Gyógynövény napot rendeznek Majkon
A Forster Központ fenntartásában működő majki Kamalduli remeteség udvarán vasárnap a gyógynövények titkaival ismerkedhetnek meg a látogatók, miközben az egyház gyógyító szentjeinek története is megelevenedik.Az érdeklődők megismerhetik Szent Romuald, a kamalduli rend alapítójának munkásságát, Szent Hildegárd életét, valamint Szent László vízfakasztó legendáját. A gyógyító hit címmel Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gondolatai zárják a napot.
Az eseményt színesíti a Golgota gospel kórus fellépése, Bálint Károly és tekerőlantosainak előadása, a gyerekek betegségek gyógyításával kapcsolatos népi mondókákat tanulhatnak, játékosan ismerkedhetnek a gyógynövényekkel. A látogatókat egész nap gyógynövény és kézműves vásár is várja.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással.
A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
(Forrás: MTI)
Az eseményt színesíti a Golgota gospel kórus fellépése, Bálint Károly és tekerőlantosainak előadása, a gyerekek betegségek gyógyításával kapcsolatos népi mondókákat tanulhatnak, játékosan ismerkedhetnek a gyógynövényekkel. A látogatókat egész nap gyógynövény és kézműves vásár is várja.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással.
A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások