdték ezeket hozzáférhetővé tenni, ám a modellek többsége eltűnt.

Az első megmentett gőzmozdony 1968 szeptemberében hagyta el a roncstelepet, majd az 1970-es években folytatódott a mozdonyok életre keltése. Ennek a munkának köszönhetően 213 gőzmozdonyt sikerült megmenteni, ami alaposan meglepte Woodhamet. Az utolsó jármű 2013-ban hagyta el Barry-t.

Az 1994-ben elhunyt Woodham rendkívül büszke volt a gyűjteményére, ahogy arra is, hogy sikerült megmentenie a mozdonyokat a jövő generációjának. Napjainkban több Barry-ből származó gőzmozdony jár Nagy-Britanniában, a kifejezetten számukra fenntartott vonalakon.Nouadhibou Hajótemető: A közel 100 ezer lakosú Nouadhibou kikötőjének széles öble kiváló a hajók számára, ráadásul ott találhatóak a legjobb halászó helyek. A helyiek a vasércet a kikötőn keresztül exportálják.

Az 1980-as években az emberek elkezdték az öbölben hagyni a lepusztult hajókat, köztük egyszerű halászhajó,t de luxus vízi járművet is. A sekély vízben rozsdásodó hajók egyik legnagyobbika a 2003-ban zátonyra futott United Malika, ami régen rengeteg halat szállított.

A United Malika 17 fős legénységét a haditengerészet mentette meg. A hajót 2003 óta senki se használta. Miután további intézkedéseket vezettek be a lerakodások megakadályozása érdekében, ezért megnőtt az elhagyatott hajók száma.

A roncsokat ma a halak használják ivóhelyként, valamint a halászok sokszor a félig elsüllyedt hajók között feszítik ki a hálójukat. A kormány azt fontolgatja, hogy a hajókat mesterséges zátonyként fogják használni a mélyebb vizekben.Chatillon erdei autótemető: A belga kisváros mély erdejében négy autótemető található, amelyekben több, mint 500 kocsit lepett be a moha és a rozsda. Azt senki sem tudja, hogy hogyan kerültek oda az autók, de ezzel kapcsolatos teória bőven akad.

Ezek egyike szerint az autótemető a II. Világháború után jött létre, amikor is az amerikaiak nem tudták elszállítani az autójukat, ezért egyszerűen az erdőben hagyták azokat, majd az évek múlásával egyre több lett belőlük. Egy másik városi legenda szerint egy elhagyatott roncstelep maradványairól van szó.

Az autótemető legtöbb darabját az 1950-es és 1960-as években gyártották és gyűjtött darabok voltak. Ahogy lenni szokott, így itt is sok roncsból kilopták az alkatrészeket.

(Forrás: noiportal.hu)