Több mint harminc elárvult gyereket nyilváníthatnak a "nemzet árváivá"
Több mint harminc gyerek veszítette el egy vagy mindkét szülőjét a novemberi 13-i párizsi merényletekben, őket feltehetően meg fogja illetni az anyagi támogatással járó "nemzet árvája" státus 21 éves korukig - írta szerdán a Le Figaro című napilap.
A hét helyszínen elkövetett támadásokban megölt 130 ember többsége 20 és 35 év közötti aktív fiatal volt, többen alig pár hónapos gyerekeket hagytak maguk után. A gyerekek közül mindenkit megilleti a nemzet árvája státusz, amennyiben azt a hozzátartozók igénylik az államtól.
"Harminc-ötven gyermek lehet érintett, de meg kell várni, hogy beérkezzenek a kérelmek.
"Idén eddig 37-en kapták meg ezt az állami támogatást, akik közül 11-en, és rövidesen talán 12-en a januári merényletsorozat után" - hangsúlyozta Emmanuelle Double, a veteránok és háborús áldozatok nemzeti hivatala (ONACVG) szolidaritási osztályának vezetője. A november 13-i merényleteket követően már számos család érdeklődött a lehetőségről, de a hivatalos kérelmek még nem érkeztek meg.
Jelenleg 320 gyereket tekint a francia állam a nemzet árvájának. A státus egy hagyományos adoptálási folyamaton keresztül történik a legfelsőbb bíróságon, és bekerül az érintett anyakönyvi kivonatába is. Az első világháború árváinak 1917-ben létrehozott státust fokozatosan terjesztették ki a Franciaországban terrortámadásban meghaltak és a külföldi szolgálatban megsérült vagy elesett francia katonák gyerekei számára.
A gyerekeknek járó összeget egyénenként döntik el, a gyerek életének eseményei és a családjának anyagi forrásai alapján. Az évente mindenkinek járó 400 euró és a nagykorúság elérésekor kifizetendő 1500 eurón felül külön pénzügyi segítséget igényelhetnek a nemzet árvái, például számítógép megvásárlásakor, pszichoterápiás kezelésekhez vagy akár albérleti letéthez.
Az ONACVG-nél annyi példát tudnak idézni a támogatásra, ahány emberrel foglalkoznak. "Nem dossziékkal, hanem gyerekekkel, családokkal foglalkozunk" - mondta a lapnak Emmanuelle Double. A nemzet már felnőtté vált árvái gyakran kapcsolatban maradnak a hivatallal, segítik a karitatív akciókat és nagyon gyakran örök életre szóló kapcsolatot alakítanak ki azokkal a tisztviselőkkel, akik nagykorúvá válásukig követték az életüket.
MTI
A hét helyszínen elkövetett támadásokban megölt 130 ember többsége 20 és 35 év közötti aktív fiatal volt, többen alig pár hónapos gyerekeket hagytak maguk után. A gyerekek közül mindenkit megilleti a nemzet árvája státusz, amennyiben azt a hozzátartozók igénylik az államtól.
"Harminc-ötven gyermek lehet érintett, de meg kell várni, hogy beérkezzenek a kérelmek.
A Charlie Hebdo (szatirikus lap) elleni merénylet után is a nemzet árvái lehettek az áldozatok gyerekei, de ezt nem kérte mindegyik család" - mondta a lapnak Laurence Rossignol családügyi államtitkár.
"Idén eddig 37-en kapták meg ezt az állami támogatást, akik közül 11-en, és rövidesen talán 12-en a januári merényletsorozat után" - hangsúlyozta Emmanuelle Double, a veteránok és háborús áldozatok nemzeti hivatala (ONACVG) szolidaritási osztályának vezetője. A november 13-i merényleteket követően már számos család érdeklődött a lehetőségről, de a hivatalos kérelmek még nem érkeztek meg.
Jelenleg 320 gyereket tekint a francia állam a nemzet árvájának. A státus egy hagyományos adoptálási folyamaton keresztül történik a legfelsőbb bíróságon, és bekerül az érintett anyakönyvi kivonatába is. Az első világháború árváinak 1917-ben létrehozott státust fokozatosan terjesztették ki a Franciaországban terrortámadásban meghaltak és a külföldi szolgálatban megsérült vagy elesett francia katonák gyerekei számára.
A gyerekeknek járó összeget egyénenként döntik el, a gyerek életének eseményei és a családjának anyagi forrásai alapján. Az évente mindenkinek járó 400 euró és a nagykorúság elérésekor kifizetendő 1500 eurón felül külön pénzügyi segítséget igényelhetnek a nemzet árvái, például számítógép megvásárlásakor, pszichoterápiás kezelésekhez vagy akár albérleti letéthez.
Az ONACVG-nél annyi példát tudnak idézni a támogatásra, ahány emberrel foglalkoznak. "Nem dossziékkal, hanem gyerekekkel, családokkal foglalkozunk" - mondta a lapnak Emmanuelle Double. A nemzet már felnőtté vált árvái gyakran kapcsolatban maradnak a hivatallal, segítik a karitatív akciókat és nagyon gyakran örök életre szóló kapcsolatot alakítanak ki azokkal a tisztviselőkkel, akik nagykorúvá válásukig követték az életüket.
MTI
Hozzászólások