Finomságok, amik eltűnnek a klímaváltozás miatt
Néhány évtized múlva csak szép emlék lesz az igazi kávé, a mogyoróvaj, de a kitűnő francia borok is.
Sokat hallottunk már arról, hogy mely állatok halhatnak ki, és mely földterületek tűnhetnek el, ha nem állítja meg valami a klímaváltozást. Ám nem csak ezeket kell féltenünk, hanem a kedvenc ételeinket, és italainkat is!
Habár négy évtizedig még nem kell félnünk a mezőgazdasági katasztrófától, mégis nehezebb lesz hozzájutnunk a következő termékekhez, mert körülményesebb lesz az előállításuk, csökkenni fognak a készletek, és ezért drágább lesz az áruk.
Kávé: Kevesen tudjuk elképzelni az életünket egy csésze kávé nélkül, ami a reggeli rutin elmaradhatatlan része. Legalábbis még most! Az Arabica kávébabot termő növények nagyon kényesek, éppen ezért nem jó hír, hogy az Egyenlítő melletti, egyre melegedő, országokban termesztik.
Az Arabica nagyon érzékeny a kávérozsdásodásra, ami a klímaváltozással jár. Ez azt jelenti, hogy egy rozsdaszerű gomba támadja meg a növényt, ami sötétbarnára festi a leveleket, és ezért rosszabb lesz a termés, tehát jobb, ha már most átszokunk a Robusta kávéra, ami nem annyira jó.
Reményt adhat azonban az, hogy a Starbucks vásárolt egy costa ricai kávéfarmot, ahol olyan hibrid fajt próbálnak tenyészteni, ami túléli a szárasságot, a különböző betegségeket, de még egy atomrobbanást is.
Csokoládé: A világ kakaóállományának 70 százalékát Nyugat-Afrika teszi ki. Ez azért rossz hír, mert a kakaóbab érzékeny a hőmérsékletre, ami miatt Nyugat-Afrika szenvedni fog a klímaváltozása miatt. Nagyobb magasságban túlélhetné a hőmérséklet változást a kakaóbab, de ilyen terület nem sok akad az érintett területen.
A kakaóbab esetében azonban nem az a legnagyobb baj, hogy 2050-ben már nem tömhetjük magunkban a nap minden órájában a csokit, hanem az, hogy a helyi termelőknek megszűnik a jövedelemforrása. Ennek elkerülése érdekében, most a befektetők beszállnak a hőellenálló fákkal végzett kutatásokba.
Mogyoróvaj: Sajnos, ennek a finomságnak már most láthatóan emelkedik az ára, de ez csak a kezdet, mert a mogyorófarmokat is szárazság gyötri.
Ez a növény is kényes, mert megfelelő időközként igényli a 30-50 cm csapadékot. Ha tehát nem kapja meg időben a csapadékot, akkor kiszárad, és elpenészedik.
Francia borok: Először harminc évvel ezelőtt vették észre a bortermelők, hogy egyre rosszabb a termés. A szőlő hetekkel korábban ért be, aminek hatására magasabb lett a cukor, és alacsonyabb lett a savtartalma.
Ennek is a szárazság az oka, ezért a termelők ellenállóbb szőlőfajtákat ültettek, hogy megmentsék a borukat. Ám ez se segít a híres bordeaux-i termelőkön, hiszen a század közepére a klímaváltozás eltünteti a Cabernet és a Merlot borokat.
A franciák mellett az USA termelői is félhetnek, mert egy 2006-os kutatás szerint a század végére 81 százalékkal visszaesik a prémium bortermelő vidékek száma.
Almás pite: Az almafáknak fontos, hogy télen egyszer lehullassák a levelüket, mert az almafák csak a kellő mennyiségű fagyoskodás után virágzanak megfelelően, tehát melegebb tájakon nem terem finom alma. A klímaváltozás miatt azonban emelkedik a téli hőmérséklet, ami miatt kevesebb alma kerül a piacra, ráadásul az ízük sem az igazi.
Japán kutatók állítása szerint, a fuji almának jót tesz a klímaváltozás, mert korábban virágoznak, és ezért a gyümölcs édesebb, puhább lesz. Ám nem csak az alma, hanem a télre szintén érzékeny, körte, szilva, és kajszibarack is veszélybe kerülhet.
Víz: Nem egy finom étel, vagy ital, viszont el sem tudjuk képzelni nélküle az életünket, éppen ezért rossz hír, hogy a század közepére az USA egyharmada vízhiánnyal nézhet szembe a klímaváltozás miatt.
