Hetente hat hamburgert ettek a gyerekek a McDonald’s-ban

A Meki viselt dolgai, amelyekről még nem hallottál.Amikor az 1950-es években országos hálózattá nőtte ki magát a McDonald’s, akkor a cél az volt, hogy minden éttermükben, minden hamburgerük ugyanolyan legyen Amerika minden pontján. Természetesen, ahogy telt és múlt az idő, úgy változtak meg a receptek, ám nem ez az egyetlen furcsa tény a Mekiről.

Íme, tizennégy eddig nem ismert titok a McDonald’s viselt dolgairól még a 60-as évekből!

A gyerekek hetente hat hamburgert ettek: Az országos terjeszkedés idején a McDonald’s nagy hangsúlyt fektetett a statisztikákra. Úgy saccolták, hogy nagyjából 800 millió hamburgert adtak el 1963-ban, abban az évben, amikor 460 üzletet nyitottak 42 amerikai államban.

A McDonald’s azzal akart felvágni, hogy a gyerekek hamburgerfaló gépekké váltak, hála nekik, ezért a sajtónak azt nyilatkozták, hogy 1966-ban heti 6.2 hamburgert ettek náluk a lurkók.

Száműzték a cigaretta automatákat és a zenegépeket: A McDonald’s távol akarta tartani a kétes alakokat az éttermeiktől, ezért kitiltották a cigi automatákat és a zenegépeket. A zenegép tilalma egyébként a „három nem” kampány része volt, aminek másik két eleme a borravaló és a pincérlányok betiltása volt.

Ray Kroc hallani sem akart „büdös” halfiléről: Napjainkban igencsak gazdag, kétoldalas kínálattal várja a vendégeket a McDonald’s, ám régen arra voltak a legbüszkébbek, hogy csak tízféle termékből lehetett választani az éttermeikben.

Lou Groen, az ohiói Monfort egyik franchise tulajdonosa volt az, aki nyitottan fogadta az újításokat, például a BigMac szendvicset, majd 1961-ben megmutatta a főnökének, Ray Krocnak a halas szendvics ötletét.

Kroc tetszését nem nyerte el az új termék, mert attól tartott, hogy halszag fog terjengeni az étteremben, ám mégis belement egy próbába. A laposhal alapú halas szendvics akkora siker lett, hogy napjainkban évente több, mint 300 milliót adnak el belőle.Egy teljes menü kijött 45 centből (mai áron körülbelül 112 forint): Annak idején egy hamburgerből, krumpliból és turmixból álló menü kevesebb, mint 50 centbe került, ezért a McDonald’s szívesen dicsekedett azzal, hogy náluk az egész család megtöltheti a bendőjét alig több, mint 2 dollárból. A szép időknek a marhahús inflációja vetett véget.

Feltalálták a Hamburger Egyetemet: Ha egy vállalkozás be akart jutni a biztos nyereséget hozó hálózatba, akkor ki kellett perkálnia a 12 ezer dolláros franchise-díjat és kauciót. Emellett a vállalkozás forgalmának 2,2 százaléka a McDonald’s-ot illette.

A feltételek sora ezzel nem ért véget, mert az Illinois állambeli Elk Grove Hamburger Egyetemét is el kellett végeznie a leendő partnernek. A gyorstalpaló diákjai mindent megtanultak az üzletvezetéstől kezdve az uborka elosztásig. Aki elvégezte az iskolát, az „Magna Cum Mustár” diplomával gazdagodott.

Nem akartak piszkos hobókkal üzletelni: A McDonald’s célközönsége eredetileg a családok voltak, emiatt a hálózat próbált olyan környezetet kialakítani, amelyben a szülők jól érzik magukat. Az éttermek helyeit nem az átmenő forgalom alapján választották ki, hanem az alapján, hogy van-e a közelében iskola, templom vagy lakóövezet. Ennek oka az volt, hogy nem akartak „futóvendégeket” kiszolgálni.

Lemosták az ablakodat: A 60-as évek közepén több McDonald’s ingyenes ablakmosást ígért azoknak, akik kihasználták a „Drive in” szolgáltatást. Amikor a vevő beállt, akkor az egyik alkalmazott még az előtt lemosta a szélvédőt, hogy a sofőr egyáltalán leadta volna a rendelést.

