Aleppói muszlimok először találkoztak keresztényekkel!
Az aleppói harcok a legsúlyosabbak Szíriában. A World Watch Monitor azért alakult, hogy az üldöztetést szenvedő keresztények segítségére legyen.
Szíriában nemcsak Aleppóban a legsúlyosabbak a harcok, hanem ezen belül a muszlimok lakta területeken. Sok muszlim tudatosan menekült keresztény lakta kerületekre, ahol menedékre lelnek.
Kristina egy 28 éves keresztény nő gyermekeivel menekült el Libanonba, egy keresztény menekülttáborba.
„Sok muszlim őszintén megdöbbent, amikor azt látta, hogy a keresztény nők segíteni akarnak nekik. Eddig olyan kép élt a fejükben, hogy a keresztény nők idejük nagy részét azzal töltik, hogy éjszakai lokálokban táncolnak és isznak. A találkozás megdöbbentő volt mindannyiunk számára. Sokan közülük átértékelik addigi hitüket és feladták a keresztények felé korábban tanúsított ellenséges hozzáállást.”– nyilatkozta a keresztény anyuka.
Kristina a World Watch Monitor-nak a menekülttáborban elmondta, hogy Aleppót már 10-ből 9 keresztény elhagyta. Azonban a kevés keresztény barátai, akik még ott maradtak, elmondták, hogy gyülekezetük tele van, mert rendkívül összetartók. Ezenkívül az oda menekült muszlimok is a templomban vannak, mert ott találtak menedéket. A keresztények különféle foglalkozásokat szerveznek a muszlimok számára, hogy fel tudják dolgozni a helyzetet, amit átéltek a muszlimok civilként a háború alatt.
A muszlim nők a leghálásabbak, mert a gyerekeiket különféle elfoglaltságokkal kötik le. Ez alatt az idő alatt kicsit feledésbe merülnek a terror súlyos lelki sebei. A muszlimokat nagyon ledöbbentette, hogy ugyanúgy segítenek nekik a keresztények, mintha ők is keresztény hitűek lennének.
A muszlim édesanyák már egyáltalán nem bánják, ha mindennap hallják a Bibliát gyermekeikkel együtt. Úgy gondolják, hogy jót tesz a gyermekeknek, ha Istenről tanulnak, hallanak. A keresztényekhez menekült apák azért a dologhoz szigorúbban állnak, akik ugyanúgy élvezik a keresztények vendégszeretetét.
Kristina azt látja, hogy a muszlim nők rájöttek, itt nem eszközként néznek rájuk. Egy nő feladata nemcsak az, hogy takarítson, gyereket szüljön és neveljen. A muszlim férfiak pedig így gondolják.
Az iszlám hitben a nőknek semmilyen jogaik nincsenek. Amikor rájönnek, hogy a keresztények törődnek velük, teljesen más, csodás világra ébrednek.
Kristina arról is szót ejt, hogy ő soha nem tapasztalta azt, hogy a muszlimok bármi dolog miatt közeledtek volna keresztény hívőkhöz.
„Nekünk nincs más dolgunk, mint megosztani velük az Örömhírt, ők pedig várják ezt.”– nyilatkozta Kristina a World Watch Monitor-nak.
Érdekes tanulmány a témával kapcsolatosan Szabados Ádám osztja meg két iszlámkutató gondolatát, Ami a muszlimokat Krisztushoz vonzza című írásában.
Egyre több muszlim számára világossá válik, hogy az iszlám kudarcot vallott!
„Nem váltotta be azokat az ígéreteket, amelyeket tett. Nem hozott sem békét, sem prosperitást, sem megelégedettséget azokba az országokba, ahol uralkodó vallás lett. A muszlim világ romokban van. A szaúdi uralkodó család korrupt és hiteltelen. Az iráni vezetésben nem bíznak. Szíriát háború verte szét. A szunniták és a síiták szembenállásában nincs a remény megbékélésre. Az iszlám kudarcát jelzi a radikalizmus növekedése is, egyfajta durcás védekezésként a muzulmán hitet fenyegető kulturális nyomásra. Az iszlám belső válsága rengeteg muzulmánt indít arra, hogy más lehetőségeket is megvizsgáljon. Kézenfekvő a hozzá legközelebb álló kereszténység szemügyre vétele."
