Veszélyes hulladékkal szennyezi a várost a nápolyi maffia
Szemét a sétálóutcákon, veszélyes hulladékkal teli illegális lerakóhelyek a külterületeken: a turisták által egyik legkedveltebb dél-olasz várost, Nápolyt évtizedek óta sújtja a felhalmozódott szemét égető problémája. Számunkra bizarr, az olaszok számára azonban csak közhely: a súlyos helyzet kialakulásáért a rettegett olasz maffia, a Camorra a felelős.
A Camorra és a város: növekvő szeméthalmok és korrupció
Nápoly környéke élen jár a rákos megbetegedések gyakoriságát vizsgáló statisztikákban az európai kontinensen belül. A várható életkor ebben a régióban két évvel alacsonyabb, mint az ország más területein. Már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy a térségben kiugró a születési rendellenességek - mint például légúti, tüdő- és májmegbetegedések száma. De vajon mi köze mindehhez a Camorrának, a Nápolyt uraló rettegett maffiabandának? Nem csak az, hogy alapjáraton is mérgezi az olasz társadalmat: beférkőzik a perifériára szorult, létminimumon vagy az alatt élő emberek mindennapjaiba a drogkereskedelem, a vesztegetés, a csempészet és egyéb illegális ügyletek által. A maffia csápjai elérik a politikusok irodáit, a közpénzeket és a helyi nagyvállalatokat egyaránt. A Camorra számos iparágat, köztük a szemétszállítást is uralja, és egyértelműen felelős az évtizedek óta gyűrűző szemétproblémáért. A várost ugyanis képtelenek megtisztítani az elszaporodó kommunális hulladéktól az illetékesek - a lakók a szemetet megfelelő konténerek híján reklámszatyrokban helyezik ki az ajtó elé vagy az utcasarkokra, és várják, hogy valaki elszállítsa őket.
Ha nem tudod elszállítani, rejtsd el helyben
A szemét begyűjtését többek között az is lassítja, hogy már régen megteltek azok a helyek a környéken, ahova el lehetne szállítani, így a maffia-vállalkozók jobbára igen egyedi technikákkal próbálják meg eltüntetni a gyakran veszélyes anyagokból álló halmokat - pontosabban leginkább a figyelmet elterelni arról, hogy a hulladék még mindig ott van. Legendák keringenek arról, hogy nagy mennyiségű hulladékot égettek vagy ástak el a várostól távolabb, de egyre több extrém esetre is fény derül. Egyes források szerint már a nyolcvanas-kilencvenes évek óta is köztudott volt, hogy a maffia gödrökbe, pincékbe vagy a nyílt tengerbe süllyeszti a nem kívánatos, mérgező hulladékokat. Pár éve a kalabriai maffia nevével hozták kapcsolatba azt az elsüllyedt hajót, amit a partok közelében fedeztek fel, és amely vélhetően radioaktív anyagokat is sugárzó veszélyes-hulladékkal volt megrakodva.
Sziszifuszi küzdelem a bűnhálózat ellen
A szükséghelyzet néhány éve tetőzött a városban, ekkor tüntetésekre is sor került, melynek során a felháborodott helyi lakosok szeméttel öntötték az utcákat, átjárhatatlanná téve ezzel a köztereket. Az olasz média híradása szerint ekkor - 2011-ben - körülbelül 2400 tonna szemét várt arra Nápoly utcáin, hogy begyűjtse az erre illetékes, közfeladatokat ellátó cég. Azóta eurómilliárdokat öltek a probléma kezelésébe, a pénz azonban ezúttal is eltűnt, vélhetően a maffiatagok és a politikusok zsebébe, akik eddig is nagy testvériességgel osztották szét egymás között az erre a célra szánt összegeket.
Szintén néhány évvel ezelőtt Roberto Saviano, egy nápolyi újságíró könyve okozott nagy botrányt. Az egykori filozófushallgató "Gomorra" című, a helyi maffiát leleplező kötetében arról ír, hogyan szövi át a maffia a helyi gazdaságot és a vállalkozói szférát, többek között olyan ágazatokat, mint a hulladékfeldolgozás és az építőipar, amelybe a Vezúv 1980-as kirobbanása után szintén óriási közpénzeket öltek. Az azóta nemzetközi bestsellerré vált könyv szerzője egy interjújában elmondta, szerinte sem a korrupt politikusoknak, sem a Camorrának nem áll érdekében, hogy a szemétprobléma egyszer s mindenkorra megoldódjék. A régió hovatovább nem csak a saját maga által termelt hulladék súlya alatt roskad: ide transzportálják az ország északi területeiről, de más európai országokból is a szemetet, így hamar megtelnek az erre kijelölt lerakóhelyek. A jelenlegi állapotokhoz többek között Szicília is hozzájárul, ahol az úgynevezett öko-maffia becslések szerint évi több mint 20 milliárd euró üzleti bevétellel rendelkezik.
És hogy hova tűnnek a közpénzek?
Magántulajdonba csurognak át. Arról, hogy milyen mértékű gazdagságban élnek egy-egy olasz maffiaklán tagjai, közelebbi képeket kapunk, ha betekintünk egy-egy bírósági árverésre, melyen elhunyt maffiózók értéktárgyait kiáltják ki. Az olasz jogalkotás ugyanis úgy gondolkodik, hogy ha már nem is sikerül egytől-egyig leszámolni az állami tulajdonokon és pénzeken meggazdagodott maffiavezérekkel, legalább az egy-egy kézre kerítés során elkobzott vagyon kerüljön vissza ismét oda, ahonnan elvették őket, vagyis az államhoz. Ezért a törvény kimondja, hogy ha egy elfogott maffiózót életfogytiglanra ítélnek, vagyona automatikusan állami tulajdonná válik.
A rendszerint illegálisan felhalmozott javakat aztán újra szétosztják adott régiókban, ahol közszolgálati célokra, vagy közhasznú projektek finanszírozására fordítják az összegeket. A vagyonokkal foglalkozó ügynökség nyilvántartásában országszerte 13.000 birtok valamint vállalkozás szerepel, melyek maffiakézről kerültek ismét állami tulajdonba. Az ingatlanok többségében szociális intézményeket alakítanak ki. Az egyik legkirívóbb ilyen eset Walter Schiavone Camorra-vezér nevéhez fűződik, aki "A sebhelyesarcú" című maffiafilmben szereplő Tony Montana maffiafőnök villájának mintájára építtetett magának luxuspalotát egy dél-olasz városkában. A 850 négyzetméteres nagyságú ingatlan jelenleg már az állam kezében van. A csigalépcsővel, oszlopcsarnokkal és úszómedencével is rendelkező egykori palotából mozgássérülteket ellátó intézmény lesz.
Ingóságokból sincs hiány, így aki az államot szeretné megsegíteni a szervezett bűnözőktől elkobzott értéktárgyak felvásárlásával, az válogathat a 12.000 eurós fehérarany Rolex-óra, a 11.000 eurós gyémántnyakék, a smaragdgyűrű vagy számos más nagy értékű ékszer között, melyet a nápolyi bíróság árverésén bocsátanak időnként kalapács alá.
Forrás: welt, sueddeutsche, wrd5, faz
A Camorra és a város: növekvő szeméthalmok és korrupció
Nápoly környéke élen jár a rákos megbetegedések gyakoriságát vizsgáló statisztikákban az európai kontinensen belül. A várható életkor ebben a régióban két évvel alacsonyabb, mint az ország más területein. Már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy a térségben kiugró a születési rendellenességek - mint például légúti, tüdő- és májmegbetegedések száma. De vajon mi köze mindehhez a Camorrának, a Nápolyt uraló rettegett maffiabandának? Nem csak az, hogy alapjáraton is mérgezi az olasz társadalmat: beférkőzik a perifériára szorult, létminimumon vagy az alatt élő emberek mindennapjaiba a drogkereskedelem, a vesztegetés, a csempészet és egyéb illegális ügyletek által. A maffia csápjai elérik a politikusok irodáit, a közpénzeket és a helyi nagyvállalatokat egyaránt. A Camorra számos iparágat, köztük a szemétszállítást is uralja, és egyértelműen felelős az évtizedek óta gyűrűző szemétproblémáért. A várost ugyanis képtelenek megtisztítani az elszaporodó kommunális hulladéktól az illetékesek - a lakók a szemetet megfelelő konténerek híján reklámszatyrokban helyezik ki az ajtó elé vagy az utcasarkokra, és várják, hogy valaki elszállítsa őket.
Ha nem tudod elszállítani, rejtsd el helyben
A szemét begyűjtését többek között az is lassítja, hogy már régen megteltek azok a helyek a környéken, ahova el lehetne szállítani, így a maffia-vállalkozók jobbára igen egyedi technikákkal próbálják meg eltüntetni a gyakran veszélyes anyagokból álló halmokat - pontosabban leginkább a figyelmet elterelni arról, hogy a hulladék még mindig ott van. Legendák keringenek arról, hogy nagy mennyiségű hulladékot égettek vagy ástak el a várostól távolabb, de egyre több extrém esetre is fény derül. Egyes források szerint már a nyolcvanas-kilencvenes évek óta is köztudott volt, hogy a maffia gödrökbe, pincékbe vagy a nyílt tengerbe süllyeszti a nem kívánatos, mérgező hulladékokat. Pár éve a kalabriai maffia nevével hozták kapcsolatba azt az elsüllyedt hajót, amit a partok közelében fedeztek fel, és amely vélhetően radioaktív anyagokat is sugárzó veszélyes-hulladékkal volt megrakodva.
Sziszifuszi küzdelem a bűnhálózat ellen
A szükséghelyzet néhány éve tetőzött a városban, ekkor tüntetésekre is sor került, melynek során a felháborodott helyi lakosok szeméttel öntötték az utcákat, átjárhatatlanná téve ezzel a köztereket. Az olasz média híradása szerint ekkor - 2011-ben - körülbelül 2400 tonna szemét várt arra Nápoly utcáin, hogy begyűjtse az erre illetékes, közfeladatokat ellátó cég. Azóta eurómilliárdokat öltek a probléma kezelésébe, a pénz azonban ezúttal is eltűnt, vélhetően a maffiatagok és a politikusok zsebébe, akik eddig is nagy testvériességgel osztották szét egymás között az erre a célra szánt összegeket.
Szintén néhány évvel ezelőtt Roberto Saviano, egy nápolyi újságíró könyve okozott nagy botrányt. Az egykori filozófushallgató "Gomorra" című, a helyi maffiát leleplező kötetében arról ír, hogyan szövi át a maffia a helyi gazdaságot és a vállalkozói szférát, többek között olyan ágazatokat, mint a hulladékfeldolgozás és az építőipar, amelybe a Vezúv 1980-as kirobbanása után szintén óriási közpénzeket öltek. Az azóta nemzetközi bestsellerré vált könyv szerzője egy interjújában elmondta, szerinte sem a korrupt politikusoknak, sem a Camorrának nem áll érdekében, hogy a szemétprobléma egyszer s mindenkorra megoldódjék. A régió hovatovább nem csak a saját maga által termelt hulladék súlya alatt roskad: ide transzportálják az ország északi területeiről, de más európai országokból is a szemetet, így hamar megtelnek az erre kijelölt lerakóhelyek. A jelenlegi állapotokhoz többek között Szicília is hozzájárul, ahol az úgynevezett öko-maffia becslések szerint évi több mint 20 milliárd euró üzleti bevétellel rendelkezik.
És hogy hova tűnnek a közpénzek?
Magántulajdonba csurognak át. Arról, hogy milyen mértékű gazdagságban élnek egy-egy olasz maffiaklán tagjai, közelebbi képeket kapunk, ha betekintünk egy-egy bírósági árverésre, melyen elhunyt maffiózók értéktárgyait kiáltják ki. Az olasz jogalkotás ugyanis úgy gondolkodik, hogy ha már nem is sikerül egytől-egyig leszámolni az állami tulajdonokon és pénzeken meggazdagodott maffiavezérekkel, legalább az egy-egy kézre kerítés során elkobzott vagyon kerüljön vissza ismét oda, ahonnan elvették őket, vagyis az államhoz. Ezért a törvény kimondja, hogy ha egy elfogott maffiózót életfogytiglanra ítélnek, vagyona automatikusan állami tulajdonná válik.
A rendszerint illegálisan felhalmozott javakat aztán újra szétosztják adott régiókban, ahol közszolgálati célokra, vagy közhasznú projektek finanszírozására fordítják az összegeket. A vagyonokkal foglalkozó ügynökség nyilvántartásában országszerte 13.000 birtok valamint vállalkozás szerepel, melyek maffiakézről kerültek ismét állami tulajdonba. Az ingatlanok többségében szociális intézményeket alakítanak ki. Az egyik legkirívóbb ilyen eset Walter Schiavone Camorra-vezér nevéhez fűződik, aki "A sebhelyesarcú" című maffiafilmben szereplő Tony Montana maffiafőnök villájának mintájára építtetett magának luxuspalotát egy dél-olasz városkában. A 850 négyzetméteres nagyságú ingatlan jelenleg már az állam kezében van. A csigalépcsővel, oszlopcsarnokkal és úszómedencével is rendelkező egykori palotából mozgássérülteket ellátó intézmény lesz.
Ingóságokból sincs hiány, így aki az államot szeretné megsegíteni a szervezett bűnözőktől elkobzott értéktárgyak felvásárlásával, az válogathat a 12.000 eurós fehérarany Rolex-óra, a 11.000 eurós gyémántnyakék, a smaragdgyűrű vagy számos más nagy értékű ékszer között, melyet a nápolyi bíróság árverésén bocsátanak időnként kalapács alá.
Forrás: welt, sueddeutsche, wrd5, faz
Hozzászólások