Ufo-jelenségek, amelyekre nincs magyarázat
Rejtélyes katasztrófák, amelyekben titokzatos járművek sérültek meg.
Az emberiséggel egy idősek az ufo-jelenségek, hiszen a kutatók több olyan dokumentumot találtak, amelyek arra utalnak, hogy az őseink már több ezer évvel ezelőtt is foglalkoztak a megmagyarázhatatlan jelenségekkel, rejtélyes járművekkel.
Mindmáig megoldatlan ufo-katasztrófáért azonban nem kell visszamennünk az ókorig, hiszen a közelmúlt feljegyzései között is akad több érdekes eset, amely elgondolkodtatja az embert, hogy vajon mi állhat az esetek hátterében.
Vízből kimentett ufonauta: 1959. január 21-én történt az az európai rejtély, amely a magyar kutatók figyelmét is felkeltette, ugyanis egy titokzatos gömb alakú objektum zuhant a vízbe a lengyelországi Gdynia kikötőben.
Az ügyről először Arthur Shuttlewood számolt be „A repülő csészealjak utasai” című könyvében. Az ebben leírtakból kiderült, hogy az objektumból kiemeltek egy berepülő pilótákhoz hasonló öltözéket viselő, összeégett, de még életben lévő ufonautát, akit a legközelebbi kórházba szállítottak, a baleset területét pedig lezárták.
Az, hogy mi lett a sérült sorsa, senki sem tudja, mert erről ellentmondó információk jelentek meg. A kutatók egyik része úgy tudja, hogy az illető belehalt a sérüléseibe, míg egy ápolónő azt állította, hogy még élt, amikor egy orosz helikoptert egy Moszkva melletti kutatóközpontba szállította. Az ügyben nagyon sok nyitott kérdés maradt, ezért az egyetlen biztos dolog az, hogy valami tényleg belezuhant a vízbe Gdynia területén.
Tunguz meteorit: 1908. június 30-án, reggel 7 óra 13 perckor, Szibéria közepén jelent meg egy óriási fényoszlop, aminek a teteje gomba alakú felhőre hasonlított, majd tűzgömbbé alakulva robbant fel a légkörben. Ez után 4-500 métert süllyedt, majd 30 kilométeres körzetben, 2200 négyzetkilométeren minden élőlényt szénné égetett, a fákat pedig gyökerestül döntötte ki a földből.
Az ijesztő eseményhez található legközelebbi település, a 65 kilométerre lévő Vanavara volt. A helyi szemtanúk elmondták, hogy az ablakok betörtek, a lökéshullám minden embert felborított, a tajgát pedig teljesen letarolta.
A transzszibériai vasútvonal utasai ekkor 500 kilométerre jártak, de még ők is látták a fényes oszlopot, és erős rengést éreztek. A vasút sínpárja felemelkedett, meggörbült, a szemtanúk pedig a robbanás után érezték, hogy elektromágneses sugárzás perzseli a bőrüket.
Az elektromágneses vihar 4 órán keresztül tartott, míg a fényjelenség Portugáliáig és Nagy-Britanniáig is eljutottak. A furcsa esemény rejtélyét tovább növeli, hogy a helyszínen semmi nyomát sem találták becsapódásnak.
A területen kráter sem található, csak a Cseko-tó, ami a robbanás feltételezett epicentrumától 8 kilométerre található, 300 méter átmérőjű, meredek, kúpalakú vízzel kitöltött mélyedés. Mivel a területen mindig fagyott a föld, ami miatt a tavak vízszintje sekély, ezért a gyanú a tóra terelődött.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a tó alján nagyjából 10 méter mélyen az üledéktől olyan anyag található, ami lehet, hogy a becsapódott objektum maradványa, vagy a beomlott kráterperem anyaga. A kutatók 1,8 méterig tudtak csak mintát szerezni.
A megmagyarázatlanul maradt rejtély hatalmas pusztítást végzett az élővilágban, mert 100 másodperc alatt közel 8 millió fát döntött ki, 20-40 kilométeres sávban. Érdekesség, hogy 4-5 kilométerre néhány fatörzs épségben maradt. Ezt a területet nevezik Telegráf-erdőnek.
A történtek miatt a területen megnőtt a mutáció gyakorisága, a kutatók pedig különböző kozmikus anyagokat találtak a talajban, ám nem biztos, hogy ezek nem voltak már ott a robbanás előtt. A rejtéllyel kapcsolatban rengeteg feltételezés látott napvilágot, de az, hogy valójában mi történt, sosem derült ki.
A furcsa gömb, melynek utasa elmenekült: 1790. június 12-én, a kora délutáni, gyönyörű napsütéses időben következett be a furcsa jelenség a francia Orne városban. A helyi parasztok egy titokzatos gömbre kapták fel a fejüket. Az objektum nagy sebességgel robogott el a város felett, majd az erdős sávval szegélyezett mezőn landolt.
A kíváncsi helyiek azonnal a helyszínre siettek, ahol egy hatalmas gömb alakú szerkezet várta őket. Hamarosan megjelent a hatóság, akik megtiltották a bámészkodóknak, hogy a szerkezet közelébe menjenek.
A szakértők tanácstalanul nézték az objektumot, amelynek az ajtaja hirtelen kinyílt, majd egy idegenszerű ruhát viselő, de emberi kinézetű lény jelent meg. Azt, hogy ki ijedt meg jobban, nehéz lenne megmondani, de az biztos, hogy az idegen riadalmában beszaladt az erdőbe, de olyan sebességgel, hogy senki sem tudta útját állni.
A jelenlévőknek ideje se volt, hogy a lény keresésére induljanak, mert hirtelen felrobbant a szerkezet, ami komoly károkat okozott a környezetben. Később nagy erőkkel keresték a szökevényt, de sosem találták meg.
A Maury incidens: 1947. június 21-én, az esti órákban, a Maury-szigetek parti őrségének két tagja, Harold A. Dahl és Fred L. Crisman fedezte fel, hogy a víz felett valami bizonytalanul mozog, majd egyre jobban közelít feléjük.
Nem sokára a kutyáját sétáltató, fiatalabb Dahl is csatlakozott a két férfihoz, akikkel együtt látta, hogy a hirtelen emelkedésbe kezdő objektum felrobban. A detonáció hatására az azonosítatlan gép egyik darabja halálos sebet ejtett a kutyán.
Harold és Fred sértetlenül megúszta a robbanást, míg az ifjabb Dahl apró karcolásokat szerzett. A levegőben repkedő fémdarabok nagy része a vízbe és a partra zuhant, de néhány darab egy közeli hajót is eltalált.
A parti őrség és a légierő összegyűjtötte a roncs maradványait. A takarításban részt vett a Központi Hírszerző Csoport, illetve a légierő Hamilton légibázisásnak két tisztje, William Davidson kapitánynak és Frank M. Brown-nak. Mivel a tiszteteket kötötte a titoktartás, ezért a rejtélyes ügyről csak azért van tudomásunk, mert a fiatalabb Dahl nyilvánosságra hozta azt.
(Forrás: noiportal.hu)
Az emberiséggel egy idősek az ufo-jelenségek, hiszen a kutatók több olyan dokumentumot találtak, amelyek arra utalnak, hogy az őseink már több ezer évvel ezelőtt is foglalkoztak a megmagyarázhatatlan jelenségekkel, rejtélyes járművekkel.Mindmáig megoldatlan ufo-katasztrófáért azonban nem kell visszamennünk az ókorig, hiszen a közelmúlt feljegyzései között is akad több érdekes eset, amely elgondolkodtatja az embert, hogy vajon mi állhat az esetek hátterében.
Vízből kimentett ufonauta: 1959. január 21-én történt az az európai rejtély, amely a magyar kutatók figyelmét is felkeltette, ugyanis egy titokzatos gömb alakú objektum zuhant a vízbe a lengyelországi Gdynia kikötőben.
Az ügyről először Arthur Shuttlewood számolt be „A repülő csészealjak utasai” című könyvében. Az ebben leírtakból kiderült, hogy az objektumból kiemeltek egy berepülő pilótákhoz hasonló öltözéket viselő, összeégett, de még életben lévő ufonautát, akit a legközelebbi kórházba szállítottak, a baleset területét pedig lezárták.
Az, hogy mi lett a sérült sorsa, senki sem tudja, mert erről ellentmondó információk jelentek meg. A kutatók egyik része úgy tudja, hogy az illető belehalt a sérüléseibe, míg egy ápolónő azt állította, hogy még élt, amikor egy orosz helikoptert egy Moszkva melletti kutatóközpontba szállította. Az ügyben nagyon sok nyitott kérdés maradt, ezért az egyetlen biztos dolog az, hogy valami tényleg belezuhant a vízbe Gdynia területén.
Tunguz meteorit: 1908. június 30-án, reggel 7 óra 13 perckor, Szibéria közepén jelent meg egy óriási fényoszlop, aminek a teteje gomba alakú felhőre hasonlított, majd tűzgömbbé alakulva robbant fel a légkörben. Ez után 4-500 métert süllyedt, majd 30 kilométeres körzetben, 2200 négyzetkilométeren minden élőlényt szénné égetett, a fákat pedig gyökerestül döntötte ki a földből.Az ijesztő eseményhez található legközelebbi település, a 65 kilométerre lévő Vanavara volt. A helyi szemtanúk elmondták, hogy az ablakok betörtek, a lökéshullám minden embert felborított, a tajgát pedig teljesen letarolta.