A következő tény, hogy Allah egy olyan isten, amely nem tart bensőséges kapcsolatot emberekkel. Az Élő Isten nem ilyen. Isten minden embert arra teremtett, hogy állandó kapcsolatban legyen vele. Az Őt kereső ember, aki a szerető kapcsolat hiányában van, keresi a valóságos és létező Istent. Ezeknek az embereknek szívében olyan űr van, amelyet egyedül a Mindenható tud betölteni.
Isten közvetítésének a szerepét a keresztények puszta jelenlétükkel és cselekedeteikkel teszik kedvessé a muszlimok számára, akik a muszlimok közösségében mélységesen csalódtak.
Az iszlámvallásban létezik az umma, amely nem jelent mást, mint az iszlám közösséget. A muszlimok szerint ez a közösség egy bizonyos pont után nem létezik. Pusztán üres ígéret maradt a nagy semmibe!
A muzulmán világban hatalmas feszültségek vannak, hiszen nem bánnak úgy Mekkában az arab szunnitákkal, mint a törökökkel, vagy éppen a kurdokkal. Nem is beszélve a sítákról, akik az iszlámvallás kitaszítottjai a szunniták szemében.
A keresztények közötti valódi közösség és szeretet azonban áthidalja az etnikumokat és nyelvi határokat.
Érdekes a dologban az, hogy a muszlimokat felháborítja, egyben egészséges irigységet vált ki belőlük, hogy miként van az, hogy a kereszténységben van a valódi közösség (umma). A muszlim emberekben ez egy bizonyos vágyakozást ébreszt a keresztény hit felé! Hogy létezik, hogy a keresztények képesek szeretni ellenségeiket?
Az ellenség szeretetét a muszlimok ugyanis soha nem ismerték. A probléma az, hogy amennyiben eljutnak a muszlimok Európába és leveszik a városok templomairól a keresztet, csak röhögnek rajta, mert a szemükben ez nem más, mint önfeladás!
Merkel ne Európába missziózzon, hanem menjen inkább Szíriába és ott hirdesse az Isten hozott kultúráját Ferenc pápával és Soros Györggyel együtt.
Az iszlámvallás, amely nem mindenáron hit fogja bedönteni Európát, ha nem hoznak egy radikális intézkedést.
A fenti cikk, csak a valóság porszeme. Sajnos a valóság világ szerte sokkal nagyobb. Mindazonáltal a remény hal meg utoljára!
Forrás: idokjelei.hu
Szíriában nemcsak Aleppóban a legsúlyosabbak a harcok, hanem ezen belül a muszlimok lakta területeken. Sok muszlim tudatosan menekült keresztény lakta kerületekre, ahol menedékre lelnek.
Kristina egy 28 éves keresztény nő gyermekeivel menekült el Libanonba, egy keresztény menekülttáborba.
„Sok muszlim őszintén megdöbbent, amikor azt látta, hogy a keresztény nők segíteni akarnak nekik. Eddig olyan kép élt a fejükben, hogy a keresztény nők idejük nagy részét azzal töltik, hogy éjszakai lokálokban táncolnak és isznak. A találkozás megdöbbentő volt mindannyiunk számára. Sokan közülük átértékelik addigi hitüket és feladták a keresztények felé korábban tanúsított ellenséges hozzáállást.”– nyilatkozta a keresztény anyuka.
Kristina a World Watch Monitor-nak a menekülttáborban elmondta, hogy Aleppót már 10-ből 9 keresztény elhagyta. Azonban a kevés keresztény barátai, akik még ott maradtak, elmondták, hogy gyülekezetük tele van, mert rendkívül összetartók. Ezenkívül az oda menekült muszlimok is a templomban vannak, mert ott találtak menedéket. A keresztények különféle foglalkozásokat szerveznek a muszlimok számára, hogy fel tudják dolgozni a helyzetet, amit átéltek a muszlimok civilként a háború alatt.
A muszlim nők a leghálásabbak, mert a gyerekeiket különféle elfoglaltságokkal kötik le. Ez alatt az idő alatt kicsit feledésbe merülnek a terror súlyos lelki sebei. A muszlimokat nagyon ledöbbentette, hogy ugyanúgy segítenek nekik a keresztények, mintha ők is keresztény hitűek lennének.
A muszlim édesanyák már egyáltalán nem bánják, ha mindennap hallják a Bibliát gyermekeikkel együtt. Úgy gondolják, hogy jót tesz a gyermekeknek, ha Istenről tanulnak, hallanak. A keresztényekhez menekült apák azért a dologhoz szigorúbban állnak, akik ugyanúgy élvezik a keresztények vendégszeretetét.
