Török kormányfő: az örmény vérengzésről szóló német döntés árthat a kapcsolatoknak
Árthat a Törökországgal fenntartott jó kapcsolatnak az örmények elleni 1915-ös vérengzésről szóló csütörtöki német parlamenti szavazás, de nem jelenti a "világ végét" - jelentette ki Binali Yildirim új török miniszterelnök, mielőtt első hivatalos külföldi útjára Észak-Ciprusra indult volna.
Szerdai sajtótájékoztatóján beszélve a kormányfő ugyanakkor "értelmetlen, üres lépésnek" nevezte a várható döntést, amellyel a Bundestag arról határoz, hogy a több mint száz éve történt eseményeket népirtásnak minősíti-e.
Mint kifejtette: az első világháború alatt más társadalmakban, más országokban is "történtek hasonló esetek".
Törökország múltját nem helyes a politika eszközeként használni, annak felgöngyölítése a történészek feladata - hangoztatta.
A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a német törvényhozók nem fogadják el a javaslatot. Ha mégis, akkor sem történne semmi - mondta -, korábban is fordult már elő ilyen.
Yildirim külön is kiemelte: a kérdés nem érinti az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást. "Törökország nem kezd el fenyegetőzni, hiszen nem törzsi állam, hanem köztársaság. A végsőkig kitartunk az egyezmény mellett, ha az EU is betartja a szavát" - fűzte hozzá.
Megjegyezte: bízik benne, hogy a német törvényhozás meghallja a Németországban élő mintegy 3,5 milliós török közösség hangját.
Recep Tayyip Erdogan török elnök egy nappal korábban szintén arról beszélt, hogy a szavazás eredménye ronthat a két ország viszonyán. A nyilatkozatot megelőzően az államfő telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, akit arra kért, hogy körültekintően járjanak el az ügyben.
Egyes történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után meggyilkolt örmények számát, s a kutatók széles körben a 20. század első népirtásának tartják az akkori eseményeket.
1915-ben azt követően kezdődtek a támadások, hogy Isztambulban elfogtak 235 örmény értelmiségit és a vezetőjüket.
Ezt követően Anatólia városaiban és falvaiban a török hatóságok elrendelték az örmény közösség kiűzését. A tartományokból kiutasítottak közül sokakat szuronnyal megöltek, lelőttek vagy a szíriai sivatag felé tereltek, ahol éhen vagy szomjan haltak.
A török hatóságok azóta is ragaszkodtak ahhoz a megközelítéshez, hogy részükről nem volt szándékos megsemmisítési politika, bár azt elismerik, hogy az "áthelyezésnek" nevezett művelet eredményeként sok örményt megöltek.
A több ezer éves örmény civilizációt Törökország keleti részén gyakorlatilag eltüntették; sok templomot leromboltak vagy gazdasági épületnek használnak, illetve némelyeket mecsetként állítottak helyre.
MTI
Szerdai sajtótájékoztatóján beszélve a kormányfő ugyanakkor "értelmetlen, üres lépésnek" nevezte a várható döntést, amellyel a Bundestag arról határoz, hogy a több mint száz éve történt eseményeket népirtásnak minősíti-e.
Mint kifejtette: az első világháború alatt más társadalmakban, más országokban is "történtek hasonló esetek".
Törökország múltját nem helyes a politika eszközeként használni, annak felgöngyölítése a történészek feladata - hangoztatta.
A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a német törvényhozók nem fogadják el a javaslatot. Ha mégis, akkor sem történne semmi - mondta -, korábban is fordult már elő ilyen.
Yildirim külön is kiemelte: a kérdés nem érinti az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást. "Törökország nem kezd el fenyegetőzni, hiszen nem törzsi állam, hanem köztársaság. A végsőkig kitartunk az egyezmény mellett, ha az EU is betartja a szavát" - fűzte hozzá.
Megjegyezte: bízik benne, hogy a német törvényhozás meghallja a Németországban élő mintegy 3,5 milliós török közösség hangját.
Recep Tayyip Erdogan török elnök egy nappal korábban szintén arról beszélt, hogy a szavazás eredménye ronthat a két ország viszonyán. A nyilatkozatot megelőzően az államfő telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, akit arra kért, hogy körültekintően járjanak el az ügyben.
Egyes történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után meggyilkolt örmények számát, s a kutatók széles körben a 20. század első népirtásának tartják az akkori eseményeket.
1915-ben azt követően kezdődtek a támadások, hogy Isztambulban elfogtak 235 örmény értelmiségit és a vezetőjüket.
Ezt követően Anatólia városaiban és falvaiban a török hatóságok elrendelték az örmény közösség kiűzését. A tartományokból kiutasítottak közül sokakat szuronnyal megöltek, lelőttek vagy a szíriai sivatag felé tereltek, ahol éhen vagy szomjan haltak.
A török hatóságok azóta is ragaszkodtak ahhoz a megközelítéshez, hogy részükről nem volt szándékos megsemmisítési politika, bár azt elismerik, hogy az "áthelyezésnek" nevezett művelet eredményeként sok örményt megöltek.
A több ezer éves örmény civilizációt Törökország keleti részén gyakorlatilag eltüntették; sok templomot leromboltak vagy gazdasági épületnek használnak, illetve némelyeket mecsetként állítottak helyre.
MTI
Hozzászólások