Történelmi tévhitek
Biztos, hogy Einstein megbukott matematikából, és a vikingeknek tényleg volt szarvas sapkája?
A történelem órákat senki sem szeretné, ha csak az évszámokat és az adatokat kellene megtanulnia. Egy igazán élvezhető történelem előadást muszáj megszínesíteni néhány legendával, emberi történettel, hogy az ember élvezettel hallgassa.
Ezek közé a mítoszok közzé azonban olyanok is bekeverednek, amelyeknek nem sok, vagy egyáltalán nincs köze a valósághoz. A következő történeteket mind ismerjük, de rosszul.
A gladiátorok nem mindig küzdöttek a végsőkig: Az egyik legbrutálisabb legenda arról szól, hogy a harc végén, a legyőzött gladiátor meghalt. A valóság ezzel szemben az, hogy egy-egy gladiátor rengeteg pénzt ért a gazdájának, ezért életben hagyták őket. Egyes régészeti leletekből az is kiderült, hogy szükség esetén orvosi kezelést is kaptak az értékes gladiátorok.
Edison és a villanykörte: A találmány Edison nevéhez fűződik, de az ötlet nem az ő fejéből pattant ki, hiszen korábban már többen is készítettek villanykörtét, de azok olyan nagy mennyiségű áramot fogyasztottak, és annyira rövid ideig működtek, hogy nem volt értelme a használatuknak.
Edison villanykörtéje, tehát csak egy tökéletesített változat, aminek köszönhetően az elektromos világítás előbb a gyárakban, majd az otthonokban is elérhetővé vált.
Napóleon nem is volt olyan apró: Azt tanultuk, hogy Napóleon alacsony volt, pedig a maga 1 méter 68 centijével átlagos magasságúnak számított az ő korában. A tévhit abból fakadhat, hogy a franciák és az angolok különböző mértékegységet használnak. Más magyarázat szerint azért hitték Napóleont alacsonynak, mert mindig nála magasabb testőrökkel vette körbe magát.
A vikingek szarvas sapkája: Habár sokan azt hisszük, hogy a vikingek szarvas sapkát viseltek a harcokban, az igazság az, hogy valószínűleg nem volt ilyen fejfedőjük. Az egész mítosz egy 9. századi ábrázolásra vezethető vissza, amin az látható, hogy a vikingen szarvas sapka van, ám ő inkább valamelyik isten, és nem egy egyszerű harcos.
A szarvakkal díszített sapka a 19. században terjedt el a köztudatban, ugyanis akkor játszották Wagner operáját, amiben ilyen fejfedőben jelentek meg a vikingek. Az egész legenda tulajdonképpen egy embernek, Cale Emil Doepler professzornak, Wagner jelmeztervezőjének köszönhető.
Einstein és a matematika: Ha matekból rosszul álltunk, akkor sokan vigasztaltuk azzal magunkat, hogy Einstein is megbukott a tantárgyból, ám ez sem egészen így történt. A tudós valójában briliáns tanuló volt. A legenda alapját pedig egy rosszul sikerült vizsga adhatja.
Einstein a zürichi Swiss Polytechnic felvételi vizsgán hasalt el, bár a matematika és a fizika itt is remekül ment neki. A teljes igazsághoz hozzátartózik, hogy ezt a felvételit az apja nyomására próbálta meg a tudós, és az előírt kornál két évvel fiatalabban, 16 évesen.
Mária Antónia kalácsa: Az ismert mítosz szerint, amikor Mária Antónia meghallotta, hogy a népnek nincs kenyere, akkor cinikusan azt válaszolta, hogy akkor egyenek kalácsot. Habár a mondás elterjedt, még sincs bizonyíték arra, hogy az uralkodótól származik.
Az idézett mondatot Rousseau jegyezte le, és egy „nagy hercegnőnek” tulajdonította, ám ez 1765-ben történt, amikor Mária Antónia még gyermek volt és Ausztriában élt. Nagyon valószínű, hogy a mondást a forradalom idején kapcsolták össze az uralkodóval.
A máglyára küldött salem-i boszorkányok: A történelem egyik legszörnyűbb időszaka a boszorkányüldözés, amiből a legismertebb legenda a salem-i boszorkányok peréhez kapcsolódik. A legtöbben úgy tudjuk, hogy az elítélt boszorkányokat halálra égették, ám a valóság ezzel szemben az, hogy a bitófa várt a halálra ítéltekre.
