Ukrán választás - Szakértő: alapvető változások az ukrán politikai elitben
A vasárnapi ukrajnai parlamenti választás az előrejelzések szerint alapvetően változtatja meg az ukrán parlament és az ukrán politikai elit eddigi összetételét - írta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) igazgatója hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében, kiemelve: ha az új politikai elit nem kísérel meg valóban széles és átfogó reformokat végrehajtani, úgy számos elemző szerint az Ukrajnában uralkodó társadalmi elégedetlenség egy újabb nagy társadalmi megmozduláshoz vezethet.
Az elemzésben Tálas Péter kifejtette: a Petro Poronsenko elnök által október 26-ra kiírt előrehozott parlamenti választásokon 50 ukrán párt, illetve politikai csoportosulás indult, amelyek közül 29 állított országos listát. A fennmaradók csupán az egyéni választási kerületekben állítottak jelöltet.
A 29 országos listával rendelkező párt közül csupán 12 volt képes száznál több jelöltet állítani országos szinten, s további hét az egyéni választási körzetekben. Összesen 6627 jelöltet regisztráltak, s ezekből 3120-at a pártlistákon.
A központi választási bizottság regisztrálta a donyecki és luganszki körzetek valamennyi jelöltjét is, de az itteni 14 itteni körzetben biztosan, további 6 körzetben pedig valószínűleg nem tartják meg a választásokat, amelyeket a szeparatisták által megszállt területeken november 2-ra tűztek ki. Továbbá nem szavaztak az Oroszországi Föderációhoz csatolt Krím félszigeten sem.
Az SVKK igazgatója kitért arra, hogy a választási kampány nagyon rövid – mindössze hathetes –, ugyanakkor agresszív és dinamikus volt. Mint írta, tematikusan főleg a háború és béke, a gazdasági válság, továbbá a politikai megújulás kérdései uralták "a hazafias-forradalmi", illetve "a régi rendszerű-oroszbarát" politikai tábor versengését, s az előzetes felmérések szerint azok a politikai pártok és csoportosulások váltak népszerűvé az ukránok körében, amelyek meggyőző válaszokkal rendelkeztek az említett kihívásokkal kapcsolatban, illetve azok, amelyek új arcokat tudtak felmutatni jelöltlistáikon.
Tálas Péter szerint bizonyos, hogy az új ukrán vezetés nem nélkülözheti majd a Nyugat segítségét – például a Donyeck-medence újjáépítésénél, a téli időszak villamosenergia-ellátásának biztosításában (tekintettel a Donyeck-medencei szénbányák termelés-visszaesésére), illetve az ukrán gazdaság konszolidációja kapcsán.
Ez utóbbi - mint kiemelte - különösen fontos, hiszen az ukrán gazdaság – a korábbi kormányok kudarca miatt – a kelet-ukrán területen folyó háború nélkül is "katasztrofális állapotba" került.
Fontos azonban látni azt is, hogy komoly nyugati segítségre csakis abban az esetben számíthat Ukrajna - s mint Tálas Péter megjegyezte: még ekkor sem biztosan -, ha az új parlament határozottan fellép a mindent átható korrupció, az oligarcharendszer felszámolása és piacgazdasági reformok mellett.
Ennek bizonyítására a következő időszakban lesz is módja az új ukrán vezetésnek, mivel az SVKK szakértője szerint mivel Oroszországnak az ukrajnai "orosz tavasz" megszervezésére és Ukrajna föderalizálásának kikényszerítésére tett kísérlete egyelőre kudarcot vallott.
Így nem valószínű, hogy az orosz vezetés újabb kísérletet tenne ukrajnai politikai befolyásának fegyveres úton - több tízezer katona mozgósításával és bevetésével - történő kiterjesztésére.
Sokkal valószínűbb, hogy az elkövetkezendő hónapokban az orosz vezetés is az új ukrán parlamentben próbál meg az új elnök és az új kormány helyzetét ellehetetleníteni képes pozíciókat szerezni - írta elemzésében Tálas Péter.
Az SVKK igazgatója szerint a vasárnapi ukrajnai parlamenti választások több szempontból is fontos határvonalat képeznek a közel egy éve kirobbant ukrán válságban. Egyrészt mert lezárják azt a csaknem nyolc hónapos időszakot, amikor az ukrán vezetőkkel szemben sokak részéről megfogalmazódott az "illegitim hatalomgyakorlás vádja", mivel február végén nem választással és nem alkotmányos módon, hanem egy felkelés eredményeként kerültek hatalomra.
Másrészt mert a választás az előrejelzések szerint alapvetően változtatja meg az ukrán parlament, illetve az ukrán politikai elit eddigi összetételét, számos olyan új politikai csoport képviselőjét is a Legfelsőbb Tanácsba juttatva, amelyek néhány hónappal ezelőtt még ismeretlenek voltak a közvélemény előtt.
S végül harmadrészt, mert e választással Ukrajnában alighanem véget ér az a "kivételes időszak", amikor az ország politikai vezetése komoly reformok végrehajtása nélkül is képes volt hatalmon maradni.
MTI
Az elemzésben Tálas Péter kifejtette: a Petro Poronsenko elnök által október 26-ra kiírt előrehozott parlamenti választásokon 50 ukrán párt, illetve politikai csoportosulás indult, amelyek közül 29 állított országos listát. A fennmaradók csupán az egyéni választási kerületekben állítottak jelöltet.A 29 országos listával rendelkező párt közül csupán 12 volt képes száznál több jelöltet állítani országos szinten, s további hét az egyéni választási körzetekben. Összesen 6627 jelöltet regisztráltak, s ezekből 3120-at a pártlistákon.
A központi választási bizottság regisztrálta a donyecki és luganszki körzetek valamennyi jelöltjét is, de az itteni 14 itteni körzetben biztosan, további 6 körzetben pedig valószínűleg nem tartják meg a választásokat, amelyeket a szeparatisták által megszállt területeken november 2-ra tűztek ki. Továbbá nem szavaztak az Oroszországi Föderációhoz csatolt Krím félszigeten sem.
Az SVKK igazgatója kitért arra, hogy a választási kampány nagyon rövid – mindössze hathetes –, ugyanakkor agresszív és dinamikus volt. Mint írta, tematikusan főleg a háború és béke, a gazdasági válság, továbbá a politikai megújulás kérdései uralták "a hazafias-forradalmi", illetve "a régi rendszerű-oroszbarát" politikai tábor versengését, s az előzetes felmérések szerint azok a politikai pártok és csoportosulások váltak népszerűvé az ukránok körében, amelyek meggyőző válaszokkal rendelkeztek az említett kihívásokkal kapcsolatban, illetve azok, amelyek új arcokat tudtak felmutatni jelöltlistáikon.
Tálas Péter szerint bizonyos, hogy az új ukrán vezetés nem nélkülözheti majd a Nyugat segítségét – például a Donyeck-medence újjáépítésénél, a téli időszak villamosenergia-ellátásának biztosításában (tekintettel a Donyeck-medencei szénbányák termelés-visszaesésére), illetve az ukrán gazdaság konszolidációja kapcsán.
Ez utóbbi - mint kiemelte - különösen fontos, hiszen az ukrán gazdaság – a korábbi kormányok kudarca miatt – a kelet-ukrán területen folyó háború nélkül is "katasztrofális állapotba" került.
Fontos azonban látni azt is, hogy komoly nyugati segítségre csakis abban az esetben számíthat Ukrajna - s mint Tálas Péter megjegyezte: még ekkor sem biztosan -, ha az új parlament határozottan fellép a mindent átható korrupció, az oligarcharendszer felszámolása és piacgazdasági reformok mellett.
Ennek bizonyítására a következő időszakban lesz is módja az új ukrán vezetésnek, mivel az SVKK szakértője szerint mivel Oroszországnak az ukrajnai "orosz tavasz" megszervezésére és Ukrajna föderalizálásának kikényszerítésére tett kísérlete egyelőre kudarcot vallott.
Így nem valószínű, hogy az orosz vezetés újabb kísérletet tenne ukrajnai politikai befolyásának fegyveres úton - több tízezer katona mozgósításával és bevetésével - történő kiterjesztésére.
Sokkal valószínűbb, hogy az elkövetkezendő hónapokban az orosz vezetés is az új ukrán parlamentben próbál meg az új elnök és az új kormány helyzetét ellehetetleníteni képes pozíciókat szerezni - írta elemzésében Tálas Péter.
Az SVKK igazgatója szerint a vasárnapi ukrajnai parlamenti választások több szempontból is fontos határvonalat képeznek a közel egy éve kirobbant ukrán válságban. Egyrészt mert lezárják azt a csaknem nyolc hónapos időszakot, amikor az ukrán vezetőkkel szemben sokak részéről megfogalmazódott az "illegitim hatalomgyakorlás vádja", mivel február végén nem választással és nem alkotmányos módon, hanem egy felkelés eredményeként kerültek hatalomra.
Másrészt mert a választás az előrejelzések szerint alapvetően változtatja meg az ukrán parlament, illetve az ukrán politikai elit eddigi összetételét, számos olyan új politikai csoport képviselőjét is a Legfelsőbb Tanácsba juttatva, amelyek néhány hónappal ezelőtt még ismeretlenek voltak a közvélemény előtt.
S végül harmadrészt, mert e választással Ukrajnában alighanem véget ér az a "kivételes időszak", amikor az ország politikai vezetése komoly reformok végrehajtása nélkül is képes volt hatalmon maradni.
MTI
Hozzászólások