A szelfi negatív hatása
2013-ban az év szava lett az angol nyelvterületen a "selfie", azaz mobiltelefonnal, más mobileszközökkel készített kép saját magunkról. A képet legtöbbször a kép készítője a közösségi oldalakra teszi ki.
A közösségi média különösen a fiatalok körében a mindennapok szerves részévé vált, így az önképek, a szelfik posztolása is.
A látszólag ártatlannak tűnő képek, illetve a fényképezés ezen fajtája korábban nem várt negatív hatásokhoz vezethet. Ez pedig a nárcizmus. A narcisztikus ember személyiség zavarban szenved, amely az ént teszi előtérbe, és azt, hogy őt a környezete hogyan látja. Jellemzője a hiúság, a saját maga külsejének, intellektusának dicsérete, csodálata. Névadója az ókori Görögországban élt ifjú, Narkisszosz. Születésekor azt jósolták, hogy csak akkor éri meg az öregkort, ha nem ismeri meg magát. A szép ifjú bosszú áldozata lett, s amikor egyszer egy folyó tükrében megpillantotta magát, beleszeretett saját magába. Hiába próbálta magát megölelni. Másnapra csak sárga virág, nárcisz állt a parton.
A legtöbb önkép vicces, vagy éppen semleges, azt mutatja, hogy a kép készítője hol jár, milyen programokon vesz részt, kikkel van együtt. A jelenség azonban korántsem olyan vicces, mint amilyennek első látásra tűnhet. A szelfik használata, de akár a hozzászólások is sok mindent kifejezhetnek a képek készítőiről, és a közösségi média használóiról. A szakemberek már egyenesen szelfi-szindrómáról beszélnek.
Ha igaz a kutatás eredménye, és a szelfik nárcizmushoz vezetnek vagy vezethetnek, érdemes ennek jeleit megvizsgálni.
Az egyoldalú figyelem: az ilyen ember csak arra figyel, hogy tagadjon, elutasítson, figyelmen kívül hagyjon, másokat, mások érdekeit jelentéktelennek minősítsen. Önző, csak saját ügyei érdeklik.
Úgy érzi, a törvény nem vonatkozik rá, mert felette áll. Képtelen elviselni a kritikát. Jellemző rá a "másban a szálkát, magában a gerendát sem" hozzáállás. Hárítja a felelősséget, hajlamos másokat hibáztatni, hamar dühös lesz, különösen, ha kritizálják vagy utasítják.
Nem véletlen, hogy az angol "selfie" szó, és a "selfish", azaz önző szó nagyon hasonlít egymásra.
Egy amerikai kutatás szerint, minél többet használja valaki a közösségi médiát, elsősorban a Facebookot, annál valószínűbb a nárcizmus kialakulása. Ennek jelei a gyakori állapotfrissítések, a gyakori posztolások, főleg saját magáról szelfikkel kísérve. gyakran ír mottót, főleg olyanokat, amelyek valamilyen kapcsolatban vannak vele.
Egy válóperes ügyvéd szerint a válások egyharmadában szerepet játszik a Facebook – legalábbis az USA-ban.
Ha a Facebook "társas tükör", akkor a Twitter "közösségi megafon". A Twitter különösen az ifjabb generáció képviselői körében népszerű. Főleg ismeretségi körük bővítésére használják. Gyakran osztják meg segítségével ötleteiket. Ez arra vezethet, hogy túlértékeljék magukat, véleményüket.
Felmerülhet a kérdés mindezek alapján, hogy a nárcizmus elkerülhetetlen következménye-e társadalmi kultúránknak.
www.nyest.hu, www.bestcomputerscienceschools.net
A közösségi média különösen a fiatalok körében a mindennapok szerves részévé vált, így az önképek, a szelfik posztolása is.A látszólag ártatlannak tűnő képek, illetve a fényképezés ezen fajtája korábban nem várt negatív hatásokhoz vezethet. Ez pedig a nárcizmus. A narcisztikus ember személyiség zavarban szenved, amely az ént teszi előtérbe, és azt, hogy őt a környezete hogyan látja. Jellemzője a hiúság, a saját maga külsejének, intellektusának dicsérete, csodálata. Névadója az ókori Görögországban élt ifjú, Narkisszosz. Születésekor azt jósolták, hogy csak akkor éri meg az öregkort, ha nem ismeri meg magát. A szép ifjú bosszú áldozata lett, s amikor egyszer egy folyó tükrében megpillantotta magát, beleszeretett saját magába. Hiába próbálta magát megölelni. Másnapra csak sárga virág, nárcisz állt a parton.
A legtöbb önkép vicces, vagy éppen semleges, azt mutatja, hogy a kép készítője hol jár, milyen programokon vesz részt, kikkel van együtt. A jelenség azonban korántsem olyan vicces, mint amilyennek első látásra tűnhet. A szelfik használata, de akár a hozzászólások is sok mindent kifejezhetnek a képek készítőiről, és a közösségi média használóiról. A szakemberek már egyenesen szelfi-szindrómáról beszélnek.
Ha igaz a kutatás eredménye, és a szelfik nárcizmushoz vezetnek vagy vezethetnek, érdemes ennek jeleit megvizsgálni.
Az egyoldalú figyelem: az ilyen ember csak arra figyel, hogy tagadjon, elutasítson, figyelmen kívül hagyjon, másokat, mások érdekeit jelentéktelennek minősítsen. Önző, csak saját ügyei érdeklik.Úgy érzi, a törvény nem vonatkozik rá, mert felette áll. Képtelen elviselni a kritikát. Jellemző rá a "másban a szálkát, magában a gerendát sem" hozzáállás. Hárítja a felelősséget, hajlamos másokat hibáztatni, hamar dühös lesz, különösen, ha kritizálják vagy utasítják.
Nem véletlen, hogy az angol "selfie" szó, és a "selfish", azaz önző szó nagyon hasonlít egymásra.
Egy amerikai kutatás szerint, minél többet használja valaki a közösségi médiát, elsősorban a Facebookot, annál valószínűbb a nárcizmus kialakulása. Ennek jelei a gyakori állapotfrissítések, a gyakori posztolások, főleg saját magáról szelfikkel kísérve. gyakran ír mottót, főleg olyanokat, amelyek valamilyen kapcsolatban vannak vele.
Egy válóperes ügyvéd szerint a válások egyharmadában szerepet játszik a Facebook – legalábbis az USA-ban.
Ha a Facebook "társas tükör", akkor a Twitter "közösségi megafon". A Twitter különösen az ifjabb generáció képviselői körében népszerű. Főleg ismeretségi körük bővítésére használják. Gyakran osztják meg segítségével ötleteiket. Ez arra vezethet, hogy túlértékeljék magukat, véleményüket.
Felmerülhet a kérdés mindezek alapján, hogy a nárcizmus elkerülhetetlen következménye-e társadalmi kultúránknak.
www.nyest.hu, www.bestcomputerscienceschools.net
Hozzászólások