Ukrán válság - Fitch: többet ártanak a szankciók az orosz olajipari cégeknek, mint az olcsó olaj
Nem az olcsó olaj, hanem a nyugati szankciók és az ezekből eredő finanszírozási kockázatok jelentik a legfőbb veszélyt az orosz olajipari vállalatokra - állapítja meg Londonban ismertetett szerdai szektorelemzésében a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő.
Más citybeli elemzői vélemények szerint az orosz ellenszankciók a közép-európai EU-gazdaságokban mindenekelőtt az inflációra, és nem a növekedésre gyakorolnak lefelé ható nyomást.
A Fitch londoni elemzői szerint a cég által elvégzett stresszhelyzeti szimulációk arra vallanak, hogy az orosz olajipari szektor vállalatainak adósprofilja évekig elviselne akár 55 dolláros hordónkénti nyersolajárat is.
Ha azonban nem javul e cégek hozzáférése a finanszírozási forrásokhoz, és érvényben maradnak a technológiai exportkorlátozások, az orosz kitermelő vállalatok egy idő után nem lennének képesek a termelés fenntartásához szükséges beruházások elvégzésére - áll a Fitch Ratings szerdai elemzésében.
A hitelminősítő kimutatása szerint az orosz nyersolaj-kitermelés korábbi erőteljes növekedése máris gyakorlatilag lefulladt. A Fitch adatai szerint az orosz olajtermelés az előző évtized első felében évente még 10 százalékos ütemekben bővült, 2008 óta azonban az éves növekedés alig 1-2 százalék.
Az Egyesült Államokban 2009 óta viszont meredeken megugrott a termelés a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően; csak tavaly 15 százalékkal nőtt az amerikai nyersolajtermelés - áll a Fitch szerdai londoni elemzésében.
A hitelminősítő elemzői hangsúlyozzák, hogy bár Oroszország még mindig több nyersolajat termel, mint az Egyesült Államok, a különbség azonban gyors ütemben szűkül.
A Fitch előrejelzése szerint az orosz olajtermelés középtávon 3-5 százalékkal visszaeshet, ha az olajárak a jelenlegi szinten maradnak, és még nagyobb lehet a csökkenés, ha a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta ára 40 dollár alá zuhan tovább.
Oroszország az olajkitermelés műszaki infrastruktúrájának 50 százalékát - az átlagon belül a tengeri kitermeléshez szükséges berendezések 90 százalékát - importálja, miközben a rubel a február végével zárult tizenkét hónapban 41 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Ennek elsősorban az olajtermelés műszaki feltételeit biztosító kiszolgáló vállalatok látják kárát - áll a Fitch Ratings szerdai londoni elemzésében.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői az orosz ellenszankciók által a közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatásokat vizsgálták a térségről összeállított havi helyzetértékelésükben.
A ház számításai szerint az élelmiszerimportra elrendelt orosz tilalom Magyarország esetében például a hazai össztermék (GDP) alig 0,08 százalékának megfelelő exportot érint, és Lengyelország esetében sem haladja meg ez a kiesés az éves GDP-érték 0,22 százalékát.
Ráadásul mindkét ország jó eséllyel talál más exportpiacot az Oroszországból kitiltott élelmiszertermékeknek.
A JP Morgan londoni elemzői szerint az inflációra gyakorolt hatás már markánsabb: a cég számításai alapján az orosz embargó az éves összevetésű magyarországi inflációt 0,18 százalékponttal, a lengyel inflációt 0,3 százalékponttal csökkenti.
Oroszországban azonban ellenkező irányú és sokkal nagyobb ez a hatás. A JP Morgan becslése szerint az orosz importtilalom a teljes orosz élelmiszer-behozatal negyedét érinti; ez az éves orosz GDP-érték 0,4 százaléka. Az embargó az orosz élelmiszerár-inflációhoz több mint 3 százalékpontot, a teljes kosárra számolt inflációhoz 1 százalékpontot adhat hozzá - jósolták a JP Morgan londoni elemzői.
MTI
Más citybeli elemzői vélemények szerint az orosz ellenszankciók a közép-európai EU-gazdaságokban mindenekelőtt az inflációra, és nem a növekedésre gyakorolnak lefelé ható nyomást.
A Fitch londoni elemzői szerint a cég által elvégzett stresszhelyzeti szimulációk arra vallanak, hogy az orosz olajipari szektor vállalatainak adósprofilja évekig elviselne akár 55 dolláros hordónkénti nyersolajárat is.
Ha azonban nem javul e cégek hozzáférése a finanszírozási forrásokhoz, és érvényben maradnak a technológiai exportkorlátozások, az orosz kitermelő vállalatok egy idő után nem lennének képesek a termelés fenntartásához szükséges beruházások elvégzésére - áll a Fitch Ratings szerdai elemzésében.
A hitelminősítő kimutatása szerint az orosz nyersolaj-kitermelés korábbi erőteljes növekedése máris gyakorlatilag lefulladt. A Fitch adatai szerint az orosz olajtermelés az előző évtized első felében évente még 10 százalékos ütemekben bővült, 2008 óta azonban az éves növekedés alig 1-2 százalék.
Az Egyesült Államokban 2009 óta viszont meredeken megugrott a termelés a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően; csak tavaly 15 százalékkal nőtt az amerikai nyersolajtermelés - áll a Fitch szerdai londoni elemzésében.
A hitelminősítő elemzői hangsúlyozzák, hogy bár Oroszország még mindig több nyersolajat termel, mint az Egyesült Államok, a különbség azonban gyors ütemben szűkül.
A Fitch előrejelzése szerint az orosz olajtermelés középtávon 3-5 százalékkal visszaeshet, ha az olajárak a jelenlegi szinten maradnak, és még nagyobb lehet a csökkenés, ha a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta ára 40 dollár alá zuhan tovább.
Oroszország az olajkitermelés műszaki infrastruktúrájának 50 százalékát - az átlagon belül a tengeri kitermeléshez szükséges berendezések 90 százalékát - importálja, miközben a rubel a február végével zárult tizenkét hónapban 41 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Ennek elsősorban az olajtermelés műszaki feltételeit biztosító kiszolgáló vállalatok látják kárát - áll a Fitch Ratings szerdai londoni elemzésében.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői az orosz ellenszankciók által a közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatásokat vizsgálták a térségről összeállított havi helyzetértékelésükben.
A ház számításai szerint az élelmiszerimportra elrendelt orosz tilalom Magyarország esetében például a hazai össztermék (GDP) alig 0,08 százalékának megfelelő exportot érint, és Lengyelország esetében sem haladja meg ez a kiesés az éves GDP-érték 0,22 százalékát.
Ráadásul mindkét ország jó eséllyel talál más exportpiacot az Oroszországból kitiltott élelmiszertermékeknek.
A JP Morgan londoni elemzői szerint az inflációra gyakorolt hatás már markánsabb: a cég számításai alapján az orosz embargó az éves összevetésű magyarországi inflációt 0,18 százalékponttal, a lengyel inflációt 0,3 százalékponttal csökkenti.
Oroszországban azonban ellenkező irányú és sokkal nagyobb ez a hatás. A JP Morgan becslése szerint az orosz importtilalom a teljes orosz élelmiszer-behozatal negyedét érinti; ez az éves orosz GDP-érték 0,4 százaléka. Az embargó az orosz élelmiszerár-inflációhoz több mint 3 százalékpontot, a teljes kosárra számolt inflációhoz 1 százalékpontot adhat hozzá - jósolták a JP Morgan londoni elemzői.
MTI
Hozzászólások