Ünnepélyes körülmények között fogadták Franciaországban a kiszabadult utolsó francia túszt - videó
Családja után a köztársasági elnök is köszöntötte a több mint három év fogság után Maliban kiszabadult utolsó francia túszt, Serge Lazarevicet, aki szerda reggel, a francia kormány különgépén érkezett haza Párizsba.
Az 51 éves francia-szerb állampolgárságú férfi, akinek kedden jelentette be szabadulását Francois Hollande francia államfő, a Malival határos Nigerből érkezett a Villacoublay-i katonai repülőtérre. Lazarevic lánya és a francia külügyminisztérium válságstábjának orvosa kíséretében utazott haza Nigerből.
"Az élet szép! Már elfelejtettem, mi a szabadság, de ti ne felejtsétek el, hogy egy szabad embernek vigyáznia kell magára, bárhol jár a világban.
Vigyázzatok, mert a szabadság mindennél drágább!" - mondta Lazarevic a francia televízió- és rádióadókon élőben közvetített érkezését követően a repülőtéren. Lazarevic nevét az egész ország ismerte, miután Franciaországban az a gyakorlat, hogy minden híradó végén bemondják a világban fogva tartott francia túszok nevét.
Párizsban a volt túszt, valamint anyját és nővérét a köztársasági elnök is fogadta. "Rövid és egyértelmű üzentet szeretnék eljuttatni minden honfitársunkhoz: akik kockázatos övezetbe utaznak, ne menjenek olyan helyre, ahol elrabolhatják őket" - fogalmazott a francia elnök.
Lazarevicet 2011-ben rabolta el az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat észak-afrikai szárnya, az Iszlám Maghreb al-Kaidája (AQMI) egy másik franciával, Philippe Verdonnal együtt. A hét fegyveres egy szállodából hurcolta el a Hombori városban geológusként dolgozó két férfit. Verdont később lelőtték, holttestét 2013 júliusában találtak meg Maliban.
A volt túsz újságírók kérdésére elmondta, hogy viszonylag jó körülmények között tartották fogva. Diplomáciai források szerint a férfit, akit a repülőtérről először kivizsgálásra egy katonai kórházba szállítottak, a külügyminisztérium orvosa már megvizsgálta, és úgy találta, hogy jó egészségi állapotban van.
Lazarevicet kedden este Niameyben, Niger fővárosában személyesen fogadta Mahamadou Issoufou nigeri elnök. A volt túsz első nyilvános megjelenésekor elmondta, hogy húsz kilogrammot fogyott, de nagyon jól érzi magát. Megköszönte Nigernek, hogy "együttműködött Franciaországgal" a kiszabadítása érdekében.
A férfi kiszabadításának körülményei továbbra is ismeretlenek. Mali források szerint az afrikai ország északi részén található Kidalban tartották fogva. Párizs hivatalosan is köszönetet mondott a mali és a nigériai elnöknek "a több hónapos tárgyalásokon" tanúsított személyes közbenjárásukért.
A francia televíziókban megkérdezett biztonságpolitikai szakértők szerint Franciaország feltehetően valamilyen formában váltságdíjat fizetett, illetve fogolycsere tette lehetővé a francia túsz kiszabadulását.
Stéphane Le Foll kormányszóvivő a kiszabadulásért fizetett válságdíjat érintő kérdésre csak annyit válaszolt, tárgyalásoknak köszönhető, hogy a francia túsz hazatérhetett. Kijelentette, nem kíván "olyan dolgokat kommentálni, amelyeket nem ismer".
A hivatalos álláspont szerint Franciaország soha nem fizet váltságdíjat a túszaiért, de nem zárja ki, hogy más országokhoz hasonlóan, egy harmadik fél átadjon pénzt a tárgyalások során. A gyakorlatot az Egyesült Államok többször is elítélte.
MTI
Az 51 éves francia-szerb állampolgárságú férfi, akinek kedden jelentette be szabadulását Francois Hollande francia államfő, a Malival határos Nigerből érkezett a Villacoublay-i katonai repülőtérre. Lazarevic lánya és a francia külügyminisztérium válságstábjának orvosa kíséretében utazott haza Nigerből.
"Az élet szép! Már elfelejtettem, mi a szabadság, de ti ne felejtsétek el, hogy egy szabad embernek vigyáznia kell magára, bárhol jár a világban.
Vigyázzatok, mert a szabadság mindennél drágább!" - mondta Lazarevic a francia televízió- és rádióadókon élőben közvetített érkezését követően a repülőtéren. Lazarevic nevét az egész ország ismerte, miután Franciaországban az a gyakorlat, hogy minden híradó végén bemondják a világban fogva tartott francia túszok nevét.
Párizsban a volt túszt, valamint anyját és nővérét a köztársasági elnök is fogadta. "Rövid és egyértelmű üzentet szeretnék eljuttatni minden honfitársunkhoz: akik kockázatos övezetbe utaznak, ne menjenek olyan helyre, ahol elrabolhatják őket" - fogalmazott a francia elnök.
Lazarevicet 2011-ben rabolta el az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat észak-afrikai szárnya, az Iszlám Maghreb al-Kaidája (AQMI) egy másik franciával, Philippe Verdonnal együtt. A hét fegyveres egy szállodából hurcolta el a Hombori városban geológusként dolgozó két férfit. Verdont később lelőtték, holttestét 2013 júliusában találtak meg Maliban.
A volt túsz újságírók kérdésére elmondta, hogy viszonylag jó körülmények között tartották fogva. Diplomáciai források szerint a férfit, akit a repülőtérről először kivizsgálásra egy katonai kórházba szállítottak, a külügyminisztérium orvosa már megvizsgálta, és úgy találta, hogy jó egészségi állapotban van.
Lazarevicet kedden este Niameyben, Niger fővárosában személyesen fogadta Mahamadou Issoufou nigeri elnök. A volt túsz első nyilvános megjelenésekor elmondta, hogy húsz kilogrammot fogyott, de nagyon jól érzi magát. Megköszönte Nigernek, hogy "együttműködött Franciaországgal" a kiszabadítása érdekében.
A férfi kiszabadításának körülményei továbbra is ismeretlenek. Mali források szerint az afrikai ország északi részén található Kidalban tartották fogva. Párizs hivatalosan is köszönetet mondott a mali és a nigériai elnöknek "a több hónapos tárgyalásokon" tanúsított személyes közbenjárásukért.
A francia televíziókban megkérdezett biztonságpolitikai szakértők szerint Franciaország feltehetően valamilyen formában váltságdíjat fizetett, illetve fogolycsere tette lehetővé a francia túsz kiszabadulását.
Stéphane Le Foll kormányszóvivő a kiszabadulásért fizetett válságdíjat érintő kérdésre csak annyit válaszolt, tárgyalásoknak köszönhető, hogy a francia túsz hazatérhetett. Kijelentette, nem kíván "olyan dolgokat kommentálni, amelyeket nem ismer".
A hivatalos álláspont szerint Franciaország soha nem fizet váltságdíjat a túszaiért, de nem zárja ki, hogy más országokhoz hasonlóan, egy harmadik fél átadjon pénzt a tárgyalások során. A gyakorlatot az Egyesült Államok többször is elítélte.
MTI
Hozzászólások