Szlovákia benyújtotta az Európai Bírósághoz a kötelező kvóták elleni keresetét
Szlovákia keresetet nyújtott be szerdán az Európai Bírósághoz (ECJ) azon európai uniós döntés ellen, amelynek értelmében 120 ezer menedékkérőt osztanának szét az uniós tagországok között - jelentette be Robert Fico miniszterelnök a kormány ülését követően Pozsonyban.
A menedékkérők újraelosztásáról szóló döntést az unió belügyminiszterei - minősített többségi szavazással - szeptember 23-án hagyták jóvá.
Pozsony a szerdán iktatott keresetben az uniós döntés érvénytelenítését és a perköltségek megtérítésének jóváhagyását kéri a luxembourgi székhelyű bíróságtól.
Robert Fico szlovák kormányfő a kereset beadásának bejelentését követően újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a kötelező kvótákat az uniós belügyminiszterek az Európai Tanács korábbi döntése ellenében hagyták jóvá.
"Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben megsértették az Európai Parlament (EP) és a nemzeti parlamentek jogait" - szögezte le.
Utalva arra, hogy a szeptemberi döntéshozatalkor Szlovákián kívül Magyarország, Csehország és Románia is a kötelező elosztás ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott, Robert Fico leszögezte: Pozsony azon az állásponton van, hogy az uniós belügyminiszterek tanácsának egyhangú, nem pedig minősített többségi döntést kellett volna hoznia.
Azt, hogy a kötelező kvótákat Pozsony meg fogja támadni, már az uniós döntés másnapján bejelentette Robert Fico. A kereset beadásához szükséges parlamenti határozatot szeptember 30-án hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás.
Bár a kötelező kvótákat Szlovákiában a közvélemény döntő többsége ellenzi, a kvótadöntésnek a luxembourgi bíróságon való megtámadása mégis megosztotta a szlovák politikai osztályt. A kereset beadását korábban több szlovák ellenzéki párt is bírálta: többségükben azzal érveltek, hogy a lépés olyan ellenséges gesztus, amely árthat az ország unión belüli helyzetének.
A kérdést eltérően ítéli meg a szlovákiai magyar választók szavazataira számító két párt, a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt is. Míg az MKP álláspontja egyértelmű, hiszen a felvidéki magyar párt októberben aláírásgyűjtést is indított a kötelező kvóták elutasításának céljával, addig a migránskérdésben rendszerint a nyugat-európai befogadó politika mellett álló Most-Híd keményen bírálta a luxembourgi beadványt.
MTI
A menedékkérők újraelosztásáról szóló döntést az unió belügyminiszterei - minősített többségi szavazással - szeptember 23-án hagyták jóvá.
Pozsony a szerdán iktatott keresetben az uniós döntés érvénytelenítését és a perköltségek megtérítésének jóváhagyását kéri a luxembourgi székhelyű bíróságtól.
Robert Fico szlovák kormányfő a kereset beadásának bejelentését követően újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a kötelező kvótákat az uniós belügyminiszterek az Európai Tanács korábbi döntése ellenében hagyták jóvá.
"Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben megsértették az Európai Parlament (EP) és a nemzeti parlamentek jogait" - szögezte le.
Utalva arra, hogy a szeptemberi döntéshozatalkor Szlovákián kívül Magyarország, Csehország és Románia is a kötelező elosztás ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott, Robert Fico leszögezte: Pozsony azon az állásponton van, hogy az uniós belügyminiszterek tanácsának egyhangú, nem pedig minősített többségi döntést kellett volna hoznia.
Azt, hogy a kötelező kvótákat Pozsony meg fogja támadni, már az uniós döntés másnapján bejelentette Robert Fico. A kereset beadásához szükséges parlamenti határozatot szeptember 30-án hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás.
Bár a kötelező kvótákat Szlovákiában a közvélemény döntő többsége ellenzi, a kvótadöntésnek a luxembourgi bíróságon való megtámadása mégis megosztotta a szlovák politikai osztályt. A kereset beadását korábban több szlovák ellenzéki párt is bírálta: többségükben azzal érveltek, hogy a lépés olyan ellenséges gesztus, amely árthat az ország unión belüli helyzetének.
A kérdést eltérően ítéli meg a szlovákiai magyar választók szavazataira számító két párt, a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt is. Míg az MKP álláspontja egyértelmű, hiszen a felvidéki magyar párt októberben aláírásgyűjtést is indított a kötelező kvóták elutasításának céljával, addig a migránskérdésben rendszerint a nyugat-európai befogadó politika mellett álló Most-Híd keményen bírálta a luxembourgi beadványt.
MTI
Hozzászólások