Kristina azt látja, hogy a muszlim nők rájöttek, itt nem eszközként néznek rájuk. Egy nő feladata nemcsak az, hogy takarítson, gyereket szüljön és neveljen. A muszlim férfiak pedig így gondolják.
Az iszlám hitben a nőknek semmilyen jogaik nincsenek. Amikor rájönnek, hogy a keresztények törődnek velük, teljesen más, csodás világra ébrednek.
Kristina arról is szót ejt, hogy ő soha nem tapasztalta azt, hogy a muszlimok bármi dolog miatt közeledtek volna keresztény hívőkhöz.
„Nekünk nincs más dolgunk, mint megosztani velük az Örömhírt, ők pedig várják ezt.”– nyilatkozta Kristina a World Watch Monitor-nak.
Érdekes tanulmány a témával kapcsolatosan Szabados Ádám osztja meg két iszlámkutató gondolatát, Ami a muszlimokat Krisztushoz vonzza című írásában.
Egyre több muszlim számára világossá válik, hogy az iszlám kudarcot vallott!
„Nem váltotta be azokat az ígéreteket, amelyeket tett. Nem hozott sem békét, sem prosperitást, sem megelégedettséget azokba az országokba, ahol uralkodó vallás lett. A muszlim világ romokban van. A szaúdi uralkodó család korrupt és hiteltelen. Az iráni vezetésben nem bíznak. Szíriát háború verte szét. A szunniták és a síiták szembenállásában nincs a remény megbékélésre. Az iszlám kudarcát jelzi a radikalizmus növekedése is, egyfajta durcás védekezésként a muzulmán hitet fenyegető kulturális nyomásra. Az iszlám belső válsága rengeteg muzulmánt indít arra, hogy más lehetőségeket is megvizsgáljon. Kézenfekvő a hozzá legközelebb álló kereszténység szemügyre vétele."
A következő tény, hogy Allah egy olyan isten, amely nem tart bensőséges kapcsolatot emberekkel. Az Élő Isten nem ilyen. Isten minden embert arra teremtett, hogy állandó kapcsolatban legyen vele. Az Őt kereső ember, aki a szerető kapcsolat hiányában van, keresi a valóságos és létező Istent. Ezeknek az embereknek szívében olyan űr van, amelyet egyedül a Mindenható tud betölteni.
Isten közvetítésének a szerepét a keresztények puszta jelenlétükkel és cselekedeteikkel teszik kedvessé a muszlimok számára, akik a muszlimok közösségében mélységesen csalódtak.
Az iszlámvallásban létezik az umma, amely nem jelent mást, mint az iszlám közösséget. A muszlimok szerint ez a közösség egy bizonyos pont után nem létezik. Pusztán üres ígéret maradt a nagy semmibe!
A muzulmán világban hatalmas feszültségek vannak, hiszen nem bánnak úgy Mekkában az arab szunnitákkal, mint a törökökkel, vagy éppen a kurdokkal. Nem is beszélve a sítákról, akik az iszlámvallás kitaszítottjai a szunniták szemében.
A keresztények közötti valódi közösség és szeretet azonban áthidalja az etnikumokat és nyelvi határokat.
Érdekes a dologban az, hogy a muszlimokat felháborítja, egyben egészséges irigységet vált ki belőlük, hogy miként van az, hogy a kereszténységben van a valódi közösség (umma). A muszlim emberekben ez egy bizonyos vágyakozást ébreszt a keresztény hit felé! Hogy létezik, hogy a keresztények képesek szeretni ellenségeiket?
Az ellenség szeretetét a muszlimok ugyanis soha nem ismerték. A probléma az, hogy amennyiben eljutnak a muszlimok Európába és leveszik a városok templomairól a keresztet, csak röhögnek rajta, mert a szemükben ez nem más, mint önfeladás!
Merkel ne Európába missziózzon, hanem menjen inkább Szíriába és ott hirdesse az Isten hozott kultúráját Ferenc pápával és Soros Györggyel együtt.
Az iszlámvallás, amely nem mindenáron hit fogja bedönteni Európát, ha nem hoznak egy radikális intézkedést.
A fenti cikk, csak a valóság porszeme. Sajnos a valóság világ szerte sokkal nagyobb. Mindazonáltal a remény hal meg utoljára!
Forrás: idokjelei.hu
Hozzászólások