A legérdekesebb keresztény templomok Magyarországon
Ha nem vagyunk vallásosak, akkor is érdemes ellátogatni a következő templomokhoz.
Rossz gondolat az, ha azt hisszük, hogy csak a hívőknek van értelme felfedezniük egy-két templomot, hiszen ezek az épületek az ateisták számára is érdekes látványt nyújthatnak, ugyanis nem egy templom több száz, vagy akár ezer éve állhat.
Hazánkban nincs hiány a keresztény templomokból, melyek között többet is Szent István, vagy az Árpádházi királyok idejében építettek. Ennek oka az, hogy több, mint ezer évvel ezelőtt I. István rendeletet adott ki, ami kimondta, hogy a vallás tiszteletére minden tíz falu építsen egy templomot.
A legrégebbi magyar kolostorok és templomok között a pannonhalmi a leghíresebb, ám a következő Árpád-kori épületek mindegyikét érdemes felkeresnünk!
Bodrogolaszi: A XII. században emelték egy magaslatra a templomot, ami egy félköríves szentéllyel zárul. A résablakok és a templom körül látható falmaradvány arról mesélnek, hogy anno védelmi feladatokat is ellátott az épület.
A templomot eredetileg azért húzták fel, hogy a Tokaj-Hegyalja és környékén letelepedett, szőlészettel-borászattal foglalkozó bevándorló vallonoknak legyen hova menniük, ha a vallásukat akarják gyakorolni. Vallonoknak a mai Belgium déli részéről származó népcsoportot nevezzük, akiknek francia vagy flamand lehetett az anyanyelve.
Az épületet többször átépítették. Először a XVIII. század végén, majd a XIX. század második felében. A legnagyobb átalakítást az 1970-es években végezték el a templomon, ami mára elnyerte a végső formáját.
Öskü: Egy kicsi, sziklás dombra építették fel a templomot, ami leginkább egy gombára hasonlít, A „nagysapkás” kupolában végződő, ovális templomot római őrtoronynak építették a XI. században.
A régi, hazai körtemplomok közé tartozó épülethez csak a XV. században építették hozzá a sekrestyét. A teteje valószínűleg eredetileg nem ilyen volt, hanem kúp formájú. A kupolát az 1700-as évek elején alakíthatták ki. A templom műemléki helyreállítása az 1970-es években történt.
Csaroda: Tiszahát egyik településén, a Káta nemzetség tagjai építették a templomot a XIII. században. A kecses, magasra törő templomot olyan falfestményekkel díszítették, amelyeken szentek láthatók, így például a bizánci Kozma és Damján, Péter, Pál és János apostol, Szent Anna, és Mária a gyermek Jézussal.
A festményeket akkor fedezték fel, amikor a XX. században feltárták a templomot, ugyanis a reformáció idején a kálvinisták bevakolták, lefestették a freskókat, hiszen az ő vallásukban nem létezik a szentek kultusza.
Árpás: A Rábaközbe kell kirándulnunk ahhoz, hogy megtaláljuk azt a kis falut, amely fontos szerepet töltött be a római birodalmi idők kereskedelmében, mert erre húzódott Borostyánút. A település templomát Szent Jakab tiszteletére emelték a premonstrei rend tagjai, az 1200-as évek közepén.
A templomhoz tartozó épületben anno apácák éltek, majd a klarissza nővérek költöztek be, amikor a törökök elhagyták az országot. A nővérek voltak azok, akik 1751-ben újjáépítették a templomot, ami követte az adott kor divatját, tehát a barokk stílust. A templom nagyrészt megőrizte az eredeti formáját, a masszív, karakteres kialakítását.
Csengersima: A Szamos egyik holtágának partján áll a templom, ami az 1200-as évek első évtizedeiben épülhetett. Az egyhajós, kicsi templomot, amelynek homlokzatát torony díszíti, a XV. században építették át először. A történelem során egyszer majdnem teljesen elpusztult, ugyanis az 1700-as években a tatárok betörtek a Rákóczi-szabadságharc, valamint a pestisjárvány miatt elnéptelenedett faluba, és felgyújtották a templomot.
1729 és 1734 között azonban újraépítették, de az 1890-es évek végére megint lepusztult az épület, úgyhogy évtizedekkel később megint fel kellett újítani. A templom egyik legszebb része az 1760-as években, népi barokk stílusban készült famennyezet.
Sóly: Ez a református templom lehet Magyarország egyik legrégibb olyan falusi temploma, amely még napjainkban is áll, ugyanis 1009-ben itt írta meg I. (Szent) István királyunk a veszprémi püspökséget alapító okiratot.
A dokumentum tehát azt bizonyítja, hogy a Sóly fogadalmi kápolna az egyetlen magyarországi templom, amely Szent István nevéhez kapcsolódik. 2008-ban a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai elkezdték feltárni a templomot.
Egy évvel később a padozat alatt középkori csontvázakat találtak. Ha kívülről ránézünk a templomra, akkor látszik, hogy a történelemben nemcsak vallást gyakoroltak benne, hanem erődként is funkcionált.
Ják: Nem kell messze mennünk Szombathelytől, ha szeretnénk megtekinteni az egyik leghíresebb, és talán egyik legjobb állapotban ránk maradt, középkori templomot, amit 1214-ben kezdtek el építeni, Szent György tiszteletére.
A négy évtizeddel később elkészült templom nagyon fontos szerepet tölthetett be a tatárjárás idején. A templomot a XVII. század közepén átépítették, majd a XIX-XX. század között restaurálták.
A gyönyörű bélletes kapu mellett, a gazdagon díszített külső kialakítás és belső tér is lenyűgöző. A templomban látható állatokat és embereket ábrázoló képek azért is számítanak ritkaságnak, mert a török időkben leverték ezeket, hiszen az iszlám tiltja az emberábrázolást. A templom mellett található egy kápolna, ami a Csontház nevet kapta.
Bélapátfalva: A bükki Bél-kő alatt található községben kereshető fel az apátsági templom, amit 1232-ben építettek. Ehhez tartoznak az egykori monostor romjai. A román stílusjegyeket viselő templomot a XIV-XV. század között építették át, gótikus stílusban. Az épület legnagyobb ékei a főhomlokzaton található rózsaablak, A bejárati szürke és vörös téglasorok, és a bélletes kapu.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Rossz gondolat az, ha azt hisszük, hogy csak a hívőknek van értelme felfedezniük egy-két templomot, hiszen ezek az épületek az ateisták számára is érdekes látványt nyújthatnak, ugyanis nem egy templom több száz, vagy akár ezer éve állhat.
Hazánkban nincs hiány a keresztény templomokból, melyek között többet is Szent István, vagy az Árpádházi királyok idejében építettek. Ennek oka az, hogy több, mint ezer évvel ezelőtt I. István rendeletet adott ki, ami kimondta, hogy a vallás tiszteletére minden tíz falu építsen egy templomot.
A legrégebbi magyar kolostorok és templomok között a pannonhalmi a leghíresebb, ám a következő Árpád-kori épületek mindegyikét érdemes felkeresnünk!
Bodrogolaszi: A XII. században emelték egy magaslatra a templomot, ami egy félköríves szentéllyel zárul. A résablakok és a templom körül látható falmaradvány arról mesélnek, hogy anno védelmi feladatokat is ellátott az épület.A templomot eredetileg azért húzták fel, hogy a Tokaj-Hegyalja és környékén letelepedett, szőlészettel-borászattal foglalkozó bevándorló vallonoknak legyen hova menniük, ha a vallásukat akarják gyakorolni. Vallonoknak a mai Belgium déli részéről származó népcsoportot nevezzük, akiknek francia vagy flamand lehetett az anyanyelve.
Az épületet többször átépítették. Először a XVIII. század végén, majd a XIX. század második felében. A legnagyobb átalakítást az 1970-es években végezték el a templomon, ami mára elnyerte a végső formáját.
Öskü: Egy kicsi, sziklás dombra építették fel a templomot, ami leginkább egy gombára hasonlít, A „nagysapkás” kupolában végződő, ovális templomot római őrtoronynak építették a XI. században.A régi, hazai körtemplomok közé tartozó épülethez csak a XV. században építették hozzá a sekrestyét. A teteje valószínűleg eredetileg nem ilyen volt, hanem kúp formájú. A kupolát az 1700-as évek elején alakíthatták ki. A templom műemléki helyreállítása az 1970-es években történt.
