Uniós igazságügyi miniszterek - Elfogadták az ügyvédhez való jogról szóló irányelvet
Az EU-országok igazságügyi minisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozásán hivatalosan is elfogadták azt az európai bizottsági javaslatot, amelynek értelmében a büntetőeljárás során valamennyi uniós polgár ügyvédi tanácsadást vehet igénybe.
Az irányelvet az Európai Parlament szeptember 10-én szavazta meg, és a mostani miniszteri ülésen vita nélkül hagyták jóvá véglegesen. A jogszabály néhány hét múlva jelenik meg az EU hivatalos lapjában. A tagállamoknak három évük lesz arra, hogy annak előírásait - mint uniós minimumkövetelményeket - nemzeti jogukba átültessék.
Az irányelv értelmében a gyanúsítottak az eljárás kezdetétől a végéig jogosultak ügyvédi tanácsadás igénybevételére, bárhol is legyenek az Európai Unión belül.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke a miniszterek döntésére reagáló nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy immár a harmadik olyan európai bizottsági javaslatot fogadták el, amelynek célja - közös vezérfonalként - a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása, függetlenül attól, hogy az érintettek saját hazájukban vagy pedig az EU valamelyik másik országában tartózkodnak-e.
A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló uniós jogszabály 2010-ben, a büntetőeljárás során igénybe vehető tájékoztatáshoz való jogról szóló pedig tavaly született meg.
Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság közleménye kiemelte: az ügyvédhez fordulás joga alapvető fontosságú az egységes jogérvényesülésbe vetett bizalom erősítéséhez, "különösen akkor, ha a gyanúsítottat európai elfogatóparancs alapján tartóztatják le".
Az Európai Unióban évente több mint 8 millió büntetőeljárás indul. Széles körben elfogadott tény, hogy a bűncselekmény gyanúsítottjainak védelemhez való joga a tisztességes eljárás egyik alapeleme, ugyanakkor a gyanúsítottak tagállamonként más és más feltételek mellett fordulhatnak ügyvédhez.
Van például olyan tagállam, ahol a bűncselekmény gyanúsítottja a rendőrségi kihallgatás ideje alatt egyáltalán nem beszélhet ügyvéddel. Előfordul, hogy az ügyvéddel való kapcsolattartásra vonatkozó titoktartási kötelezettség nem érvényesül. Sőt, jelenleg az is előfordul, hogy az európai elfogatóparancs alapján körözött személy mindaddig nem léphet kapcsolatba ügyvédjével az elfogatóparancsot kiadó országban, amíg ki nem adják őt az érintett országnak - olvasható a témáról készült európai bizottsági ismertetőben.
Az uniós irányelv a rendőrségi kihallgatás megkezdésétől a büntetőeljárás végéig biztosítja az ügyvédhez fordulás jogát. A védelemhez való jog hatékony érvényesülése érdekében biztosítja az ügyvéd és a gyanúsított közötti megfelelő, bizalmas találkozók jogát. A kihallgatás során aktív szerepet biztosít az ügyvédnek. Garantálja, hogy a gyanúsított letartóztatása esetén valamelyik családtagját értesítsék a letartóztatásáról, és a gyanúsított kommunikálhasson a családjával.
MTI
Az irányelvet az Európai Parlament szeptember 10-én szavazta meg, és a mostani miniszteri ülésen vita nélkül hagyták jóvá véglegesen. A jogszabály néhány hét múlva jelenik meg az EU hivatalos lapjában. A tagállamoknak három évük lesz arra, hogy annak előírásait - mint uniós minimumkövetelményeket - nemzeti jogukba átültessék.Az irányelv értelmében a gyanúsítottak az eljárás kezdetétől a végéig jogosultak ügyvédi tanácsadás igénybevételére, bárhol is legyenek az Európai Unión belül.
Letartóztatásuk esetén érintkezésbe léphetnek családjukkal, aki pedig külföldön tartózkodik, kapcsolatot vehet fel hazája konzulátusával.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke a miniszterek döntésére reagáló nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy immár a harmadik olyan európai bizottsági javaslatot fogadták el, amelynek célja - közös vezérfonalként - a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása, függetlenül attól, hogy az érintettek saját hazájukban vagy pedig az EU valamelyik másik országában tartózkodnak-e.
A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló uniós jogszabály 2010-ben, a büntetőeljárás során igénybe vehető tájékoztatáshoz való jogról szóló pedig tavaly született meg.
Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság közleménye kiemelte: az ügyvédhez fordulás joga alapvető fontosságú az egységes jogérvényesülésbe vetett bizalom erősítéséhez, "különösen akkor, ha a gyanúsítottat európai elfogatóparancs alapján tartóztatják le".
Az Európai Unióban évente több mint 8 millió büntetőeljárás indul. Széles körben elfogadott tény, hogy a bűncselekmény gyanúsítottjainak védelemhez való joga a tisztességes eljárás egyik alapeleme, ugyanakkor a gyanúsítottak tagállamonként más és más feltételek mellett fordulhatnak ügyvédhez.
Van például olyan tagállam, ahol a bűncselekmény gyanúsítottja a rendőrségi kihallgatás ideje alatt egyáltalán nem beszélhet ügyvéddel. Előfordul, hogy az ügyvéddel való kapcsolattartásra vonatkozó titoktartási kötelezettség nem érvényesül. Sőt, jelenleg az is előfordul, hogy az európai elfogatóparancs alapján körözött személy mindaddig nem léphet kapcsolatba ügyvédjével az elfogatóparancsot kiadó országban, amíg ki nem adják őt az érintett országnak - olvasható a témáról készült európai bizottsági ismertetőben.
Az uniós irányelv a rendőrségi kihallgatás megkezdésétől a büntetőeljárás végéig biztosítja az ügyvédhez fordulás jogát. A védelemhez való jog hatékony érvényesülése érdekében biztosítja az ügyvéd és a gyanúsított közötti megfelelő, bizalmas találkozók jogát. A kihallgatás során aktív szerepet biztosít az ügyvédnek. Garantálja, hogy a gyanúsított letartóztatása esetén valamelyik családtagját értesítsék a letartóztatásáról, és a gyanúsított kommunikálhasson a családjával.
MTI
Hozzászólások