Népszerű szimbólumok valódi jelentése

Az olimpiai gyűrűk, az ikhthüsz, a vörös kereszt, de például a borbély oszlopok sem azt jelképezik, amit sokan hisznek.A mindennapi életünk tele van szimbólumokkal, amelyek jó részéről azt hisszük, hogy tudjuk a jelentését, ám egyszer csak kiderül, hogy eddig tévedtünk, mert valami teljesen mást, vagy mást is, jelképez az adott dolog.

Olimpiai gyűrűk: A színes olimpiai gyűrűkről tudjuk, hogy a sárga Ázsiát, a vörös Amerikát, a fekete Afrikát, a kék Ausztráliát a zöld Európát, tehát az öt kontinenst szimbolizálja. Kiderült azonban, hogy Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok alapítója ezt nem fogadja el.

A szimbólum valójában azt hívatott üzenni, hogy minden ország zászlajának színe benne van a gyűrűk és a háttér fehér színében, vagyis azt jelképezi, hogy mindenki benne van a játékokban.

Ikhthüsz: Krisztus ősi szimbólumának betűinek jelentése egyesével Jézus, Krisztus, Isten Fia, (a) Megváltó, ám valójában a görög „ΙΧΘΥΣ” halat jelent, ugyanis amikor a keresztény vallás nem volt elfogadott, akkor Jézus nevét tilos volt nyíltan leírni.

A történelemben ezért használták ikhthüsz szót, amit hallal szimbolizáltak. Ha például egy halat látunk egy autón, akkor abból kitalálhatjuk, hogy a sofőr, vagy a jármű tulajdonosa, keresztény. Azt is kevesen tudják, hogy a görögöknél az ikhthüsz anyaméhet is jelent, régen pedig a görög Aphrodité és egyiptomi Ízisz istennő szimbóluma volt.

Koponya és csontok: A halál szimbólumának tartjuk a koponyát (néha csontokkal), pedig az öröklétet és az újjászületést is jelképezi, ugyanis a csontok nem bomlanak le a halál után. Ez a oka annak, hogy ez a szimbólum látható az európai temetők kapujában, illetve ezért tisztelik annyira a művészek.

Mások azonnal a kalózokra gondolnak, ha meglátják a koponyát és csontokat, pedig az alapjelentéséhez nincs sok közük a tengeri rablóknak. A kalózoknak sokáig nem volt egységes jelképe, amíg Edward England, a híres kalózos, úgymond be nem vezette.

A koponya és csontok szimbólum azt követően vált igazán népszerűvé, hogy Robert Louis Stevenson megírta a Kincses szigetet. Később más művészek, írók és a játékgyártók terjesztették el a jelképet a köztudatban.Play, pause, és stop: Senki sem tudja, hogy pontosan kinek köszönhetjük ezeket a jeleket, de elméletek vannak a keletkezésükről. Az egyik elképzelés szerint Wassily Kandinsky művész, a másik szerint Rain Wersem, az első kazettás lejátszók egyik alkotója találta ki.

A „stop” és a „play” szimbólumának logikája az, hogy a négyzet egy stabil forma, a háromszög viszont a mozgást, előrehaladást jelképezi. A zenei jelzések esetében a szüneté a „сaesura”-ból származik. A „rekord” azért lett piros gomb, hogy azt senki se nyomja meg véletlenül.

Hamsa: Fatima kezének is nevezzük az áldás jelét, a Hamsa szimbólumot, ami a zsidó és az arab kultúrában az egyik legnépszerűbb jelkép. Elég valószínű azonban, hogy van kapcsolat a Hamsa és a pálma alakú mano pantea, ókori római és egyiptomi amulett között. A kereszténységben csak később jelent meg a jelkép.

A vörös kereszt: Abban biztos, hogy nem tévedünk, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a jelképe Svájc lobogója, ugyanis ebben az országban találták ki, hogy szükség van egy szervezetre, ami ingyen segít a sebesülteknek és a betegeknek.

