A túlsúlyos utasok többet fizessenek?

Amennyibe az utóbbi időben a légitársaságok között keringő, többek által vitathatónak tartott  javaslat bevett gyakorlattá válik, elképzelhető, hogy a testsúlyunk alapján kell fizetnünk a repülőjegyünkért.

Nemrég a Samoa Air, egy kis oceániai utasszállító társaság amiatt került a címoldalakra, mert elsőként vezette be a repülőjegyek testsúly alapján történő értékesítését. Az elsősorban belföldi utasforgalmat bonyolító társaság politikája érdekes módon épp egybeesett egy norvég közgazdász publikációjával, aki azt javasolta, hogy a túlsúlyos utasoknak többet kellene fizetnie az utazásért.

Az úgynevezett "kövér adó" bevezetése melletti érvelés szerint az üzemagyag ára az utóbbi időben elképesztő mértékben emelkedett,  s ez az, ami a légitársaságok részéről a legnagyobb kiadást jelenti. Ami pedig a legtöbb gázt emészti fel, az a fedélzeti súly. Az üzemanyag ára, úgy tűnik az elmúlt évtizedekben arányosan növekedett az átlag testsúllyal s mindennek a légitársaságok fizetik meg az árát.

Mindennek eredményeként az érintett iparág most azon tanakodik, hogy vajon a testsúly alapján történő díjszabás kárpótolná-e őket a veszteségekért. Egy ilyen lépésnek természetesen lennének nyertesei is: a nők, a kisgyerekes családok és az alacsony növésűek egyértelműbben kevesebbet költenének ezentúl a repülőjegyre. Méltánytalanul bűnhődnének ugyanakkor a magas illetve a túlsúlyos utasok. Az iparág szakértői szerint azonban egyáltalán nem valószínűtlen, hogy ez ellentmondásos politika ténylegesen bevezetésre kerül.

A gyakorlati alkalmazáshoz ugyanis meg kellene oldani néhány felmerülő logisztikai problémát. A légitársaságoknak először is minden jegykiadó ponton egy mérleget kellene elhelyeznie, valamint a check-in-nél is le kellene mérni az utasokat. Ez változtatás minden bizonnyal több személyzetet és időt igényel, amely nagy valószínűséggel késésekhez vezet. Ezen túl, a légitársaságoknak az utas súlyát fel kellene venni tényezőként a jegyárazási rendszerbe, amely a már így is elég komplex algoritmust még bonyolultabbá tenné. Egyesek szerint mindez egyenlő lenne egy logisztika rémálommal s az sem biztos, hogy ez a megoldás költséghatékony.

A legfontosabb következmény azonban mégis az lenne, hogy a légitársaságoknak szembe kellene néznie a feldühödött utasokkal, s minden bizonnyal akadnának olyan felháborodott emberek is, aki bojkottálnák azt a légitársaságot, amelyik ilyen árszabást vezet be. S akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a diszkrimináció vádjából születő peres ügyek nagy valószínűséggel elszaporodnának.

Ezek után azonban felmerül a kérdés, hogy a Samoa Air hogy úszta meg mindezt? A lehetséges magyarázat szerint ez a Csendes-óceáni utasszállító egy rendkívül kicsi, regionális vállalat, amely nagyjából 30 embert szállít járatonként, így a súlymérés logisztikailag megolthatóvá válik. A történethez még az is hozzátartozik, hogy a régióban az utasoknak nincs sok választási lehetőségük a légitársaságokat illetően, így a Samoa Air biztos pozíciót tudhat magáénak. A kis légitársaságok tehát valószínűleg meg fogják tudni valósítani ezt az elképzelést. Annak ellenére, hogy a rakomány és a poggyász szállításáért  is súly alapján fizetünk, a szakértők nem sok esélyt látnak arra, hogy a testsúly alapján történő díjszabás elfogadott gyakorlattá válna a közeljövőben.

Forrás: www.bbc.com