Habár a tudósok vitatkoznak rajta, hogy a szárazságnak tényleg köze van-e a globális felmelegedéshez, az mégis biztos, hogy egyre kevesebb hó esik, és ez problémát jelent azoknak az országoknak, ahol az olvadás során jutnak édesvízi forrásokhoz az emberek.
Kézműves sörök: Két fontos alapanyag kell ezekhez az alkoholokhoz, s mind a kettő jövője bizonytalan. A már említett vízprobléma mellett, a különlegesen ritka komló fajták is veszélyben vannak, mert hideg telet, és forró nyarat igényelnek.
A kutatók már dolgoznak a hőellenállóbb fajták termesztésén, és a jobb öntözőrendszereken, ám a sörfőzők így is sötétnek látják a jövőt. Az angliai farmokon az enyhe tél korai virágzáshoz vezet, ami kisebb hozamot jelent. Az előrejelzések szerint a malátaiparra is rossz sors vár. A sör tehát néhány évtized múlva drágább lesz.
Hal: Egy 2012-es kutatás eredménye rendesen megdöbbentette az embereket, ugyanis a halak zsugorodnak! Ennek az oka az, hogy a globális felmelegedés hatására csökken az óceánok oxigéntartalma, ami viszont szükséges a halak növekedéséhez.
Az előrejelzések szerint 2050-re az óceáni halak súlya átlagosan 12-14 százalékkal fog csökkenni. Ez leginkább a hidegebb, oxigénben gazdag északi és téli vizeket fenyegeti. Ám egy érdekes dolog is várható emiatt, hiszen az összezsugorodott halak többé nem eszik meg a kis halakat, amikkel korábban táplálkoztak.
Banán: A costa ricai banánfarmerek is a klímaváltozást hibáztatják azért, mert egyre jobban pusztul a termésük, ezért decemberben szükségállapotot rendeltek el az országban. A baj itt az, hogy a megváltozott rendszerességű esőzés miatt olyan bogarak jelentek meg, amelyek tönkreteszik a banánföldeket, ráadásul betegségek is megjelentek, és ezért senki sem veszi meg az onnan származó gyümölcsöt.
A Gros Michel banánfajtát például még 1950-ben a talajgomba tette tönkre. Ez a gomba most Közép-Amerikában bukkant fel. A gomba és a bogarak pedig a banánon kívül, a termelőket is veszélybe sodorja.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Sokat hallottunk már arról, hogy mely állatok halhatnak ki, és mely földterületek tűnhetnek el, ha nem állítja meg valami a klímaváltozást. Ám nem csak ezeket kell féltenünk, hanem a kedvenc ételeinket, és italainkat is!
Habár négy évtizedig még nem kell félnünk a mezőgazdasági katasztrófától, mégis nehezebb lesz hozzájutnunk a következő termékekhez, mert körülményesebb lesz az előállításuk, csökkenni fognak a készletek, és ezért drágább lesz az áruk.
Kávé: Kevesen tudjuk elképzelni az életünket egy csésze kávé nélkül, ami a reggeli rutin elmaradhatatlan része. Legalábbis még most! Az Arabica kávébabot termő növények nagyon kényesek, éppen ezért nem jó hír, hogy az Egyenlítő melletti, egyre melegedő, országokban termesztik.
Az Arabica nagyon érzékeny a kávérozsdásodásra, ami a klímaváltozással jár. Ez azt jelenti, hogy egy rozsdaszerű gomba támadja meg a növényt, ami sötétbarnára festi a leveleket, és ezért rosszabb lesz a termés, tehát jobb, ha már most átszokunk a Robusta kávéra, ami nem annyira jó.
Reményt adhat azonban az, hogy a Starbucks vásárolt egy costa ricai kávéfarmot, ahol olyan hibrid fajt próbálnak tenyészteni, ami túléli a szárasságot, a különböző betegségeket, de még egy atomrobbanást is.
Csokoládé: A világ kakaóállományának 70 százalékát Nyugat-Afrika teszi ki. Ez azért rossz hír, mert a kakaóbab érzékeny a hőmérsékletre, ami miatt Nyugat-Afrika szenvedni fog a klímaváltozása miatt. Nagyobb magasságban túlélhetné a hőmérséklet változást a kakaóbab, de ilyen terület nem sok akad az érintett területen.
A kakaóbab esetében azonban nem az a legnagyobb baj, hogy 2050-ben már nem tömhetjük magunkban a nap minden órájában a csokit, hanem az, hogy a helyi termelőknek megszűnik a jövedelemforrása. Ennek elkerülése érdekében, most a befektetők beszállnak a hőellenálló fákkal végzett kutatásokba.
