Varsó elutasítja Moszkva álláspontját Lengyelország keleti területeinek 1939-es szovjet megszállásáról
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: A lengyel kormányszóvivő kedden, Lengyelország szovjet megtámadásának 80. évfordulóján visszautasította azt az előző nap hangoztatott orosz álláspontot, miszerint nem tekinthető megszállásnak az 1939-es szovjet katonai bevonulás.
Piotr Müller Szergej Ivanovnak a RIA Novosztyi hírügynökség által közzétett véleményére reagált. Ivanov Vlagyimir Putyin orosz elnök volt kabinetfőnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes, az orosz Katonai Történeti Társaság (RVIO) elnöke.
A lengyel kormányszóvivő "rémisztőnek" minősítette és a 30-as-40-es évek "testvéri segítségnyújtásról" szóló szovjet propagandájához hasonlította Ivanov nyilatkozatát. "A második világháború elején két (a német és a szovjet) hatalom szövetségre lépett, és együtt megtámadták Lengyelországot és más államokat, ez történt valójában" - fejtette ki Müller.
Lengyelország nem fogadja el a történelemhamisítást, nagyon rossz politika, ha ezt az eszközt használják fel bizonyos történelmi események jó színben való feltüntetésére - hangsúlyozta a szóvivő. A második világháborút Lengyelország náci német megtámadása robbantotta ki 1939. szeptember 1-jén. Alig három hét múlva, szeptember 17-én - a szovjet-lengyel megnemtámadási egyezményt megsértve - keletről a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, és megszállta a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.
A Szovjetunió 1941 júniusában történt német megtámadásáig tartó megszállás a lengyel értelmiség kiirtására irányuló akcióval is járt, amelynek egyik helyszíne 1940 tavaszán a nyugat-oroszországi Katyn (Katiny) lett. Az 1939-1941-es szovjet megszállás lengyel áldozatainak számát 90-100 ezerre becsülik. A közép-európai térség felosztása német és szovjet érdekszférára nemcsak a háború kitörését követő megszállási övezeteket határozta meg, hanem hatással volt a háború utáni európai rendezésre is.
(Forrás: MTI)
Piotr Müller Szergej Ivanovnak a RIA Novosztyi hírügynökség által közzétett véleményére reagált. Ivanov Vlagyimir Putyin orosz elnök volt kabinetfőnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes, az orosz Katonai Történeti Társaság (RVIO) elnöke.
"Nem megszállásról volt szó, mert a balti országok és Lengyelország lakói a Szovjetunió állampolgárai lettek, az ebből fakadó összes joggal és kötelességgel" - jelentette ki az orosz politikus.
Ivanov értékelése szerint a Vörös Hadsereg bevonulása előtt Lengyelország 1939 szeptemberében államként ténylegesen megszűnt létezni, politikai és katonai vezetése a német hadsereg támadása miatt "szétszóródott".
A lengyel kormányszóvivő "rémisztőnek" minősítette és a 30-as-40-es évek "testvéri segítségnyújtásról" szóló szovjet propagandájához hasonlította Ivanov nyilatkozatát. "A második világháború elején két (a német és a szovjet) hatalom szövetségre lépett, és együtt megtámadták Lengyelországot és más államokat, ez történt valójában" - fejtette ki Müller.
Lengyelország nem fogadja el a történelemhamisítást, nagyon rossz politika, ha ezt az eszközt használják fel bizonyos történelmi események jó színben való feltüntetésére - hangsúlyozta a szóvivő. A második világháborút Lengyelország náci német megtámadása robbantotta ki 1939. szeptember 1-jén. Alig három hét múlva, szeptember 17-én - a szovjet-lengyel megnemtámadási egyezményt megsértve - keletről a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, és megszállta a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.
A Szovjetunió 1941 júniusában történt német megtámadásáig tartó megszállás a lengyel értelmiség kiirtására irányuló akcióval is járt, amelynek egyik helyszíne 1940 tavaszán a nyugat-oroszországi Katyn (Katiny) lett. Az 1939-1941-es szovjet megszállás lengyel áldozatainak számát 90-100 ezerre becsülik. A közép-európai térség felosztása német és szovjet érdekszférára nemcsak a háború kitörését követő megszállási övezeteket határozta meg, hanem hatással volt a háború utáni európai rendezésre is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások