Nem adják át a németek a menekültet Magyarországnak, mert embertelen bánásmód fenyegetné
A német Baden-Württembergi tartomány közigazgatási fellebbviteli bírósága -azaz a VGH - hétfői közlése szerint megtiltotta egy szíriai menedékkérő átadását Magyarországnak.
A bíróság szerint ennek az az oka, hogy Magyarországon rendszerszintű hiányosságok vannak.
A mannheimi testület közleményében az áll, hogy az egyedülálló szíriai férfi ügyében július 5-én döntöttek. A férfi még 2014-ben érkezett Németországba, többek között Magyarországon keresztül és menedékjog iránti kérelmet adott be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz, azaz a BAMF-hoz.
Magyarország a dublini egyezmény szerint vállalta, hogy átveszi a férfit és lefolytatja a menekültügyi eljárást, ezért a német bevándorlási hivatal (BAMF) elutasította a menekült kérelmét és elrendelte, hogy a szíriai férfit toloncolják ki Magyarországra.
A kérelmező azonban a döntés után bírósághoz fordult és az első fokon eljáró sigmaringeni közigazgatási bíróság 2016. márciusában az ítéletével érvénytelenítette a BAMF döntését, azaz, hogy toloncolják a férfit Magyarországra.
A bíróság szerint a felperest a magyar menekültügyi rendszert aktuálisan jellemző “jelentős hiányosságok” miatt az “embertelen, illetve megalázó bánásmód” veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.
A fellebbviteli bíróság azonban a BAMF fellebbezését elutasította arra hivatkozva, hogy az idegenrendészeti őrizet magyarországi rendszerében nemcsak most, hanem már 2014-ben annyira komoly hiányosságok voltak, hogy a felperest (szíriai férfit) nem lehetett volna kitenni a menekültügyi eljárásnak, mert annak “jelentős kockázata” fenyegette volna, hogy “önkényesen” őrizetbe veszik, és nem tud hatékonyan védekezni az intézkedés ellen.
Emellett az őrizeteseket elhelyező büntetés-végrehajtási intézetekben a körülmények építésügyi illetve higiéniai szempont alapján nagyon rosszak voltak és a személyzetet pedig “különös keménység és brutalitás” jellemezte 2014-ben, amikor a felperes belépett Magyarországra, majd benyújtotta a menedékjogi kérelmét Németországban.
Ez alapján az állapítható meg, hogy a felperesnek, azaz a szíriai menedékkérőnek a menedékjog iránti kérelem magyarországi benyújtása esetén kellett volna azzal számolnia, “embertelen, illetve megalázó” bánásmódban lesz része.
A férfi ügyében ezért Németország az illetékes, akkor is, ha a magyarországi körülményekben időközben esetleg javulás történt – közli a bíróság, hozzátéve, hogy a német bevándorlási hivatal panaszt tehet amiatt, hogy elutasította a fellebbezését.
A szíriai férfi menekültügyi eljárását így Németországban kell majd lefolytatni.
Forrás: pestisracok.hu
Hozzászólások