Csaroda: Tiszahát egyik településén, a Káta nemzetség tagjai építették a templomot a XIII. században. A kecses, magasra törő templomot olyan falfestményekkel díszítették, amelyeken szentek láthatók, így például a bizánci Kozma és Damján, Péter, Pál és János apostol, Szent Anna, és Mária a gyermek Jézussal.A festményeket akkor fedezték fel, amikor a XX. században feltárták a templomot, ugyanis a reformáció idején a kálvinisták bevakolták, lefestették a freskókat, hiszen az ő vallásukban nem létezik a szentek kultusza.
Árpás: A Rábaközbe kell kirándulnunk ahhoz, hogy megtaláljuk azt a kis falut, amely fontos szerepet töltött be a római birodalmi idők kereskedelmében, mert erre húzódott Borostyánút. A település templomát Szent Jakab tiszteletére emelték a premonstrei rend tagjai, az 1200-as évek közepén.A templomhoz tartozó épületben anno apácák éltek, majd a klarissza nővérek költöztek be, amikor a törökök elhagyták az országot. A nővérek voltak azok, akik 1751-ben újjáépítették a templomot, ami követte az adott kor divatját, tehát a barokk stílust. A templom nagyrészt megőrizte az eredeti formáját, a masszív, karakteres kialakítását.
Csengersima: A Szamos egyik holtágának partján áll a templom, ami az 1200-as évek első évtizedeiben épülhetett. Az egyhajós, kicsi templomot, amelynek homlokzatát torony díszíti, a XV. században építették át először. A történelem során egyszer majdnem teljesen elpusztult, ugyanis az 1700-as években a tatárok betörtek a Rákóczi-szabadságharc, valamint a pestisjárvány miatt elnéptelenedett faluba, és felgyújtották a templomot.1729 és 1734 között azonban újraépítették, de az 1890-es évek végére megint lepusztult az épület, úgyhogy évtizedekkel később megint fel kellett újítani. A templom egyik legszebb része az 1760-as években, népi barokk stílusban készült famennyezet.
Sóly: Ez a református templom lehet Magyarország egyik legrégibb olyan falusi temploma, amely még napjainkban is áll, ugyanis 1009-ben itt írta meg I. (Szent) István királyunk a veszprémi püspökséget alapító okiratot.A dokumentum tehát azt bizonyítja, hogy a Sóly fogadalmi kápolna az egyetlen magyarországi templom, amely Szent István nevéhez kapcsolódik. 2008-ban a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai elkezdték feltárni a templomot.
Egy évvel később a padozat alatt középkori csontvázakat találtak. Ha kívülről ránézünk a templomra, akkor látszik, hogy a történelemben nemcsak vallást gyakoroltak benne, hanem erődként is funkcionált.
Ják: Nem kell messze mennünk Szombathelytől, ha szeretnénk megtekinteni az egyik leghíresebb, és talán egyik legjobb állapotban ránk maradt, középkori templomot, amit 1214-ben kezdtek el építeni, Szent György tiszteletére.A négy évtizeddel később elkészült templom nagyon fontos szerepet tölthetett be a tatárjárás idején. A templomot a XVII. század közepén átépítették, majd a XIX-XX. század között restaurálták.
A gyönyörű bélletes kapu mellett, a gazdagon díszített külső kialakítás és belső tér is lenyűgöző. A templomban látható állatokat és embereket ábrázoló képek azért is számítanak ritkaságnak, mert a török időkben leverték ezeket, hiszen az iszlám tiltja az emberábrázolást. A templom mellett található egy kápolna, ami a Csontház nevet kapta.
Bélapátfalva: A bükki Bél-kő alatt található községben kereshető fel az apátsági templom, amit 1232-ben építettek. Ehhez tartoznak az egykori monostor romjai. A román stílusjegyeket viselő templomot a XIV-XV. század között építették át, gótikus stílusban. Az épület legnagyobb ékei a főhomlokzaton található rózsaablak, A bejárati szürke és vörös téglasorok, és a bélletes kapu.(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások