A bíróságok reformját célzó alkotmánymódosítást fogadott el az ukrán parlament
Alkotmánymódosítást fogadott el az ukrán parlament csütörtöki ülésén a bíróságok működésének az európai uniós gyakorlathoz való közelítése érdekében.
Az ukrán jogrendszer reformja az egyik fő feltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) folytassa együttműködését Kijevvel, amelynek keretében összesen 17,5 milliárd dolláros hitelt folyósít a pénzintézet Ukrajnának négy éven át több részletben.
A hitelprogramról szóló megállapodás 2015 márciusában született, a kölcsön első részletét - 5 milliárd dollárt - 2015. március 13-án, a második részletet - 1,7 milliárd dollárt - augusztus 4-én kapta meg Kijev.
Az IMF küldöttsége a múlt hónapban tárgyalt Kijevben a következő részlet utalásának feltételeiről.
Az alkotmánymódosítási javaslatot Petro Porosenko elnök terjesztette a parlament elé, a javaslat elfogadását a 450 tagú törvényhozás 335 képviselője támogatta. A szavazáskor 391-en voltak jelen.
Az új jogszabály értelmében a bírákat - akiknek mostantól pályázatot kell benyújtaniuk a posztra - az államfő nevezi ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára.
A legfelsőbb bíróság elnökét a testület tagjai titkos szavazással választják meg, illetve mentik el hivatalából.
A bíróságok létrehozásáról, átszervezéséről, illetve megszüntetéséről a parlamentnek törvényt kell elfogadnia. Az indítványt az államfőnek kell beterjesztenie, miután egyeztetett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal.
Ez egy újonnan létrejövő testület lesz 21 taggal, akikből tízet az ukrán bírák kongresszusán választanak meg, két-két főt az államfő, valamint a parlament nevez ki, a többieket az ukrán ügyvédek, az ügyészek és a jogi felsőoktatási intézmények delegálják.
A tanács tagjai négy évig töltik be tisztségüket, és egymás után két ciklusban nem kerülhetnek be a testületbe.
Az új tanács megalakulásáig átmenetileg a jelenleg működő legfelsőbb igazságszolgáltatási testület látja el a feladatokat, az új tanácsnak viszont legkésőbb 2019. április 30-ig meg kell alakulnia.
A módosítás egyebek között kiterjed továbbá arra, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hozzájárulása nélkül nem lehet bírókat őrizetbe venni, kivéve, ha súlyos bűncselekmény elkövetésén érik tetten. A bírók nem lehetnek továbbá politikai pártok, szakszervezetek tagjai, nem rendelkezhetnek más munkából származó keresettel.
Ez utóbbi alól kivétel viszont a tudományos és az oktatói tevékenység. Bírói tisztséget életkora szerint 30 és 65 év közötti ukrán állampolgár tölthet be felsőfokú jogi végzettséggel és legalább öt év szakmai gyakorlattal. Kötelezően beszélnie kell az ukránt mint államnyelvet.
Az alkotmánybíróság a törvény értelmében 18 tagból áll, akik közül hat-hat személyt az államfő, a parlament és és az ukrán bírák kongresszusa nevez ki, megbízatásuk kilenc évre szól, és nem választhatók újra.
A főügyészt a parlament egyetértésével az államfő nevezi ki, illetve váltja le. megbízatása hat évre szól,egymás után két ciklusban nem töltheti be ugyanaz a személy a tisztséget.
MTI
Az ukrán jogrendszer reformja az egyik fő feltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) folytassa együttműködését Kijevvel, amelynek keretében összesen 17,5 milliárd dolláros hitelt folyósít a pénzintézet Ukrajnának négy éven át több részletben.
A hitelprogramról szóló megállapodás 2015 márciusában született, a kölcsön első részletét - 5 milliárd dollárt - 2015. március 13-án, a második részletet - 1,7 milliárd dollárt - augusztus 4-én kapta meg Kijev.
Az IMF küldöttsége a múlt hónapban tárgyalt Kijevben a következő részlet utalásának feltételeiről.
Az alkotmánymódosítási javaslatot Petro Porosenko elnök terjesztette a parlament elé, a javaslat elfogadását a 450 tagú törvényhozás 335 képviselője támogatta. A szavazáskor 391-en voltak jelen.
Az új jogszabály értelmében a bírákat - akiknek mostantól pályázatot kell benyújtaniuk a posztra - az államfő nevezi ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára.
A legfelsőbb bíróság elnökét a testület tagjai titkos szavazással választják meg, illetve mentik el hivatalából.
A bíróságok létrehozásáról, átszervezéséről, illetve megszüntetéséről a parlamentnek törvényt kell elfogadnia. Az indítványt az államfőnek kell beterjesztenie, miután egyeztetett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal.
Ez egy újonnan létrejövő testület lesz 21 taggal, akikből tízet az ukrán bírák kongresszusán választanak meg, két-két főt az államfő, valamint a parlament nevez ki, a többieket az ukrán ügyvédek, az ügyészek és a jogi felsőoktatási intézmények delegálják.
A tanács tagjai négy évig töltik be tisztségüket, és egymás után két ciklusban nem kerülhetnek be a testületbe.
Az új tanács megalakulásáig átmenetileg a jelenleg működő legfelsőbb igazságszolgáltatási testület látja el a feladatokat, az új tanácsnak viszont legkésőbb 2019. április 30-ig meg kell alakulnia.
A módosítás egyebek között kiterjed továbbá arra, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hozzájárulása nélkül nem lehet bírókat őrizetbe venni, kivéve, ha súlyos bűncselekmény elkövetésén érik tetten. A bírók nem lehetnek továbbá politikai pártok, szakszervezetek tagjai, nem rendelkezhetnek más munkából származó keresettel.
Ez utóbbi alól kivétel viszont a tudományos és az oktatói tevékenység. Bírói tisztséget életkora szerint 30 és 65 év közötti ukrán állampolgár tölthet be felsőfokú jogi végzettséggel és legalább öt év szakmai gyakorlattal. Kötelezően beszélnie kell az ukránt mint államnyelvet.
Az alkotmánybíróság a törvény értelmében 18 tagból áll, akik közül hat-hat személyt az államfő, a parlament és és az ukrán bírák kongresszusa nevez ki, megbízatásuk kilenc évre szól, és nem választhatók újra.
A főügyészt a parlament egyetértésével az államfő nevezi ki, illetve váltja le. megbízatása hat évre szól,egymás után két ciklusban nem töltheti be ugyanaz a személy a tisztséget.
MTI
Hozzászólások