Szíriai kurdok európai képviseletet nyitottak Prágában
Európai képviseleti irodát nyitott Prágában a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd milícia, amely Szíriában aktív résztvevője az iszlám terrorszervezetek elleni harcnak. A képviselet megnyitását Prága nem támogatta.
Prágában vasárnap késő este kiadott közleményében az YPG közli, hogy képviselete megnyitásának célja politikai, polgári és humanitárius segélyt szerezni Csehországban az iszlám terrorizmus elleni harchoz. A Népvédelmi Egységek mellett a Női Védelmi Egységek (YPJ) nevű szervezetnek is lesz képviselete a cseh fővárosban.
A kurd milíciákat a Nyugat és Oroszország is a radikális iszlamisták elleni harc fontos szereplőinek tartja Szíriában. Ezzel ellentétes a török álláspont: Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, hogy a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) és annak fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) milícia nem "ellenszere" az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetnek. A PYD és a YPG is legalább annyira aljas és barbár terrorszervezetek - állította.
"Nem véletlenül választottuk a Cseh Köztársaságot. Az önök történelmében párhuzamokat látunk a demokráciáért, az emberi jogokért és a szabadságért vívott saját harcunkkal. Legyen az az Osztrák-Magyar Monarchia keretében a nemzeti önrendelkezésért vívott harc, a prágai tavasz vagy az 1989-es bársonyos forradalom" - jelentette ki Szeruan Hasszán, az YPG Európa társaság elnöke. Leszögezte, hogy az YPG harca a nemzetközi terrorizmus ellen teljes összhangban van a Cseh Köztársaság és szövetségesei érdekeivel.
Hasszán szerint az YPG az ellenőrzése alatt lévő területeken Csehország segítségével biztonságos övezetet tud kialakítani az összes szíriainak nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Ezzel szerinte csillapítani lehetne a migrációs hullámot is, amely - mint mondta - több szempontból is veszélyezteti a mai Európát.
"Harcunk Szíriában nemcsak az iszlám fundamentalizmus ellen folyik, hanem a nők és a férfiak egyenjogúságáért is" - mondta Imám ad-Darvis, a Női Védelmi Egységek egyik parancsnoka, aki az YPJ-t fogja képviselni Prágában.
A cseh külügyminisztérium közölte, hogy Prága nem ismeri el a "szíriai Kurdisztánt" mint független és autonóm államalakulatot, a nemzetközi jog alanyát. "Ennek következtében nem ismerünk el semmiféle politikai képviseletét sem" - reagált a cseh külügyminisztérium honlapján a kurdok prágai irodájának megnyitására.
A szíriai kurdok március 17-én rmejlani konferenciájukon döntöttek arról, hogy az észak-szíriai kurd térségek föderációba tömörülnek. A tervek szerint a föderáció Afrint, Kobanit és Dzsazirit, valamint a nemrég elfoglalt észak-szíriai területeket egyesíti majd. Tanácsok jönnek létre, amelyek feladata a régió határainak meghúzása és a rendszer természetének meghatározása lesz.
A szíriai kurdok nyomatékosították, hogy a föderáció nem etnikai, hanem területi alapon nyugszik majd, és minden népcsoport képviselethez jut benne.
A kisebbség egy 400 kilométer hosszú sávot tart ellenőrzése alatt a török határ mentén, illetve az ország északnyugati csücskében fekvő Afrin környékét is felügyeli.
A polgárháború előtti adatok szerint a 23 millió lakosú Szíria több mint 10 százaléka vallotta magát kurd etnikumúnak. Hasonlóan népes kurd kisebbség él a szomszédos Törökországban, Iránban és Irakban. Ez utóbbi országban széles körű autonómiát élveznek, amelyet a 2005-ös, szövetségi köztársaságot létrehozó alkotmány is elismert.
A föderatív régió az első lépés lehet az országon belüli, szélesebb körű autonómia felé, amilyet Irakban is élveznek a kurdok. Ha az ötlet más kisebbségek körében is követőkre talál, az akár Szíria felosztásához is vezethet, aminek gondolatát ugyanakkor mind a kormány, mind az ellenzék elutasítja. A kurdok döntése Törökország heves ellenállásába ütközik, és az Egyesült Államok is jelezte: nem ismeri el a kurdok önállósodási törekvéseit. Moszkva ugyancsak bírálta a lépést.
MTI
Prágában vasárnap késő este kiadott közleményében az YPG közli, hogy képviselete megnyitásának célja politikai, polgári és humanitárius segélyt szerezni Csehországban az iszlám terrorizmus elleni harchoz. A Népvédelmi Egységek mellett a Női Védelmi Egységek (YPJ) nevű szervezetnek is lesz képviselete a cseh fővárosban.
A kurd milíciákat a Nyugat és Oroszország is a radikális iszlamisták elleni harc fontos szereplőinek tartja Szíriában. Ezzel ellentétes a török álláspont: Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, hogy a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) és annak fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) milícia nem "ellenszere" az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetnek. A PYD és a YPG is legalább annyira aljas és barbár terrorszervezetek - állította.
"Nem véletlenül választottuk a Cseh Köztársaságot.
Hasszán szerint az YPG az ellenőrzése alatt lévő területeken Csehország segítségével biztonságos övezetet tud kialakítani az összes szíriainak nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Ezzel szerinte csillapítani lehetne a migrációs hullámot is, amely - mint mondta - több szempontból is veszélyezteti a mai Európát.
"Harcunk Szíriában nemcsak az iszlám fundamentalizmus ellen folyik, hanem a nők és a férfiak egyenjogúságáért is" - mondta Imám ad-Darvis, a Női Védelmi Egységek egyik parancsnoka, aki az YPJ-t fogja képviselni Prágában.
A cseh külügyminisztérium közölte, hogy Prága nem ismeri el a "szíriai Kurdisztánt" mint független és autonóm államalakulatot, a nemzetközi jog alanyát. "Ennek következtében nem ismerünk el semmiféle politikai képviseletét sem" - reagált a cseh külügyminisztérium honlapján a kurdok prágai irodájának megnyitására.
A szíriai kurdok március 17-én rmejlani konferenciájukon döntöttek arról, hogy az észak-szíriai kurd térségek föderációba tömörülnek. A tervek szerint a föderáció Afrint, Kobanit és Dzsazirit, valamint a nemrég elfoglalt észak-szíriai területeket egyesíti majd. Tanácsok jönnek létre, amelyek feladata a régió határainak meghúzása és a rendszer természetének meghatározása lesz.
A szíriai kurdok nyomatékosították, hogy a föderáció nem etnikai, hanem területi alapon nyugszik majd, és minden népcsoport képviselethez jut benne.
A kisebbség egy 400 kilométer hosszú sávot tart ellenőrzése alatt a török határ mentén, illetve az ország északnyugati csücskében fekvő Afrin környékét is felügyeli.
A polgárháború előtti adatok szerint a 23 millió lakosú Szíria több mint 10 százaléka vallotta magát kurd etnikumúnak. Hasonlóan népes kurd kisebbség él a szomszédos Törökországban, Iránban és Irakban. Ez utóbbi országban széles körű autonómiát élveznek, amelyet a 2005-ös, szövetségi köztársaságot létrehozó alkotmány is elismert.
A föderatív régió az első lépés lehet az országon belüli, szélesebb körű autonómia felé, amilyet Irakban is élveznek a kurdok. Ha az ötlet más kisebbségek körében is követőkre talál, az akár Szíria felosztásához is vezethet, aminek gondolatát ugyanakkor mind a kormány, mind az ellenzék elutasítja. A kurdok döntése Törökország heves ellenállásába ütközik, és az Egyesült Államok is jelezte: nem ismeri el a kurdok önállósodási törekvéseit. Moszkva ugyancsak bírálta a lépést.
MTI
Hozzászólások