Új barlangrendszert fedeztek fel a kutatók az erdélyi Királyerdő-hegységben
Új barlangrendszert fedeztek fel az erdélyi Királyerdő-hegységben a Román Akadémia Emil Racovita Barlangkutató intézetének a kolozsvári barlangi búvárjai - írja keddi számában a Krónika napilap.
A Rajka Géza barlangkutató búvár vezette csapat azt követően kezdett vizsgálódni egy, már ismert barlangrendszerben, hogy megcsappant a Kolozsvártól mintegy 20 kilométerre északra fekvő Esküllő (Aschileu) község ivóvízkészlete. A község ivóvízhálózatába két környékbeli barlangból fogták be korábban a vizet. E barlangok egyikébe eddig csak mintegy 350 méterig tudtak bejutni a búvárok. A mostani apadás azonban lehetővé tette, hogy egy kilométernyit tovább haladjanak a barlangrendszerben. A bejárattól mintegy 700 méterre találták meg a vízhozam csökkenésének az okát: a föld alatti patak épp új barlangot mos ki magának egy szinttel a jelenlegi meder alatt. A víz mennyisége tehát nem változott, csak egy része más irányba folyik.
illusztráció
Rajka Géza a Krónikának elmondta, hogy az újonnan felfedezett szakaszon teljesen megváltozott a barlang jellege: az eddig ismert, vízzel elárasztott szakaszon túl magas, nagyméretű járatokat találtak. Ezek azonban csak szakképzett barlangi búvárok által megközelíthetők, ugyanis a látogatónak öt – egyenként 20–30 méter hosszú –, vízzel elárasztott szakaszon kell átverekednie magát. A barlangkutató búvár szerint a felfedezésnek azért nagy a tudományos jelentősége, mert nem amatőrök, hanem a kutatók fedezték fel az ember által még nem látott járatokat. Ez a körülmény pedig elősegíti, hogy megbízható információkhoz jussanak. Rajka Géza azt sem tartotta kizártnak, hogy akár új rovarfajokat fedezzenek fel a barlangrendszerben.
forrás:MTI
A Rajka Géza barlangkutató búvár vezette csapat azt követően kezdett vizsgálódni egy, már ismert barlangrendszerben, hogy megcsappant a Kolozsvártól mintegy 20 kilométerre északra fekvő Esküllő (Aschileu) község ivóvízkészlete. A község ivóvízhálózatába két környékbeli barlangból fogták be korábban a vizet. E barlangok egyikébe eddig csak mintegy 350 méterig tudtak bejutni a búvárok. A mostani apadás azonban lehetővé tette, hogy egy kilométernyit tovább haladjanak a barlangrendszerben. A bejárattól mintegy 700 méterre találták meg a vízhozam csökkenésének az okát: a föld alatti patak épp új barlangot mos ki magának egy szinttel a jelenlegi meder alatt. A víz mennyisége tehát nem változott, csak egy része más irányba folyik.
illusztrációRajka Géza a Krónikának elmondta, hogy az újonnan felfedezett szakaszon teljesen megváltozott a barlang jellege: az eddig ismert, vízzel elárasztott szakaszon túl magas, nagyméretű járatokat találtak. Ezek azonban csak szakképzett barlangi búvárok által megközelíthetők, ugyanis a látogatónak öt – egyenként 20–30 méter hosszú –, vízzel elárasztott szakaszon kell átverekednie magát. A barlangkutató búvár szerint a felfedezésnek azért nagy a tudományos jelentősége, mert nem amatőrök, hanem a kutatók fedezték fel az ember által még nem látott járatokat. Ez a körülmény pedig elősegíti, hogy megbízható információkhoz jussanak. Rajka Géza azt sem tartotta kizártnak, hogy akár új rovarfajokat fedezzenek fel a barlangrendszerben.
forrás:MTI
Hozzászólások