Ukrán válság - Aláírták az államközi megállapodást a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról
A Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát.
A szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá. A Kreml György-termében jelen lévő parlamenti képviselők, a különböző orosz közigazgatási régiók vezetői, egyházi vezetők, közéleti személyiségek Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást és felállva tapsolták meg a Krím és Szevasztopol csatlakozását Oroszországhoz.
Ezt megelőzően az orosz államfő a Kremlben a parlament két házához intézett soron kívüli beszéde során közölte, hogy benyújtja a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást is beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta, nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést.
Az orosz-krími megállapodás aláírása előtt két nappal a Krímben - a kijevi kormány és a nyugati országok által törvénytelennek - tartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége amellett szavazott, hogy az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság csatlakozzon Oroszországhoz. A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, Putyin pedig rendeletet írt alá a Krím független államként, Krími Köztársaság néven történő orosz elismeréséről. A függetlenségi nyilatkozatra válaszul az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen.
A kedden aláírt krími-orosz szerződés szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő. "A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) keletkeznek: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város" - írták a megállapodásban. A Moszkvában aláírt szerződés bevezetőből és 10 cikkelyből áll. Ezek tartalmazzák egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának, az állami szerveknek a meghatározását.
Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházi elnöke az aláírást követően a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak kijelentette, hogy a parlament "késedelem nélkül hozzáfoghat a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozása kérdésének tanulmányozásához". Szerinte a hét végéig minden jogi eljárást be tudnak fejezni".
Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza.
Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmánytörvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, és határait.
forrás.mti
A szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá. A Kreml György-termében jelen lévő parlamenti képviselők, a különböző orosz közigazgatási régiók vezetői, egyházi vezetők, közéleti személyiségek Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást és felállva tapsolták meg a Krím és Szevasztopol csatlakozását Oroszországhoz.
Ezt megelőzően az orosz államfő a Kremlben a parlament két házához intézett soron kívüli beszéde során közölte, hogy benyújtja a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást is beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta, nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést.Az orosz-krími megállapodás aláírása előtt két nappal a Krímben - a kijevi kormány és a nyugati országok által törvénytelennek - tartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége amellett szavazott, hogy az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság csatlakozzon Oroszországhoz. A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, Putyin pedig rendeletet írt alá a Krím független államként, Krími Köztársaság néven történő orosz elismeréséről. A függetlenségi nyilatkozatra válaszul az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen.
A kedden aláírt krími-orosz szerződés szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő. "A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) keletkeznek: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város" - írták a megállapodásban. A Moszkvában aláírt szerződés bevezetőből és 10 cikkelyből áll. Ezek tartalmazzák egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának, az állami szerveknek a meghatározását.
Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházi elnöke az aláírást követően a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak kijelentette, hogy a parlament "késedelem nélkül hozzáfoghat a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozása kérdésének tanulmányozásához". Szerinte a hét végéig minden jogi eljárást be tudnak fejezni".
Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza.
Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmánytörvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, és határait.
forrás.mti
Hozzászólások