A boltívekről mellekre kéne gondolnod: Az óriási „m” betűt meglátva mindenki tudja, hogy McDonald’s közelében jár, ám az egyik tanácsadónak valami teljesen más jutott az eszébe az arany boltívekről.

Állítólag Louis Cheskin pszichológus meggyőzte az étteremláncot, hogy tartsák meg a logójukat, mert a vendégek tudat alatt egy pár tápláló mellre asszociálnak, ha meglátják. A McDonald’s megfogadta a tanácsot, ugyanis az éttermek áttervezésekor is megtartották a boltíveket.

Nem használtak mirelitet: Ha valaki manapság kezd McDonald’s-ban dolgozni, akkor mirelit sült krumplival és hamburgerpogácsával teli mélyhűtőkkel fog találkozni, ám az 60-as években ez még nem volt jellemtő a hálózatra.

Akkoriban a McDonald’s büszkén hirdette, hogy náluk minden frissen érkezik az éttermekbe. A húst hűtőkocsikban, a krumplit egészben szállították, de mivel a krumpli hámozás és szeletelés egyre jobban lassította a munkát, ezért 1966-ban Kroc úgy döntött, hogy a továbbiakban lemond a friss burgonyáról.

Rendszeresen felkértek (helyi) celebeket, hogy jelenjenek meg az étteremben: Ronald McDonald felbukkanása előtt a McDonald’s helyi gyerekműsorok sztárjait kérte fel a promóciós megjelenésre, mert ez növelte az éttermek vonzerejét a gyerekek számára.Nem alkalmaztak nőket: A 40-es és az 50-es években az amerikai gyorséttermek elmaradhatatlan részét képezték a lányok, akik étellel megrakott tálcákon vitték ki a rendelést a parkoló autókhoz. A McDonald’s alapítói, Maurice és Richard McDonald ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel, és úgy gondolták, hogy a családokat elriasztaná a pincérlányokkal flörtölő tinédzserek látványa.

A McDonald’s következő tulajdonosa, Ray Kroc kitartott a „nőmentesség” mellett, ami a 60-as közepéig nem változott, de akkor a franchise éttermek ragaszkodni kezdtek a „nemileg kiegyensúlyozott” munkaerő alkalmazásához.

Kroc nem akart lemaradni, úgyhogy feloldotta a tilalmat, de csak „lapos mellű” nőket vett fel, akik nem kezelhették a grillsütőt, mert nem volt meg hozzá az „állóképességük”.

A konyhákon volt kukucskáló ablak: Kroc úgy gondolta, hogy a vendégeket biztos érdekli a McDonald’s futószalag elvű ételkészítési technikája, ezért kitalálta, hogy a konyhákra rakat egy 900 négyzetlábas ablakot, amin keresztül a vendégek megnézhetik a hamburgerkészítés minden pillanatát.

Fred Turner volt a titkos fegyverük: Turner eredeti terve az volt, hogy megveszi a franchise-t, ám elvesztette a pénzügyi hátterét. Amikor Turner a vállalatnak kezdett dolgozni, akkor kiderült, hogy a hatékonysága mesteri.

Ő számolta ki például azt, hogy mennyi hamburgerpogácsát lehet egymásra halmozni úgy, hogy ne dőljenek el. Arra is Turner jött rá, hogy az éttermek időt spórolhatnak azzal, ha teljesen félbevágják a zsemlét, nem csak félig bevágják. 1977-ben Turner lett a McDonald’s vezérigazgatója.

Nem lehetett leülni: A 60-as években 50 másodperc volt a tranzakció átlagos ideje, tehát a McDonald’s-nak se ideje, se erőforrása nem volt a mosogatásra. A 60-as évek elején tulajdonképpen csak kiadópultból és autós kiadóablakból állt az étterem, ahol 1962-ig nem lehetett leülni. Egy denveri kirendeltség volt az első olyan McDonald’s, ahol székeket raktak ki a vendégeknek.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)