A transzszibériai vasútvonal utasai ekkor 500 kilométerre jártak, de még ők is látták a fényes oszlopot, és erős rengést éreztek. A vasút sínpárja felemelkedett, meggörbült, a szemtanúk pedig a robbanás után érezték, hogy elektromágneses sugárzás perzseli a bőrüket.
Az elektromágneses vihar 4 órán keresztül tartott, míg a fényjelenség Portugáliáig és Nagy-Britanniáig is eljutottak. A furcsa esemény rejtélyét tovább növeli, hogy a helyszínen semmi nyomát sem találták becsapódásnak.
A területen kráter sem található, csak a Cseko-tó, ami a robbanás feltételezett epicentrumától 8 kilométerre található, 300 méter átmérőjű, meredek, kúpalakú vízzel kitöltött mélyedés. Mivel a területen mindig fagyott a föld, ami miatt a tavak vízszintje sekély, ezért a gyanú a tóra terelődött.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a tó alján nagyjából 10 méter mélyen az üledéktől olyan anyag található, ami lehet, hogy a becsapódott objektum maradványa, vagy a beomlott kráterperem anyaga. A kutatók 1,8 méterig tudtak csak mintát szerezni.
A megmagyarázatlanul maradt rejtély hatalmas pusztítást végzett az élővilágban, mert 100 másodperc alatt közel 8 millió fát döntött ki, 20-40 kilométeres sávban. Érdekesség, hogy 4-5 kilométerre néhány fatörzs épségben maradt. Ezt a területet nevezik Telegráf-erdőnek.
A történtek miatt a területen megnőtt a mutáció gyakorisága, a kutatók pedig különböző kozmikus anyagokat találtak a talajban, ám nem biztos, hogy ezek nem voltak már ott a robbanás előtt. A rejtéllyel kapcsolatban rengeteg feltételezés látott napvilágot, de az, hogy valójában mi történt, sosem derült ki.
A furcsa gömb, melynek utasa elmenekült: 1790. június 12-én, a kora délutáni, gyönyörű napsütéses időben következett be a furcsa jelenség a francia Orne városban. A helyi parasztok egy titokzatos gömbre kapták fel a fejüket. Az objektum nagy sebességgel robogott el a város felett, majd az erdős sávval szegélyezett mezőn landolt.A kíváncsi helyiek azonnal a helyszínre siettek, ahol egy hatalmas gömb alakú szerkezet várta őket. Hamarosan megjelent a hatóság, akik megtiltották a bámészkodóknak, hogy a szerkezet közelébe menjenek.
A szakértők tanácstalanul nézték az objektumot, amelynek az ajtaja hirtelen kinyílt, majd egy idegenszerű ruhát viselő, de emberi kinézetű lény jelent meg. Azt, hogy ki ijedt meg jobban, nehéz lenne megmondani, de az biztos, hogy az idegen riadalmában beszaladt az erdőbe, de olyan sebességgel, hogy senki sem tudta útját állni.
A jelenlévőknek ideje se volt, hogy a lény keresésére induljanak, mert hirtelen felrobbant a szerkezet, ami komoly károkat okozott a környezetben. Később nagy erőkkel keresték a szökevényt, de sosem találták meg.
A Maury incidens: 1947. június 21-én, az esti órákban, a Maury-szigetek parti őrségének két tagja, Harold A. Dahl és Fred L. Crisman fedezte fel, hogy a víz felett valami bizonytalanul mozog, majd egyre jobban közelít feléjük.Nem sokára a kutyáját sétáltató, fiatalabb Dahl is csatlakozott a két férfihoz, akikkel együtt látta, hogy a hirtelen emelkedésbe kezdő objektum felrobban. A detonáció hatására az azonosítatlan gép egyik darabja halálos sebet ejtett a kutyán.
Harold és Fred sértetlenül megúszta a robbanást, míg az ifjabb Dahl apró karcolásokat szerzett. A levegőben repkedő fémdarabok nagy része a vízbe és a partra zuhant, de néhány darab egy közeli hajót is eltalált.
A parti őrség és a légierő összegyűjtötte a roncs maradványait. A takarításban részt vett a Központi Hírszerző Csoport, illetve a légierő Hamilton légibázisásnak két tisztje, William Davidson kapitánynak és Frank M. Brown-nak. Mivel a tiszteteket kötötte a titoktartás, ezért a rejtélyes ügyről csak azért van tudomásunk, mert a fiatalabb Dahl nyilvánosságra hozta azt.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások