Krím - A krími tatárok a nemzetközi közösséghez fordulnak önrendelkezési joguk érvényesítése érdekében
A krími tatárok a nemzetközi közösséghez fordulnak annak érdekében, hogy gyakorolhassák önrendelkezési jogukat - tájékoztatta az MTI tudósítóját szombaton Ilmi Umerov tatár vezető Bahcsiszerájból, ahol rendkívüli ülést tartott a népcsoport legfelsőbb képviseleti tanácskozása, a Kurultaj.
"A nemzetközi közösséghez, az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz fordulunk: meghirdetjük önrendelkezési jogunk érvényesítésének kezdetét" - mondta telefonon Ilmi Umerov, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézményének, a 33 főből álló Medzslisznek a tagja.
Hangsúlyozta, a Kurultaj az önrendelkezés ügyében nem fordul az Oroszországi Föderációhoz, amely az előző héten magához csatolta a félszigetet Ukrajnától.
Hogy milyen formában lehet majd megvalósítani a krími tatárok önrendelkezési jogát, azt a jövőbeni lehetséges egyeztetések fogják meghatározni - tette hozzá.
Refat Csubarov, a Medzslisz elnöke a kongresszuson részt vevő 250 képviselő előtt kijelentette, hogy a krími tatároknak joguk van az önrendelkezéshez "történelmi területükön, a Krímben". Kifejtette, a félsziget azért a krími tatárok "történelmi területe", mert ott alakult ki ez az etnikum.
Azt mondta, a krími tatárok megkezdik a politikai és jogi lépéseket annak érdekében, hogy létrejöhessen a nép "nemzeti-területi autonómiája". Meggyőződése szerint az érintett felek közös erőfeszítéseinek köszönhetően meg lehet majd találni azt a formát, amely lehetővé teszi a krími tatár önrendelkezés megvalósítását.
Csubarov azt is kijelentette, hogy a Krím státusának jelenlegi megváltoztatása a Krím őshonos népének, a krími tatároknak az egyetértése és ilyen irányú szándéka nélkül zajlik.
Ilmi Umerov előző nap Bahcsiszerájban azt mondta az MTI tudósítójának: a krími tatárok azt akarják elérni önrendelkezési joguk gyakorlásával, hogy őseik földjét Krími Tatár Köztársaságnak nevezzék. "Az oroszok már elérték céljukat, a terület Oroszország része lett, ezután meg lehetne oldani a krími tatárok politikai célját is a félsziget átnevezésével" - mondta. Véleménye szerint erről szintén népszavazást lehet majd tartani.
A krími tatárok azt is el szeretnék érni, hogy a különböző hatalmi szinteken biztosítsanak a népcsoportnak megfelelő képviseleti arányt. A Kurultaj ülése előtt Hrihorij Joffe, a szimferopoli parlament első helyettese azonban úgy nyilatkozott, hogy az új krími alkotmány tervezetében nem szerepel kvóta a krími tatároknak.
A 2,2 milliós Krím félsziget népességének 12-15 százalékát teszik ki a krími tatárok, az oroszok aránya 60, az ukránoké 25 százalék.
MTI
"A nemzetközi közösséghez, az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz fordulunk: meghirdetjük önrendelkezési jogunk érvényesítésének kezdetét" - mondta telefonon Ilmi Umerov, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézményének, a 33 főből álló Medzslisznek a tagja.Hangsúlyozta, a Kurultaj az önrendelkezés ügyében nem fordul az Oroszországi Föderációhoz, amely az előző héten magához csatolta a félszigetet Ukrajnától.
Hogy milyen formában lehet majd megvalósítani a krími tatárok önrendelkezési jogát, azt a jövőbeni lehetséges egyeztetések fogják meghatározni - tette hozzá.
Refat Csubarov, a Medzslisz elnöke a kongresszuson részt vevő 250 képviselő előtt kijelentette, hogy a krími tatároknak joguk van az önrendelkezéshez "történelmi területükön, a Krímben". Kifejtette, a félsziget azért a krími tatárok "történelmi területe", mert ott alakult ki ez az etnikum.
Azt mondta, a krími tatárok megkezdik a politikai és jogi lépéseket annak érdekében, hogy létrejöhessen a nép "nemzeti-területi autonómiája". Meggyőződése szerint az érintett felek közös erőfeszítéseinek köszönhetően meg lehet majd találni azt a formát, amely lehetővé teszi a krími tatár önrendelkezés megvalósítását.
Csubarov azt is kijelentette, hogy a Krím státusának jelenlegi megváltoztatása a Krím őshonos népének, a krími tatároknak az egyetértése és ilyen irányú szándéka nélkül zajlik.
Ilmi Umerov előző nap Bahcsiszerájban azt mondta az MTI tudósítójának: a krími tatárok azt akarják elérni önrendelkezési joguk gyakorlásával, hogy őseik földjét Krími Tatár Köztársaságnak nevezzék. "Az oroszok már elérték céljukat, a terület Oroszország része lett, ezután meg lehetne oldani a krími tatárok politikai célját is a félsziget átnevezésével" - mondta. Véleménye szerint erről szintén népszavazást lehet majd tartani.
A krími tatárok azt is el szeretnék érni, hogy a különböző hatalmi szinteken biztosítsanak a népcsoportnak megfelelő képviseleti arányt. A Kurultaj ülése előtt Hrihorij Joffe, a szimferopoli parlament első helyettese azonban úgy nyilatkozott, hogy az új krími alkotmány tervezetében nem szerepel kvóta a krími tatároknak.
A 2,2 milliós Krím félsziget népességének 12-15 százalékát teszik ki a krími tatárok, az oroszok aránya 60, az ukránoké 25 százalék.
MTI
Hozzászólások