A Vatikán szerint Ferenc pápa betegségének hamis híre az egyházfő elleni támadás volt
Maga Ferenc pápa és állítólagos orvosa is tagadta az egyik olasz hírportálon megjelent híreket az egyházfő feltételezett betegségével kapcsolatban. A történtekről nyilatkozó bíborosok szerint az egyházfő elleni "összeesküvés" árnyékolja be a Vatikánt.
Az Olaszországban is dolgozó Fukusima Takanori japán orvosprofesszor stábja közleményben szögezte le, hogy az idegsebész soha nem vizsgálta meg Ferenc pápát. Az orvos az egyházfővel két alkalommal a Vatikánban tartott általános audienciákon találkozott.
A Quotidiano Nazionale (QN) olasz hírportál közölte, hogy Ferenc pápának jóindulatú agydaganata van, és az egyházfőt a japán orvos kezeli. Federico Lombardi szentszéki szóvivő pontról pontra cáfolta a QN értesüléseit, amelyeket megalapozatlannak és felelőtlennek nevezett. Hangsúlyozta, hogy személyesen Ferenc pápát is megkérdezte, aki szintén a sajtóból értesült esetleges betegségéről.
A pápa egészségéről felröppent hamis hír azonban megtette hatását: a vatikáni sajtótájékoztatót az újságírók ritkán látott tömege lepte el, és a püspöki szinódust háttérbe szorítva Ferenc pápa betegsége került a középpontba.
A L'Osservatore Romano szentszéki napilap porhintésnek nevezte a QN-ben megjelenteket, úgy fogalmazva, hogy a hír közlésének időpontja elárulja a mögötte rejlő "manipuláció szándékát".
Szándékos álhírkeltésnek tartja a pápa nem létező betegségének terjesztését a La Repubblica olasz napilap, amely csütörtöki számában a Vatikánt beárnyékoló "ördögi összeesküvésről" írt. Az újságnak nyilatkozó Victor Emanuel Fernandez argentin érsek "apokaliptikus stratégiáról" beszélt, hangsúlyozva, hogy a cél azt volt, hogy hiteltelenné tegyék és gyengének tüntessék fel Ferenc pápát. Kijelentette: nem könnyű megmondani, ki áll a háttérben, de a pápa elleni támadás azoktól indult, akiknek "ez a pápaság nem tetszik".
A Corriere della Sera csapdáról írt, amely az egyházon kívüli körökből indulhatott. Az újság emlékeztetett, hogy a szinódus kezdetén a Vatikánban dolgozó Krzysztof Charamsa lengyel pap bejelentette, hogy homoszexuális kapcsolatban él, és homofóbiával vádolta a Vatikánt. A szinódus második hetében az a bizalmas levél került nyilvánosságra, amelyet bíborosok csoportja írt a pápának. A szinódus vége előtt négy nappal "robbant" a pápa betegségének híre. Walter Kasper bíboros a Corriérének a szinódus elleni akcióról beszélt, szintén úgy fogalmazva, hogy Ferenc pápa "egyeseknek nem tetszik".
Pasquale Laurito, az olasz parlamenti-politikai hírekkel foglalkozó Velina Rossa főszerkesztője szerint a felelősség nem kizárólag a sajtót terheli. A híreket és bizalmas dokumentumokat az újságíróknak gyakran a Vatikánból szivárogtatják ki. Laurito emlékeztetett, hogy "mindez nem számít újdonságnak": 1962-ben a XXIII. Jánossal szemben álló Alfredo Ottaviani olasz bíboros a sajtóval szövetkezve bírálta a népszerű pápát.
MTI
Az Olaszországban is dolgozó Fukusima Takanori japán orvosprofesszor stábja közleményben szögezte le, hogy az idegsebész soha nem vizsgálta meg Ferenc pápát. Az orvos az egyházfővel két alkalommal a Vatikánban tartott általános audienciákon találkozott.
A Quotidiano Nazionale (QN) olasz hírportál közölte, hogy Ferenc pápának jóindulatú agydaganata van, és az egyházfőt a japán orvos kezeli. Federico Lombardi szentszéki szóvivő pontról pontra cáfolta a QN értesüléseit, amelyeket megalapozatlannak és felelőtlennek nevezett. Hangsúlyozta, hogy személyesen Ferenc pápát is megkérdezte, aki szintén a sajtóból értesült esetleges betegségéről.
A pápa egészségéről felröppent hamis hír azonban megtette hatását: a vatikáni sajtótájékoztatót az újságírók ritkán látott tömege lepte el, és a püspöki szinódust háttérbe szorítva Ferenc pápa betegsége került a középpontba.
A L'Osservatore Romano szentszéki napilap porhintésnek nevezte a QN-ben megjelenteket, úgy fogalmazva, hogy a hír közlésének időpontja elárulja a mögötte rejlő "manipuláció szándékát".
Szándékos álhírkeltésnek tartja a pápa nem létező betegségének terjesztését a La Repubblica olasz napilap, amely csütörtöki számában a Vatikánt beárnyékoló "ördögi összeesküvésről" írt. Az újságnak nyilatkozó Victor Emanuel Fernandez argentin érsek "apokaliptikus stratégiáról" beszélt, hangsúlyozva, hogy a cél azt volt, hogy hiteltelenné tegyék és gyengének tüntessék fel Ferenc pápát. Kijelentette: nem könnyű megmondani, ki áll a háttérben, de a pápa elleni támadás azoktól indult, akiknek "ez a pápaság nem tetszik".
A Corriere della Sera csapdáról írt, amely az egyházon kívüli körökből indulhatott. Az újság emlékeztetett, hogy a szinódus kezdetén a Vatikánban dolgozó Krzysztof Charamsa lengyel pap bejelentette, hogy homoszexuális kapcsolatban él, és homofóbiával vádolta a Vatikánt. A szinódus második hetében az a bizalmas levél került nyilvánosságra, amelyet bíborosok csoportja írt a pápának. A szinódus vége előtt négy nappal "robbant" a pápa betegségének híre. Walter Kasper bíboros a Corriérének a szinódus elleni akcióról beszélt, szintén úgy fogalmazva, hogy Ferenc pápa "egyeseknek nem tetszik".
Pasquale Laurito, az olasz parlamenti-politikai hírekkel foglalkozó Velina Rossa főszerkesztője szerint a felelősség nem kizárólag a sajtót terheli. A híreket és bizalmas dokumentumokat az újságíróknak gyakran a Vatikánból szivárogtatják ki. Laurito emlékeztetett, hogy "mindez nem számít újdonságnak": 1962-ben a XXIII. Jánossal szemben álló Alfredo Ottaviani olasz bíboros a sajtóval szövetkezve bírálta a népszerű pápát.
MTI
Hozzászólások