(Forrás: bien.hu)
A történelem órákat senki sem szeretné, ha csak az évszámokat és az adatokat kellene megtanulnia. Egy igazán élvezhető történelem előadást muszáj megszínesíteni néhány legendával, emberi történettel, hogy az ember élvezettel hallgassa.Ezek közé a mítoszok közzé azonban olyanok is bekeverednek, amelyeknek nem sok, vagy egyáltalán nincs köze a valósághoz. A következő történeteket mind ismerjük, de rosszul.
A gladiátorok nem mindig küzdöttek a végsőkig: Az egyik legbrutálisabb legenda arról szól, hogy a harc végén, a legyőzött gladiátor meghalt. A valóság ezzel szemben az, hogy egy-egy gladiátor rengeteg pénzt ért a gazdájának, ezért életben hagyták őket. Egyes régészeti leletekből az is kiderült, hogy szükség esetén orvosi kezelést is kaptak az értékes gladiátorok.
Edison és a villanykörte: A találmány Edison nevéhez fűződik, de az ötlet nem az ő fejéből pattant ki, hiszen korábban már többen is készítettek villanykörtét, de azok olyan nagy mennyiségű áramot fogyasztottak, és annyira rövid ideig működtek, hogy nem volt értelme a használatuknak.
Edison villanykörtéje, tehát csak egy tökéletesített változat, aminek köszönhetően az elektromos világítás előbb a gyárakban, majd az otthonokban is elérhetővé vált.
Napóleon nem is volt olyan apró: Azt tanultuk, hogy Napóleon alacsony volt, pedig a maga 1 méter 68 centijével átlagos magasságúnak számított az ő korában. A tévhit abból fakadhat, hogy a franciák és az angolok különböző mértékegységet használnak. Más magyarázat szerint azért hitték Napóleont alacsonynak, mert mindig nála magasabb testőrökkel vette körbe magát.
A vikingek szarvas sapkája: Habár sokan azt hisszük, hogy a vikingek szarvas sapkát viseltek a harcokban, az igazság az, hogy valószínűleg nem volt ilyen fejfedőjük. Az egész mítosz egy 9. századi ábrázolásra vezethető vissza, amin az látható, hogy a vikingen szarvas sapka van, ám ő inkább valamelyik isten, és nem egy egyszerű harcos.A szarvakkal díszített sapka a 19. században terjedt el a köztudatban, ugyanis akkor játszották Wagner operáját, amiben ilyen fejfedőben jelentek meg a vikingek. Az egész legenda tulajdonképpen egy embernek, Cale Emil Doepler professzornak, Wagner jelmeztervezőjének köszönhető.
Einstein és a matematika: Ha matekból rosszul álltunk, akkor sokan vigasztaltuk azzal magunkat, hogy Einstein is megbukott a tantárgyból, ám ez sem egészen így történt. A tudós valójában briliáns tanuló volt. A legenda alapját pedig egy rosszul sikerült vizsga adhatja.
Einstein a zürichi Swiss Polytechnic felvételi vizsgán hasalt el, bár a matematika és a fizika itt is remekül ment neki. A teljes igazsághoz hozzátartózik, hogy ezt a felvételit az apja nyomására próbálta meg a tudós, és az előírt kornál két évvel fiatalabban, 16 évesen.
Mária Antónia kalácsa: Az ismert mítosz szerint, amikor Mária Antónia meghallotta, hogy a népnek nincs kenyere, akkor cinikusan azt válaszolta, hogy akkor egyenek kalácsot. Habár a mondás elterjedt, még sincs bizonyíték arra, hogy az uralkodótól származik.Az idézett mondatot Rousseau jegyezte le, és egy „nagy hercegnőnek” tulajdonította, ám ez 1765-ben történt, amikor Mária Antónia még gyermek volt és Ausztriában élt. Nagyon valószínű, hogy a mondást a forradalom idején kapcsolták össze az uralkodóval.
A máglyára küldött salem-i boszorkányok: A történelem egyik legszörnyűbb időszaka a boszorkányüldözés, amiből a legismertebb legenda a salem-i boszorkányok peréhez kapcsolódik. A legtöbben úgy tudjuk, hogy az elítélt boszorkányokat halálra égették, ám a valóság ezzel szemben az, hogy a bitófa várt a halálra ítéltekre.
(Forrás: bien.hu)
Hozzászólások