A Marson lévő egykori élet bizonyítéka lehet egy ősrégi baktérium
Kanadában az emberi haj vastagságánál is kisebb baktériumot találtak, amely 4,2 milliárd éves.
Több milliárd évvel ezelőtt a Földön az óceánok mélyén élhetett hidrotermális kürtőkben, ahol a mélyből 60 fokos forró víz tört fel a Föld gyomrából.
„Ez lehet a legerősebb bizonyíték arra, hogy hasonló organizmusok egykor a Marson is tenyésztek." - írja a Telegraph.
A magyarázat az, hogy a feltételezések szerint a Marson abban az időben nem sokban különbözött a légkör a Földétől. A vörös bolygón egykor óceánok is voltak. A Marsot is nagy valószínűséggel ezekben az időkben ugyanazok az üstökös fajták találhatták el, mint Földbolygónkat. Ezek akár a Föld építőelemei is lehettek.
„A korai Mars és a korai Föld nagyon hasonló helyek voltak, szóval számíthatunk rá, hogy életet találunk mind a két bolygón ugyanabból a korból.” - jelentették ki a University College London kutatói.
A Marson ilyen fosszíliákat kellene találni és ez végképp bizonyítaná az elméletet, ahogy ezt kijelentette a NASA által támogatott program vezető szervezője Matthew Dodd. Szerinte egyértelmű, hogy a Földön hasonló helyek voltak és bolygónkon az élet nagyon hamar megjelent a forró vizes kürtők közelében, amely rapid módon fejlődött tovább. Mindez miért ne történhetett volna meg a Marson?
Ha nem sikerülne a Marsról megkövült bakteriális leleteket hozni, akkor ez nem jelent mást, mint, hogy a Földünk egy egyedülálló az élet kialakulásában.
Egyébként érdekes módon Nyugat-Ausztráliában találtak olyan fosszíliát is, amely alapján a kutatók meg tudták saccolni, hogy az élet a Földön 3,7 milliárd évvel ezelőtt jelent meg először. A mostani kanadai leletet ez tolta ki, amelyet Québecben találtak meg a Nuvvuagittuq Szuprakrusztális Öv nevű területen. Ezen a földi területeken találhatók a világ legöregebb sziklái, amelyek 4,3 milliárd éve alakultak át.
A talált baktérium nagy valószínűséggel, vassal táplálkozhatott, mindeközben golyószerű részét az óceán aljzatához rögzítette. Kevés kutató valószínűsíti azt, hogy az élet a Marsról jött volna a Földre valami úton-módon. Ettől sokkal valószínűbb verzió, hogy amennyiben mindkét bolygón volt, vagy van élet, akkor párhuzamosan fejlődhetett ki.
”Persze ne számítsunk kicsi zöld emberkékre, csak mikroorganizmusokra” - csillapította le a kedélyeket Dan Brown a Nottinghami Trest Egyetem munkatársa. Mi van akkor, ha ilyen organizmusok a Jupiter Európa nevű holdján is élnek?
Forrás: 24.hu
Több milliárd évvel ezelőtt a Földön az óceánok mélyén élhetett hidrotermális kürtőkben, ahol a mélyből 60 fokos forró víz tört fel a Föld gyomrából.
„Ez lehet a legerősebb bizonyíték arra, hogy hasonló organizmusok egykor a Marson is tenyésztek." - írja a Telegraph.
A magyarázat az, hogy a feltételezések szerint a Marson abban az időben nem sokban különbözött a légkör a Földétől. A vörös bolygón egykor óceánok is voltak. A Marsot is nagy valószínűséggel ezekben az időkben ugyanazok az üstökös fajták találhatták el, mint Földbolygónkat. Ezek akár a Föld építőelemei is lehettek.
„A korai Mars és a korai Föld nagyon hasonló helyek voltak, szóval számíthatunk rá, hogy életet találunk mind a két bolygón ugyanabból a korból.” - jelentették ki a University College London kutatói.
A Marson ilyen fosszíliákat kellene találni és ez végképp bizonyítaná az elméletet, ahogy ezt kijelentette a NASA által támogatott program vezető szervezője Matthew Dodd. Szerinte egyértelmű, hogy a Földön hasonló helyek voltak és bolygónkon az élet nagyon hamar megjelent a forró vizes kürtők közelében, amely rapid módon fejlődött tovább. Mindez miért ne történhetett volna meg a Marson?
Ha nem sikerülne a Marsról megkövült bakteriális leleteket hozni, akkor ez nem jelent mást, mint, hogy a Földünk egy egyedülálló az élet kialakulásában.
Egyébként érdekes módon Nyugat-Ausztráliában találtak olyan fosszíliát is, amely alapján a kutatók meg tudták saccolni, hogy az élet a Földön 3,7 milliárd évvel ezelőtt jelent meg először. A mostani kanadai leletet ez tolta ki, amelyet Québecben találtak meg a Nuvvuagittuq Szuprakrusztális Öv nevű területen. Ezen a földi területeken találhatók a világ legöregebb sziklái, amelyek 4,3 milliárd éve alakultak át.
A talált baktérium nagy valószínűséggel, vassal táplálkozhatott, mindeközben golyószerű részét az óceán aljzatához rögzítette. Kevés kutató valószínűsíti azt, hogy az élet a Marsról jött volna a Földre valami úton-módon. Ettől sokkal valószínűbb verzió, hogy amennyiben mindkét bolygón volt, vagy van élet, akkor párhuzamosan fejlődhetett ki.
”Persze ne számítsunk kicsi zöld emberkékre, csak mikroorganizmusokra” - csillapította le a kedélyeket Dan Brown a Nottinghami Trest Egyetem munkatársa. Mi van akkor, ha ilyen organizmusok a Jupiter Európa nevű holdján is élnek?
Forrás: 24.hu
Hozzászólások