Ugyanakkor a vörös kereszt nem tetszett a muzulmán országoknak, mert nem akartak egy olyan jelképet használni, ami a kereszténységre utal, ezért náluk a Vörös Félhold szimbolizálja az ingyenes segítségnyújtás.

Izraelnek viszont se a kereszt, se a félhold nem felelt meg, úgyhogy ők a Vörös Kristály jelképet használják.

Kártya jelképek: A kártyalapokon stilizált képek láthatóak bizonyos tárgyakról, például kardok, szívek, kupák, érmék, botok, gyémántok, stb. Valójában senki sem tudja, hogy pontosan miért ezeket használják a kártyákon.

Ami biztos, hogy a játékkártyák Kínából érkeztek Európába. A lapokon szereplő tárgyak talán foglalkozásokra utalnak, vagyis: a nemes (botok), a klérus (kupák), a kereskedők (érmék) és a hadsereg (kardok).Élet csillaga: Elsősorban Amerikában, de más országokban is a sürgős orvosi segítség szimbóluma a kék Élet csillaga. A jelkép hat sugarának mindegyike a sürgős orvosi segítség egy-egy funkciójára utal: észlelés, jelentéskészítés, válaszadás, helyszíni gondozás, ápolás a mentőautóban és a végleges ellátás. A szimbólum középpontjában Aszklépiosz, az orvostudomány görög istenének botja áll.

Triquetra: A Bűbájos Boszorkák című sorozat miatt vált népszerűvé a szimbólum, aminek valójában nincs sok köze a boszorkányokhoz, ugyanis az ősi jelkép a keltákhoz és a skandinávokhoz kapcsolódik.

Az európai bronzkorkorban a triquetra segítségével tájolták be a Nap helyzetét (napkelte, delelő és naplemente) az égbolton, de a holdfázisokat is ezzel határozták meg. A szó jelentése „háromszög”. A szentháromságnak nagy szerepe volt a keltáknál és a skandinávoknál, de nem csak a természet, hanem az istenvilág miatt is.

Szent Péter keresztje: Ennek az erős keresztényellenes jelnek van egy másik jelentése is, ugyanis a legenda szerint Péter apostolt ugyanúgy keresztre feszítették, mint Jézust, de fejjel lefelé, mert azt mondta, hogy nem érdemli meg, hogy ugyanúgy haljon meg, mint Jézus.

Szent Péter keresztje emiatt lett az alázat és a türelem jelképe, úgyhogy ne háborodjon fel senki, ha egy keresztény katedrálisban fordított keresztet lát!

Borbély oszlopok: Európában, Amerikában és néhány ázsiai országban a fodrászatok jelképe a piros, kék és fehér pózna. Mivel régen a borbélyok egy bizonyos szintig orvosoknak számítottak, emiatt a vörös szín a vért, a fehér a kötést szimbolizálja. A később hozzáadott kék szín valódi jelentése rejtély.

Jack és töklámpás: Az egyik ír legenda arról mesél, hogy élt egyszer egy nagyon gonosz kovács, Jack, aki miután meghalt, se a Mennyekbe, se a Pokolba nem kellett, úgyhogy a lelke a világban bolyongott.

Az ördög megsajnálta Jacket, akinek egy örökké égő parazsat adott a Pokolból, hogy legalább legyen mivel világítania a sötétben. Jack fogta a parazsat és egy cukorrépába tette, amiből lámpást faragott.

Később a kelták hagyományként őrizték a legendát, a kelta újévkor, a halál napján, Samhainkor (Halloween) ilyen lámpást tettek az ablakpárkányra, hogy segítsenek az elhunytaknak megtalálni a túlvilágra vezető utat. A cukorrépát csak sokkal később váltotta fel a tök, mert az esztétikusabb.

(Forrás: femcafe.hu)