Természeti csodák, amik hamarosan eltűnnek
Nem fogják látni az unokáink a Kilimandzsárót, a Maldív-szigeteket, de veszélyben van az Everglades Nemzeti Park, a Nagy-korallzátony és a Holt-tenger is.
Ismerjük a viccet, amikor két bolygó beszélget? Ha nem, akkor így hangzik:
-Hogy vagy? - kérdi az egyik.
-Ne is mondd! - válaszolja a másik - Kaptam valami fertőzést. Homo sapiens a neve.
-Jaj ne aggódj! Nekem is volt, de hamar elmúlt!
Habár nevetünk a poénon, mégis egy részről szomorú tanulságot is rejt magában ez a pár sor, hiszen az emberek egyre jobban tönkreteszik a Földet, a természetet. Néhányan megpróbálunk ez ellen tenni azzal, hogy óvjuk a környezetet, a természetet, ám a többség csak legyint az egészre.
Az emberi felelőtlenség miatt egyre több természeti csoda kezd eltűnni, és 10-100 éven belül csak könyvekben láthatjuk a következő szépségeket.
Everglades Nemzeti Park: Florida nemzeti parkja az egyedülállóan sokszínű élővilágának köszönheti a hírnevét, ám már nem sokáig! Mivel az emberek beavatkoztak a természet rendjébe, és behurcolták az idegen fajokat, ezért egyre jobban sérül a természetes ökoszisztéma.
Az se tesz jót a környéknek, hogy időről-időre hatalmas viharok és erdőtüzek tombolnak ott. Az emberi jelenlét, lecsapolások, szennyezések, és motorcsónakkal való közlekedés, pedig tovább károsítja a növények és az állatok életét.
Sarkvidék: A globális felmelegedés miatt van veszélyben. Ez nem csak azt jelenti, hogy a vízszint emelkedik, és ezért a szigetek, és az alacsonyabban fekvő területek eltűnnek, hanem azt is, hogy a sarkvidékek részben, vagy teljesen megsemmisülnek.
Az olvadás, bár részben természetes folyamat, mint, ahogy volt már rá példa a Föld történelmében, mégis a kutatások azt mutatják, hogy a környezetszennyezéssel jelentősen rásegített a Földön élő emberiség a globális felmelegedésre.
Ezzel pedig nem csak azt értük el, hogy a saját életterületünk leszűkül, és nagy károkkal fenyegető változásokkal kell szembenéznünk, hanem eltüntetjük az ott élő emberek, és állatok életfeltételeit is.
Nagy-korallzátony: A pesszimisták szerint 100 éve sincs már hátra. A Nagy-korallzátony életben maradásához megfelelő hőmérsékletű tiszta tengervízre lenne szükség, amiben kiváló kalcium- és sótartalom kell, hogy legyen, ám sajnos úgy néz ki, hogy ezek a feltételek sohase lesznek már adottak.
Mivel a környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt, az olvadás miatt pedig megváltoznak az áramlatok, ezért a vizek ásványi-anyag tartalmának az egyensúlya felborult. Ezt a helyzetet tovább rontja a túlhalászás, amivel kulcsfontosságú láncszemeket tüntettünk el az egymásra épülő fajok minden napjaiból.
Holt-tenger: A kozmetikai- és egészségügyi termék alapját képező Holt-tengerről mind hallottunk már, ha máshol nem, akkor az iskolában. A tökéletesen felhasználható természetes anyagokról, azonban hamarosan le kell mondanunk, mert a tenger folyamatosan apad.
Igaz, a Holt-tenger életciklusában állandóan jelen van az apadás, ám mostanában ez a folyamat nagyon felgyorsult, és a jelek szerint egyre rosszabb lesz. Ezt a bajt súlyosbítja, hogy továbbra is rengeteg turista látogat el a Holt-tengerhez, és a tengert tápláló Jordán-folyó egyre szennyezettebb.
Kilimandzsáró: Afrika legmagasabb pontjáról olyan ütemben tűnik el a hótakaró, hogy talán 10 év sem kell, hogy végleg eltűnjön. Hiba lenne azonban csak a globális felmelegedést okolni a hótakaró megsemmisüléséért! A hegy lábánál élők, ugyanis szeretnének több termőterülethez jutni, ezért kivágják a fákat, és megváltoztatják a hegy közvetlen környezetét.
Ez az oka annak, hogy helyi szinten egyre kevesebb csapadék esik, ami azt jelenti, hogy nem érkezik a hegy tetejére utánpótlás, amire szükség lenne az olvadás miatt.
Esőerdők: Nem kell külön kiemelni egyet, mert az összes esőerdő veszélybe kerül, ha pár fokkal megnő az átlaghőmérséklet. Ez nem csak azt jelenti, hogy az évszakok- és az éghajlati tényezők eltolódnak, hanem azt is, hogy a legkényesebb tájakon megváltozik a klíma.
Ilyen érzékeny terület az esőerdőké is, ahol súlyos károkat okozhat a pár fokos változás. A melegedés miatt nem esik elég csapadék, ami miatt másfajta növények kerülnek előtérbe. Ez pedig odavezet, hogy a Föld üvegházhatását jelentősen csökkentő esőerdők háttérbe szorulnak.
Ezt tovább súlyosbítja a hatalmas fakitermelés, bányászat, és a mezőgazdasági területek növelése. Ha mindez tovább folytatódik, akkor néhány évtized múlva az esőerdők nagy része el fog tűnni, és a helyét szavanna fogja átvenni.
Maldív-szigetek: A felmelegedés miatt olvadnak a jégpáncélok, ami miatt növekszik a tengerszint, ez pedig odavezet, hogy több partvidéki szárazföld el fog tűnni. Ez fenyegeti az egyik legszebb természeti tájunkat is. Most még a Maldív-szigetek a luxusturizmus közkedvelt desztinációja, ám már nem sokáig. A jelenlegi jóslatok szerint, 100 éven belül a víz alá kerül a teljes szigetcsoport.
(Forrás: bien.hu)
Ismerjük a viccet, amikor két bolygó beszélget? Ha nem, akkor így hangzik:-Hogy vagy? - kérdi az egyik.
-Ne is mondd! - válaszolja a másik - Kaptam valami fertőzést. Homo sapiens a neve.
-Jaj ne aggódj! Nekem is volt, de hamar elmúlt!
Habár nevetünk a poénon, mégis egy részről szomorú tanulságot is rejt magában ez a pár sor, hiszen az emberek egyre jobban tönkreteszik a Földet, a természetet. Néhányan megpróbálunk ez ellen tenni azzal, hogy óvjuk a környezetet, a természetet, ám a többség csak legyint az egészre.
Az emberi felelőtlenség miatt egyre több természeti csoda kezd eltűnni, és 10-100 éven belül csak könyvekben láthatjuk a következő szépségeket.
Everglades Nemzeti Park: Florida nemzeti parkja az egyedülállóan sokszínű élővilágának köszönheti a hírnevét, ám már nem sokáig! Mivel az emberek beavatkoztak a természet rendjébe, és behurcolták az idegen fajokat, ezért egyre jobban sérül a természetes ökoszisztéma.
Az se tesz jót a környéknek, hogy időről-időre hatalmas viharok és erdőtüzek tombolnak ott. Az emberi jelenlét, lecsapolások, szennyezések, és motorcsónakkal való közlekedés, pedig tovább károsítja a növények és az állatok életét.
Sarkvidék: A globális felmelegedés miatt van veszélyben. Ez nem csak azt jelenti, hogy a vízszint emelkedik, és ezért a szigetek, és az alacsonyabban fekvő területek eltűnnek, hanem azt is, hogy a sarkvidékek részben, vagy teljesen megsemmisülnek.Az olvadás, bár részben természetes folyamat, mint, ahogy volt már rá példa a Föld történelmében, mégis a kutatások azt mutatják, hogy a környezetszennyezéssel jelentősen rásegített a Földön élő emberiség a globális felmelegedésre.
Ezzel pedig nem csak azt értük el, hogy a saját életterületünk leszűkül, és nagy károkkal fenyegető változásokkal kell szembenéznünk, hanem eltüntetjük az ott élő emberek, és állatok életfeltételeit is.
Nagy-korallzátony: A pesszimisták szerint 100 éve sincs már hátra. A Nagy-korallzátony életben maradásához megfelelő hőmérsékletű tiszta tengervízre lenne szükség, amiben kiváló kalcium- és sótartalom kell, hogy legyen, ám sajnos úgy néz ki, hogy ezek a feltételek sohase lesznek már adottak.Mivel a környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt, az olvadás miatt pedig megváltoznak az áramlatok, ezért a vizek ásványi-anyag tartalmának az egyensúlya felborult. Ezt a helyzetet tovább rontja a túlhalászás, amivel kulcsfontosságú láncszemeket tüntettünk el az egymásra épülő fajok minden napjaiból.
Holt-tenger: A kozmetikai- és egészségügyi termék alapját képező Holt-tengerről mind hallottunk már, ha máshol nem, akkor az iskolában. A tökéletesen felhasználható természetes anyagokról, azonban hamarosan le kell mondanunk, mert a tenger folyamatosan apad.Igaz, a Holt-tenger életciklusában állandóan jelen van az apadás, ám mostanában ez a folyamat nagyon felgyorsult, és a jelek szerint egyre rosszabb lesz. Ezt a bajt súlyosbítja, hogy továbbra is rengeteg turista látogat el a Holt-tengerhez, és a tengert tápláló Jordán-folyó egyre szennyezettebb.
Kilimandzsáró: Afrika legmagasabb pontjáról olyan ütemben tűnik el a hótakaró, hogy talán 10 év sem kell, hogy végleg eltűnjön. Hiba lenne azonban csak a globális felmelegedést okolni a hótakaró megsemmisüléséért! A hegy lábánál élők, ugyanis szeretnének több termőterülethez jutni, ezért kivágják a fákat, és megváltoztatják a hegy közvetlen környezetét.Ez az oka annak, hogy helyi szinten egyre kevesebb csapadék esik, ami azt jelenti, hogy nem érkezik a hegy tetejére utánpótlás, amire szükség lenne az olvadás miatt.
Esőerdők: Nem kell külön kiemelni egyet, mert az összes esőerdő veszélybe kerül, ha pár fokkal megnő az átlaghőmérséklet. Ez nem csak azt jelenti, hogy az évszakok- és az éghajlati tényezők eltolódnak, hanem azt is, hogy a legkényesebb tájakon megváltozik a klíma.Ilyen érzékeny terület az esőerdőké is, ahol súlyos károkat okozhat a pár fokos változás. A melegedés miatt nem esik elég csapadék, ami miatt másfajta növények kerülnek előtérbe. Ez pedig odavezet, hogy a Föld üvegházhatását jelentősen csökkentő esőerdők háttérbe szorulnak.
Ezt tovább súlyosbítja a hatalmas fakitermelés, bányászat, és a mezőgazdasági területek növelése. Ha mindez tovább folytatódik, akkor néhány évtized múlva az esőerdők nagy része el fog tűnni, és a helyét szavanna fogja átvenni.
Maldív-szigetek: A felmelegedés miatt olvadnak a jégpáncélok, ami miatt növekszik a tengerszint, ez pedig odavezet, hogy több partvidéki szárazföld el fog tűnni. Ez fenyegeti az egyik legszebb természeti tájunkat is. Most még a Maldív-szigetek a luxusturizmus közkedvelt desztinációja, ám már nem sokáig. A jelenlegi jóslatok szerint, 100 éven belül a víz alá kerül a teljes szigetcsoport.(Forrás: bien.hu)
Hozzászólások