Szívszorító levelet írt a férj depresszióval küzdő feleségének
Egy férfi megható levele futótűzként terjed az interneten. Brandon Gibb őszinte sorait depresszióval küszködő feleségének írta.
A férfit sokáig gyötörte az, hogy nem tud segíteni a bajban, annak, akit a világon a legjobban szeret. Ezért kiírta magából mindezt, amit érzett és így fejezte ki támogatását felesége felé.
Brandon és neje már 5 éve vannak együtt, két éve házasodtak össze.
Az asszony azonban depresszióval és szorongással küzd, ami már a mindennapjait is nehézzé tette. Brandon mindenféleképpen segíteni szeretett volna rajta. A férfi olyan inspiráló gondolatokat írt le levelében, amelyek másoknak is erőt adnak. – írja a huffington post.
Íme Brandon levele a feleségéhez:
Feleségemnek és a legjobb barátomnak
Amikor először találkoztunk öt évvel ezelőtt, nem gondoltam, hogy egyszer ilyen helyzetben találjuk magunkat és ezt fogom írni neked. Hosszú út áll mögöttünk.
"Amikor először találkoztunk, nem hittem volna, hogy ilyen közel kerülök valakihez, aki komoly szorongással és depresszióval küzd.
Leginkább elcsépelt szavakként tekintettem ezekre a betegségekre, melyeket olyan emberek használnak, akik csak így tudják leküzdeni a mindennapi frusztrációikat.
„Mindjárt pánikrohamom lesz”, „Istenem, annyira depressziós vagyok” – ezek olyan mondatokká váltak számomra, melyek akkor hangzanak el, ha valakinek elvitték az utolsó kedvenc muffinját a kávézóban, vagy ha valakinek tovább kell maradnia a könyvtárban, hogy befejezze a beadandóját ahelyett, hogy inni menne a barátaival. Ilyen és ehhez hasonló segélykiáltásokkal leginkább azt akarja elérni valaki, hogy észrevegyék és érezzenek együtt a problémájukkal.
De te más vagy.
Benned sosem láttam ezt az egyhangúságot. Sőt, mindig ragyogsz, és tele vagy élettel és energiával.
"De szépen lassan megláttam azt az oldalad is, amit igyekeztél elrejteni előlem és a világ elől – féltél, hogy rájövünk.
A napok, amikor ki sem keltél az ágyból, nem zuhanyoztál, amikor egy étkezés is egy küzdelem volt számodra. A napok, amikor láttalak sírni, de te próbáltad színlelni, hogy nincs semmi baj.
Több mint öt éve vagyunk egy pár, két éve házastársak is. Az idő, amit együtt töltöttünk, nagyszerű volt, de egy érzelmi hullámvasúton ülünk. Férjként igyekszem minél őszintébb, és – nem tudom máshogy megfogalmazni – férfias lenni. Elsőre elfogadhatatlannak tűnt számomra, hogy nem tudlak felvidítani. Nem voltam elég ahhoz, hogy jobb kedvre derítselek.
Amikor mélypontra kerültél, nehezen értettem meg, hogy egyedül akarod átvészelni. Sehogy sem tudtam jobb férj vagy társ lenni, nem tudtam elüldözni a bánatodat, és igen, sírtál, de nem tudtam semmit sem tenni. Szomorúan vettem tudomásul, hogy akkoriban a biztatásom süket fülekre talált.
Amikor mélypontra kerültél, olyasmit mondtál nekem, amit sosem fogok tudni teljesen feldolgozni. „Csak azért élek még, mert nem akarlak megbántani. Tudom, hogy mennyire fájna neked, ha öngyilkos lennék.”
Ezt mondtad. Összetört a szívem. Egy súlyos mondatban egyszerre fejezted ki azt, hogy milyen fontos vagyok neked és azt, hogy milyen kevésre értékeled önmagad. A frusztráció, hogy nem tudom megértetni a depressziós feleségemmel, hogy mennyire szeretem, és hogy bearanyozza minden vele töltött napom, a legnehezebb érzés, amit valaha éreztem. Tehetetlen voltam. Tényleg azt hittem, hogy semmit nem tehetek. Beragadtam abba a körbe, hogy próbáltam megérteni a depressziód okait, kétségbe estem, amikor rosszabbodott, de végül mindig oda lyukadtam ki, hogy semmit sem akarok jobban, mint segíteni rajtad. Nem irigylésre méltó pozíció egy friss férj számára.
A mai már egy szebb nap. Több mint egy évvel ezelőtt, számtalan telefonhívás és könnycsepp után elmentél egy pszichológushoz, aki segített rajtad (rajtunk), és megtanította kezelni a szorongásaid és a depressziód egészséges, szabályozott keretek között. Megtudtam, hogy mindig lesznek olyan napok, amikor rosszul érzed magad. Olyan napok, amikor nem vagy teljesen önmagad.
És bár gyakran nagy küzdelem árán, de próbálom megérteni, hogy amikor boldogtalan vagy, annak nincs mindig megnevezhető oka.
Eloszlottak az öngyilkossági gondolataid, de tudom, hogy sokat gondolsz arra, hogy egyszer visszatérnek az életünkbe és az otthonunkba, amit közösen teremtettünk meg. De tudd, hogy ezúttal készen állok majd rá.
Amikor először találkoztunk, egy hülye egyetemista voltam, aki borzasztóan belezúgott egy lányba. Nem tudtam kezelni a mentálhigiénés problémák hatásait és azt hittem, hogy minden az én hibám. Mindenbe belementem, amit szerettél volna annak ellenére, hogy meggondolatlannak és destruktívnak tűntek a megoldások.
Ma már férfi vagyok. A férjed vagyok.
Amikor először találkoztunk, azt gondoltam, más vagy. Igazam volt. Mert a mindennapos belső küzdelmeid ellenére olyan feleség vagy, akiről csak álmodoztam egész életemben.
A problémáid sok megpróbáltatás elé állítanak minket, de legyen így. Mindaddig, amíg együtt tudunk megküzdeni velük, készen állok.
Éber védelmeződ,
A férjed.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
Hozzászólások