A jogfosztások ellen tiltakoztak felvidéki magyar fiatalok Kassán
A volt Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív háborús bűnösségét deklaráló, és a Benes-dekrétumok által megvalósított jogfosztások alapjául szolgáló, máig felül nem bírált kassai kormányprogram ellen tiltakoztak felvidéki magyar fiatalok a dokumentum elfogadásának hetvenedik évfordulóján Kassán vasárnap.
A Via Nova ICS felvidéki magyar ifjúsági szervezet által kezdeményezett megmozdulás néhány tucat résztvevője a kormányprogram elfogadásának egykori helyszínén, a régi kassai vármegyeháza előtt gyűlt össze, hogy tiltakozzon a jogi szempontból hét évtized múltán is érvényben lévő rendelkezések ellen.
Benes -dekrétumok
A tiltakozók "Hetven éve háborús bűnösök vagyunk, most már békét akarunk" és "Le a kassai kormánypogrommal", illetve "Rehabilitációt Esterházynak" és hasonló feliratú transzparenseket emeltek a magasba. Az összegyűltek a mellükre tűzve viselték a mártír gróf Esterházy János egykori rabszámát, illetve egy sárga M betűt is. Ez utóbbival arra emlékeztettek, hogy a kitelepítés előtti napokban a felvidéki magyaroknak ilyen megjelölést kellett hordaniuk.
A régi kassai vármegyeháza előtt Gubík László, a Via Nova ICS elnöke mondott beszédet, ebben hangsúlyozta: hetven év után már legfőbb ideje, hogy a felvidéki magyarságról lemossák a háborús bűnösség bélyegét, és bocsánatot kérjenek a közösséget ért jogfosztásért.
Az összegyűltek a beszéd után átvonultak a Csáky-Dessewffy-palota udvarába, ahol megkoszorúzták Esterházy János szobrát, majd felolvasták a gróf 1944-ben írt, az akkori Magyar Hírlapban közölt húsvéti gondolatait.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért.
Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án.
Gubík László a rendezvényt követően az MTI-nek azt mondta: bár nincsenek vérmes reményeik arról, hogy milyen lesz a rendezvény visszhangja a szlovák, illetve a cseh közbeszédben, remélik, arra mégis felfigyel a szlovák és a cseh politikum.
"Bízom benne, hogy nem kell újabb hetven, hanem újabb hét évet sem megélnie háborús bűnösként a felvidéki magyaroknak" - jelentette ki Gubík László.
Az 1945. április 5-én az akkori csehszlovák kormány által Kassán elfogadott kormányprogram az ország területén élő összes németet és magyart háborús bűnösnek mondta ki.
Ez a dokumentum volt az alapja Edvard Benes csehszlovák államfő azon hírhedt elnöki dekrétumainak, amelyek alapján a második világháború után több mint két és fél millió németet és mintegy százezer magyart fosztottak meg vagyonuktól, állampolgárságuktól és telepítettek ki vagy üldöztek el az országból.
Az úgynevezett Benes-dekrétumokat ugyan ma már gyakorlatilag nem alkalmazzák, de mivel nem érvénytelenítették őket, továbbra is részei a és a cseh jogrendszernek.
MTI
A Via Nova ICS felvidéki magyar ifjúsági szervezet által kezdeményezett megmozdulás néhány tucat résztvevője a kormányprogram elfogadásának egykori helyszínén, a régi kassai vármegyeháza előtt gyűlt össze, hogy tiltakozzon a jogi szempontból hét évtized múltán is érvényben lévő rendelkezések ellen.
Benes -dekrétumokA tiltakozók "Hetven éve háborús bűnösök vagyunk, most már békét akarunk" és "Le a kassai kormánypogrommal", illetve "Rehabilitációt Esterházynak" és hasonló feliratú transzparenseket emeltek a magasba. Az összegyűltek a mellükre tűzve viselték a mártír gróf Esterházy János egykori rabszámát, illetve egy sárga M betűt is. Ez utóbbival arra emlékeztettek, hogy a kitelepítés előtti napokban a felvidéki magyaroknak ilyen megjelölést kellett hordaniuk.
A régi kassai vármegyeháza előtt Gubík László, a Via Nova ICS elnöke mondott beszédet, ebben hangsúlyozta: hetven év után már legfőbb ideje, hogy a felvidéki magyarságról lemossák a háborús bűnösség bélyegét, és bocsánatot kérjenek a közösséget ért jogfosztásért.
Az összegyűltek a beszéd után átvonultak a Csáky-Dessewffy-palota udvarába, ahol megkoszorúzták Esterházy János szobrát, majd felolvasták a gróf 1944-ben írt, az akkori Magyar Hírlapban közölt húsvéti gondolatait.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért.
Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án.
Gubík László a rendezvényt követően az MTI-nek azt mondta: bár nincsenek vérmes reményeik arról, hogy milyen lesz a rendezvény visszhangja a szlovák, illetve a cseh közbeszédben, remélik, arra mégis felfigyel a szlovák és a cseh politikum.
"Bízom benne, hogy nem kell újabb hetven, hanem újabb hét évet sem megélnie háborús bűnösként a felvidéki magyaroknak" - jelentette ki Gubík László.
Az 1945. április 5-én az akkori csehszlovák kormány által Kassán elfogadott kormányprogram az ország területén élő összes németet és magyart háborús bűnösnek mondta ki.
Ez a dokumentum volt az alapja Edvard Benes csehszlovák államfő azon hírhedt elnöki dekrétumainak, amelyek alapján a második világháború után több mint két és fél millió németet és mintegy százezer magyart fosztottak meg vagyonuktól, állampolgárságuktól és telepítettek ki vagy üldöztek el az országból.
Az úgynevezett Benes-dekrétumokat ugyan ma már gyakorlatilag nem alkalmazzák, de mivel nem érvénytelenítették őket, továbbra is részei a és a cseh jogrendszernek.
MTI
Hozzászólások