Az erdélyi szkíta pénz története
Koszon géta-szkíta király Kr. e. 1. században jó minőségű aranyérméket veretett, amelyek folyamatosan előkerülnek Erdély területéről már a 16. század óta.
Római, vagy szkíta érmékről van szó?
Az aranyérmékről, már Rotterdami Erasmus és Szamosközi István is beszámolót tartott a 16. században. Krisztus előtt 54-ben Brutusz is hasonló mintázatú érméket veretett, de ezek ezüstből készültek. A régi történet szerint Brutus Kr. e.
Feltételezhetjük, hogy a terület szkítája Koszon szomszédaival való kapcsolattartás érdekében új érmét veretett a Dunánál, ami összefüggésbe hozható a Balkánon történő kereskedelem megőrzésében. Ezt pedig, csak arany veretű pénzérmével lehetett biztosítani. A Brutus-féle veret pedig azért volt az érmén, mert így a kereskedők jobban elfogadták a pénzt.
A történet lényege, hogy a mai napig nincs letisztázva az érmék eredete tudományos szemszögből. Ugyanis az érmén Koszon király neve szerepel görög ül. Koszon pedig a Kr. e. 1. században uralkodott Európa délkeleti-déli felén és Kr. e. 29 körül halt meg. Tehát így nem hozhatjuk össze a pénzverés időpontjával, ami hozzávetőlegesen Kr. e. 40-30 körül verhették.
Továbbá az a kérdés is felvetődik, hogy most az érméket vajon Görögországban, Trákiában, vagy a vele szomszédos Szkítiában verették?
Napjainkban, Európában minden nép próbálja igazolni a saját eredetét kisebb-nagyobb sikerrel. A korabeli történeti források szerint szerencsére az antik szerzők pontosan megjelölték, hogy kik voltak a géták, és a trákok.
Nos ők egy olyan szkíta szövetséghez tartozók voltak, akik Kelet-Európában, és a Balkánon egyaránt államokat hoztak létre. A géták a Duna deltáját szállták meg, a Trákok pedig a mostani Bulgária, és Macedónia területén voltak uralkodók. Így rövid időn belül kapcsolatba kerülhettek a görögökkel, akik szintén a gazdag ásványkincsek miatt keresték fel a térséget.
(alfahir)
Hozzászólások