Mogyoróvaj: Sajnos, ennek a finomságnak már most láthatóan emelkedik az ára, de ez csak a kezdet, mert a mogyorófarmokat is szárazság gyötri.Ez a növény is kényes, mert megfelelő időközként igényli a 30-50 cm csapadékot. Ha tehát nem kapja meg időben a csapadékot, akkor kiszárad, és elpenészedik.
Francia borok: Először harminc évvel ezelőtt vették észre a bortermelők, hogy egyre rosszabb a termés. A szőlő hetekkel korábban ért be, aminek hatására magasabb lett a cukor, és alacsonyabb lett a savtartalma.
Ennek is a szárazság az oka, ezért a termelők ellenállóbb szőlőfajtákat ültettek, hogy megmentsék a borukat. Ám ez se segít a híres bordeaux-i termelőkön, hiszen a század közepére a klímaváltozás eltünteti a Cabernet és a Merlot borokat.
A franciák mellett az USA termelői is félhetnek, mert egy 2006-os kutatás szerint a század végére 81 százalékkal visszaesik a prémium bortermelő vidékek száma.
Almás pite: Az almafáknak fontos, hogy télen egyszer lehullassák a levelüket, mert az almafák csak a kellő mennyiségű fagyoskodás után virágzanak megfelelően, tehát melegebb tájakon nem terem finom alma. A klímaváltozás miatt azonban emelkedik a téli hőmérséklet, ami miatt kevesebb alma kerül a piacra, ráadásul az ízük sem az igazi.
Japán kutatók állítása szerint, a fuji almának jót tesz a klímaváltozás, mert korábban virágoznak, és ezért a gyümölcs édesebb, puhább lesz. Ám nem csak az alma, hanem a télre szintén érzékeny, körte, szilva, és kajszibarack is veszélybe kerülhet.Víz: Nem egy finom étel, vagy ital, viszont el sem tudjuk képzelni nélküle az életünket, éppen ezért rossz hír, hogy a század közepére az USA egyharmada vízhiánnyal nézhet szembe a klímaváltozás miatt.
Habár a tudósok vitatkoznak rajta, hogy a szárazságnak tényleg köze van-e a globális felmelegedéshez, az mégis biztos, hogy egyre kevesebb hó esik, és ez problémát jelent azoknak az országoknak, ahol az olvadás során jutnak édesvízi forrásokhoz az emberek.
Kézműves sörök: Két fontos alapanyag kell ezekhez az alkoholokhoz, s mind a kettő jövője bizonytalan. A már említett vízprobléma mellett, a különlegesen ritka komló fajták is veszélyben vannak, mert hideg telet, és forró nyarat igényelnek.
A kutatók már dolgoznak a hőellenállóbb fajták termesztésén, és a jobb öntözőrendszereken, ám a sörfőzők így is sötétnek látják a jövőt. Az angliai farmokon az enyhe tél korai virágzáshoz vezet, ami kisebb hozamot jelent. Az előrejelzések szerint a malátaiparra is rossz sors vár. A sör tehát néhány évtized múlva drágább lesz.
Hal: Egy 2012-es kutatás eredménye rendesen megdöbbentette az embereket, ugyanis a halak zsugorodnak! Ennek az oka az, hogy a globális felmelegedés hatására csökken az óceánok oxigéntartalma, ami viszont szükséges a halak növekedéséhez.Az előrejelzések szerint 2050-re az óceáni halak súlya átlagosan 12-14 százalékkal fog csökkenni. Ez leginkább a hidegebb, oxigénben gazdag északi és téli vizeket fenyegeti. Ám egy érdekes dolog is várható emiatt, hiszen az összezsugorodott halak többé nem eszik meg a kis halakat, amikkel korábban táplálkoztak.
Banán: A costa ricai banánfarmerek is a klímaváltozást hibáztatják azért, mert egyre jobban pusztul a termésük, ezért decemberben szükségállapotot rendeltek el az országban. A baj itt az, hogy a megváltozott rendszerességű esőzés miatt olyan bogarak jelentek meg, amelyek tönkreteszik a banánföldeket, ráadásul betegségek is megjelentek, és ezért senki sem veszi meg az onnan származó gyümölcsöt.
A Gros Michel banánfajtát például még 1950-ben a talajgomba tette tönkre. Ez a gomba most Közép-Amerikában bukkant fel. A gomba és a bogarak pedig a banánon kívül, a termelőket is veszélybe sodorja.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások