Történelmi áttekintés a jelfogóktól a szuperszámítógépekig

Igen, bátran mondhatjuk, hogy a számítógépek fejlődésének történelme van. A számítástechnika világának 60-75 évére tekintünk vissza Sunsetoy válogatásának köszönhetően.

75 év távlatára visszatekinteni azonban nem könnyű. A blog író, azonban ezt még is megtette. Válogatása nem tér ki minden részletes eseményre, de a fejlődés eseményeit megtekinthetjük a képsorokon.



A német számítógépmérnök Konrad Zuse

A számítógép mérnök megépítette a Z1, Z2, Z3, Z4 típusú mechanikus számítógépet (1938-1945). Ezeket a gépeket a (Z1 típus utániakat) lyukszalaggal lehetett programozni. A Z1-es mechanikus számítógép és a Z3 elektromechanikus számítógép az 1943-as berlini bombázás során megsemmisült, de mindkettőt újjáépítették.



Colossus számítógép 1944

Ebből, a részben programozható számítógépből 10 darab készült. Az elektronikus és digitális gépnek az volt a feladata, hogy rejtjelezett német rádióüzeneteket fejtsen meg. Az 1500 elektroncsőből álló számítógép 25 ezer karaktert volt képes feldolgozni másodpercenként. A világ egyik leghíresebb titkosítási rendszere, az Enigma feltörése után, akár naponta 3000 üzenet megfejtése is lehetővé vált. A számítógép létezése titokban volt tartva, amelyet 2000 őszén oldottak fel.



IBM-Harvard Mark I (1944)

Az automatikusan működő elektromechanikus számítógép 800 kilométernyi kábelt, 3500 relét, 1500 kapcsolót és más egyéb alkatrészeket tartalmazott. A matematikai alapműveleteket 3-15 másodperc alatt végezte el. A fejlettebb változatok már képesek voltak lineáris differenciál egyenletek megoldására is. A tengeri tüzérség is használta lő táblázatok számolására.



Így programozták az ENIAC-ot 1947-ben

Elektronikus, numerikus integrátor számítógép (ENIAC) a Mark II számítógéptől ötszázszor gyorsabb volt. Őt már nem csak alapműveletekhez, hanem röppályaszámításhoz és másodfokú differenciálegyenletek megoldásához is használták. 1949-ben született meg utódja az EDVAC, amely Neumann János új elvét az automatikus belső programvezérlést használta. Itt már az adatok, programok tárolása memóriában történt.



1948 John Barden, William Shockley és Walter Brattain

1947 decemberében germánium és aranylemez összepréseléséből született meg az első tranzisztor. Ez az elektronikai ipart forradalmasította, hiszen felváltotta az elektroncsöveket, amely jóval kevesebb fogyasztást produkált és a javítási idő is jelentősen csökkent. 1956-ban a három úriember Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley találmányukért fizikai Nobel-díjat kaptak.



UNIVACI 1951

Ezt az univerzális számítógépet lehetett először kereskedelemben kapni, amely már a számok remek kezelése mellett a szöveges információk kezelésére is alkalmas volt. Az első mágnesszalagokat háttérként is használták. Az első gépet az USA Népesség nyilvántartó Hivatala vásárolta meg, de használták az 1952-es elnökválasztás szavazat összeszámlálásához is.



IBM 726 mágnesszalag rendszer 1952

A mágnesszalag nagy sebességű volt, így az első számítógéphez használatos szalagmeghajtónak tekintik. Egy évvel korábban, azonban az UNISERVO volt, ami az UNIVACI I géphez készült.



UNISERVO, amely az UNIVACI I szalagos rendszere volt 1951



Reynold B. Johnson az IBM fejlesztőcsoport vezetője az egység előtt 1956-ban

1956 őszén jelent meg az IBM 750 disk storage unit. Ez volt az első mágneslemezes háttértároló, amelynek kapacitása 5Mbyte volt, 10 kbyte átviteli sebességgel.



PDP-1 miniszámítógép 1960

Az első mini computerek első képviselője. A kisebb méret a ferritgyűrűs memóriáknak és a tranzisztornak volt köszönhető. Az első kereskedelembe helyezett gép monitorral és billentyűzettel is el volt látva. Összesen 50 darabot gyártottak belőle. Már csak 3 maradt meg belőlük, ezek is múzeumokban vannak. A MIT hallgatók a Spacewar videójátékot erre írták, amelyet ingyenesen terjesztettek a kutatók körében lyukasztószalagokra rögzítve.



IBM mainframe 1966

Így szállították a tokiói bankba az IBM System/360 mainframe-t. A bankban a számítógép érkezése előtt kézi számolással, abakusszal végezték a számításokat. Az ilyen nagy mainframe számítógépek nagy teljesítményűnek számítottak és rendkívül megbízhatóak voltak. A tranzisztor alapú számítógépet általános célú felhasználásra lehetett használni. Ára rendkívül borsos volt, hiszen néhány százezer dollárnál kezdődött, de akár a milliót is meghaladta. Árát a szint és a kiszerelés határozta meg.



Douglas Engelbart, minden idők demó megalkotója 1968

A tavaly meghalt Douglas Engelbart feltaláló mérnök volt. A Mother of all Demos („minden demók anyja”) névvel elhíresült előadásában így mutatta be a grafikát, navigálást, szerkeszthető hypertextet, szövegszerkesztést, videó konferenciát és az egérkezelést.



ATARI: Ted Dabney, Nolan Bushnell, Fred Marincic, Allan Alcorn 1972-ben

Megjelent a PONG az első játékteremben használatos videó játék. Később, részben az otthoni videó játék ipar is elindulhatott a PONG konzolok segítségével 1975-ben. A tevékenységnek hatalmas üzleti sikere lett.



Magnavox Odyssey 1972

A világ első otthoni videó játék konzolja, amelyet Ralph Baer talált fel. Prototípusát a Brown Box-ot 1966-1968 között készítette el. Későbbiekben a cégeknél a játék terén harc indult. A Magnavox sikeresen beperelte az Atari céget és egyéb otthoni PONG-konzol gyártókat, mert a PONG játékprogramját az Odyssey teniszjátékról utánozták le.



A legendás sakk program programozása 1974-ben

A Master sakkprogram programozása az IBM 360/195 mainframe számítógépen történt. E program létrehozásának volt köszönhető a hetvenes évektől megrendezett évenkénti sakkprogram-verseny.



MITS Altair 8800 1975

A mikroszámítógép az Intel 8080-as mikroprocesszorára épül. Ez a számítógép jó időben volt jó helyen megjelenésekor. Az építsd magad könnyű programozás lehetősége sokak segítségére volt. A Microsoft indulása szorosan fűződik ehhez a géphez.



Steve Wozniak és Steve Jobs, az első Apple Computer feletti gondolkodása 1976 áprilisában

Az Apple I számítógép néven ismert számítógép, amelyet Steve Wozniak épített kézzel, júliusban megjelenik. Gyakorlatilag ez volt az első Apple termék. A céget azért alapították, hogy áruba bocsássák a gépet. Egy évvel később az Apple II már meg is hozta a munka gyümölcsét.



ATARI VCS 1977

A PONG változatok mellett az Atari 2600-ra átnevezett otthoni videó játék konzol eleinte nem volt valami sikeres. Amikor azonban a programozók rájöttek programozható képességeire, megszülettek a játéktermi átiratok, ami nagy kaszálást produkált. Tíz millió példányt adtak el a gépből 1982-re.



IBM 3380, azaz 1 GB!

1980-ban megjelent a merevlemezegységben a 2 db HDA beszerelve a gépbe, amely kapacitása 1,2 GB volt. Súlya 30 kg. A képen a „kétdarabost” láthatjuk működés közben. A sorozat, amikor bővült, akkor már a kapacitás elérte a 3781 MB-t is, vitrinenként.



Commodore VIC-20 és William Shatner 1980-ban WOW!

Itt a híres Commodore 64 elődje. A számítógép olyan sikeres volt, hogy megjelenése után 2-3 évre rá elérte az eladások száma az 1 millió darabot. Előfordult, hogy gyártása során olyan követelmények voltak, hogy naponta 9000 darabot kellett legyártani belőle.



Osborne I. Egy olyan számítógép, amit hordozni lehetett 1981

A számítógép csomagolásán feltüntetett hordozható számítógép valóban megállta helyét, csak volt vele egy kis probléma, méghozzá a 11 kilogramm. A 13 centiméteres átlójú beépített monitorral gyenge floppy lemezeket volt képes csak befogadni. Eleinte a gépnek nagy előnye volt, majd a versenytársak egyszerűen lekörözték. Ráadásul a gép, saját utódja is rontotta az eladási arányokat. Operációs rendszere az akkori CP/M volt.



Íme, egy szovjet számítógép az Agat-9 1984-ben

Az Apple II mintájára készült Agat-9 a korabeli Intel chipek másolásával. A hardvert oktatási céllal hozták létre, de folyamat vezérlőként is használták kutatólaboratóriumokban. A gépet memóriával, floppymeghajtó vezérlővel és számítógépes hálózattal is ki lehetett egészíteni.



Commodore Amiga 1000

1985-ben Andy Warhol és Debbie Harry a multimédiás számítógépek beharangozói. Élőben egy digitalizált fényképet jelenítettek meg egy rajzprogram segítségével. Steve Jobs még eleinte még egy Macintosh gépet is akart adni Andy Warholnak, aki kezdetben nem érdeklődött az ilyen gépek felhasználása iránt. Majd halála előtti időkbe sok ilyen számítógépet vásárolt fel és dolgozott velük.



Teradrive, vagyis Sega Megadrive egybeépítve egy 286-ossal

Japánban a Megadrive megjelenése után 3 évvel adták ki, ez nem más, mint egy IBM hibrid. A számítógép a beépített rendszerrel Megadrive játékokat is futtatott. A számítógép európai párja a brit Amstrad MegaPC, amely két évvel később került forgalomba.



IBM Deep Blue szuperszámítógép

1977 májusában az IBM Deep Blue és a legendás sakk nagymester Garry Kasparov visszavágóját látjuk. Ekkor már Kasparov és az IBM Deep Blue nem először találkoztak. A gép a zseniális sakknagymesterrel 6 játszmából 4:2 arányban győzött. A képen látható visszavágó 3,5 és 2,5 arányú győzelemmel zárult. Kasparovot verseny körülmények között a gép elsőként győzte le 6 játszma alatt. Kasparov nagyon sikeres taktikát dolgozott ki a 30 processzoros szerver ellen. Az utolsó játszmát az ember feladta. Ez volt az alapja a több magos processzoroknak, ami a melyet a mai gépeinken is használhatunk. Ez azonban már a hetedik és nyolcadik generációs mai élményeinket jelenti, fontos fent látható történelmi állomásokon keresztül.



Ez a számítógépes történelmi áttekintés, csak expresszként halad végig a ritkán látható történelem segítségével.

Forrás: ritkanlathatótortenelem