Tajvani elnök: az önkényuralom és az agresszió mészárláshoz, tragédiához és egyenlőtlenséghez vezet
Az önkényuralom és az agresszió mészárláshoz, tragédiához és nagyobb egyenlőtlenségekhez vezet - jelentette ki Laj Csing-tö tajvani elnök csütörtökön Tajpejben, a második világháború európai befejeződésének 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Tajvan első alkalommal csatlakozott a nemzetközi közösséghez a szóban forgalom alkalomból.
A háború európai kirobbanása mögött egy autoriter rezsim terjeszkedési törekvései álltak, a konfliktus gyors kiterjedéséhez azonban nagyban hozzájárult "az agresszióval szembeni éberség hiánya" - emelte ki.
"Az agresszorok nem állnak meg, amíg minden demokratikus ország el nem bukik, és a szabadság fénye ki nem alszik" - vélekedett. A tajvani elnök úgy fogalmazott: nyolcvan évvel a második világháború európai lezárása után Tajvan ugyanazokat a demokratikus értékeket vallja, mint sok demokratikus társadalom világszerte, amelyek a háborúban harcoltak, és ma is hasonló kihívásokkal néznek szembe.
"A szabadság híveinek - egyéneknek és nemzeteknek - szoros szolidaritásban kell fellépniük, még mielőtt a kockázatok válsággá alakulnának, és mielőtt azokat kihasználhatnák a külső terjeszkedésre törekvők" - hangsúlyozta.
A győzelem napján Németország 1945. május 8-i feltétel nélküli kapitulációjára emlékeznek. Bár a háború Európában ekkor véget ért, a harcok az ázsiai-csendes-óceáni térségben csak hónapokkal később zárultak le, miután az Egyesült Államok két atombombát is ledobott Hirosimára és Nagaszakira. Japán kapitulációját 1945. augusztus 15-én fogadták el.
Tajvan eddig kizárólag a második kínai-japán háború lezárásáról emlékezett meg, amelyet szeptember 3-án ünnepelnek, amikor Japán átadta a megadásról szóló levelet a Nankingban működő Kínai Köztársaság kormányának. A Japán Birodalom 1937 és 1945 között vívott háborút a Kínai Köztársasággal, amelynek kormányzati székhelye akkoriban a szárazföldön volt.
Miután a kínai nacionalisták (Kuomintang) 1949-ben elveszítették a polgárháborút, és létrejött a kommunista Kínai Népköztársaság, a Kuomintangot vezető Csang Kaj-sek megmaradt csapataival Tajvanra menekült, és ott kiépítette saját politikai rendszerét.
(Forrás: MTI)
Tajvan első alkalommal csatlakozott a nemzetközi közösséghez a szóban forgalom alkalomból. Laj szerint a második világháború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a békét szeretők nem nézhetik tétlenül az agressziót.
A háború európai kirobbanása mögött egy autoriter rezsim terjeszkedési törekvései álltak, a konfliktus gyors kiterjedéséhez azonban nagyban hozzájárult "az agresszióval szembeni éberség hiánya" - emelte ki.
"Az agresszorok nem állnak meg, amíg minden demokratikus ország el nem bukik, és a szabadság fénye ki nem alszik" - vélekedett. A tajvani elnök úgy fogalmazott: nyolcvan évvel a második világháború európai lezárása után Tajvan ugyanazokat a demokratikus értékeket vallja, mint sok demokratikus társadalom világszerte, amelyek a háborúban harcoltak, és ma is hasonló kihívásokkal néznek szembe.
"A szabadság híveinek - egyéneknek és nemzeteknek - szoros szolidaritásban kell fellépniük, még mielőtt a kockázatok válsággá alakulnának, és mielőtt azokat kihasználhatnák a külső terjeszkedésre törekvők" - hangsúlyozta.
A győzelem napján Németország 1945. május 8-i feltétel nélküli kapitulációjára emlékeznek. Bár a háború Európában ekkor véget ért, a harcok az ázsiai-csendes-óceáni térségben csak hónapokkal később zárultak le, miután az Egyesült Államok két atombombát is ledobott Hirosimára és Nagaszakira. Japán kapitulációját 1945. augusztus 15-én fogadták el.
Tajvan eddig kizárólag a második kínai-japán háború lezárásáról emlékezett meg, amelyet szeptember 3-án ünnepelnek, amikor Japán átadta a megadásról szóló levelet a Nankingban működő Kínai Köztársaság kormányának. A Japán Birodalom 1937 és 1945 között vívott háborút a Kínai Köztársasággal, amelynek kormányzati székhelye akkoriban a szárazföldön volt.
Miután a kínai nacionalisták (Kuomintang) 1949-ben elveszítették a polgárháborút, és létrejött a kommunista Kínai Népköztársaság, a Kuomintangot vezető Csang Kaj-sek megmaradt csapataival Tajvanra menekült, és ott kiépítette saját politikai rendszerét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások