Titkos adatgyűjtés - Párizs nem tűri el a biztonságát megkérdőjelező tevékenységet
Franciaország "nem fog eltűrni semmilyen tevékenységet, amely megkérdőjelezi a biztonságát" - közölte szerdán a francia elnöki hivatal a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését követően.
Francois Hollande államfő azt követően hívta össze a tanácskozást, hogy kiderült: utána és két elődje, Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).
"Az amerikai hatóságok ígéreteteket tettek" 2013 végén arra, hogy többet nem hallgatják le a szövetségeseiket. "Ezekre emlékeztetni kell és az ígéreteket szigorúan be kell őket tartani" - olvasható az Elysée-palota közleményében, amely "elfogadhatatlannak" nevezte a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokban foglaltakat.
A Biztonsági Tanács ülésén az államfő mellett részt vett Manuel Valls kormányfő, Laurent Fabius külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter és Bernard Cazeneuve belügyminiszter, valamint magas rangú katonai és hírszerzési vezetők.
A francia kormányzat részéről több reakció is történt. Laurent Fabius külügyminiszter bekérette Jane Hartley amerikai nagykövetet, Stéphane Le Foll kormányszóvivő pedig azt közölte, hogy egy magas rangú francia hírszerzési tisztviselő a következő napokban Washingtonba utazik, hogy tisztázza a helyzetet és "egyeztessen a Franciaország és az Egyesült Államok által elrendelt intézkedésekről".
"Ami történt, nem elfogadható, de emiatt nem fogunk válságot kirobbantani" - hangsúlyozta a kormányszóvivő, miközben a jobboldali ellenzék szintén elítélte a "súlyos" amerikai viselkedést és "sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok a szövetségesek közti bizalmi viszonyt felmondta.
A francia politikai elit jobb- és baloldalon egyöntetűen elítélte az amerikai kémkedésről szóló híreket, de sem Nicolas Sarkozy, sem Jacques Chirac nem reagált.
Francois Baroin, Sarkozy volt gazdaság minisztere azt mondta, hogy a volt elnök "erős választ vár" Hollande jelenlegi elnök részéről. "Ez botrányos ügy, nagyon egyértelmű magyarázatokat kell kérni" - tette hozzá a volt miniszter.
A Fehér Ház közölte, hogy az Egyesült Államok nem hallgatja le és nem is szándékozik lehallgatni Francois Hollande francia elnök kommunikációját. Ned Price, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője hangsúlyozta, hogy Franciaország Amerika nélkülözhetetlen partnere.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy a két ország között tartós diplomáciai feszültség alakul ki.
A Libération a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én - tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése után - vette át az elnöki posztot Sarkozytől. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak revelációkat, sem államtitkokat hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá.
A WikiLeaks szóvivője azt mondta, biztosak az iratok hitelességében.
Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ami komoly feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában. Ugyanakkor Merkelnek és kabinetjének kellemetlen perceket - és számottevő népszerűségvesztést - okozott, hogy később kiderült: az NSA a német titkosszolgálat közreműködésével kémkedett európai célpontok után.
MTI
Francois Hollande államfő azt követően hívta össze a tanácskozást, hogy kiderült: utána és két elődje, Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).
"Az amerikai hatóságok ígéreteteket tettek" 2013 végén arra, hogy többet nem hallgatják le a szövetségeseiket. "Ezekre emlékeztetni kell és az ígéreteket szigorúan be kell őket tartani" - olvasható az Elysée-palota közleményében, amely "elfogadhatatlannak" nevezte a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokban foglaltakat.
Ezeket a Libération című francia napilap és a Mediapart oknyomozó portál hozta nyilvánosságra kedd este.
A Biztonsági Tanács ülésén az államfő mellett részt vett Manuel Valls kormányfő, Laurent Fabius külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter és Bernard Cazeneuve belügyminiszter, valamint magas rangú katonai és hírszerzési vezetők.
A francia kormányzat részéről több reakció is történt. Laurent Fabius külügyminiszter bekérette Jane Hartley amerikai nagykövetet, Stéphane Le Foll kormányszóvivő pedig azt közölte, hogy egy magas rangú francia hírszerzési tisztviselő a következő napokban Washingtonba utazik, hogy tisztázza a helyzetet és "egyeztessen a Franciaország és az Egyesült Államok által elrendelt intézkedésekről".
"Ami történt, nem elfogadható, de emiatt nem fogunk válságot kirobbantani" - hangsúlyozta a kormányszóvivő, miközben a jobboldali ellenzék szintén elítélte a "súlyos" amerikai viselkedést és "sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok a szövetségesek közti bizalmi viszonyt felmondta.
A francia politikai elit jobb- és baloldalon egyöntetűen elítélte az amerikai kémkedésről szóló híreket, de sem Nicolas Sarkozy, sem Jacques Chirac nem reagált.
Francois Baroin, Sarkozy volt gazdaság minisztere azt mondta, hogy a volt elnök "erős választ vár" Hollande jelenlegi elnök részéről. "Ez botrányos ügy, nagyon egyértelmű magyarázatokat kell kérni" - tette hozzá a volt miniszter.
A Fehér Ház közölte, hogy az Egyesült Államok nem hallgatja le és nem is szándékozik lehallgatni Francois Hollande francia elnök kommunikációját. Ned Price, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője hangsúlyozta, hogy Franciaország Amerika nélkülözhetetlen partnere.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy a két ország között tartós diplomáciai feszültség alakul ki.
A Libération a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én - tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése után - vette át az elnöki posztot Sarkozytől. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak revelációkat, sem államtitkokat hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá.
A WikiLeaks szóvivője azt mondta, biztosak az iratok hitelességében.
Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ami komoly feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában. Ugyanakkor Merkelnek és kabinetjének kellemetlen perceket - és számottevő népszerűségvesztést - okozott, hogy később kiderült: az NSA a német titkosszolgálat közreműködésével kémkedett európai célpontok után.
MTI
Hozzászólások