Világörökség - Újabb 16 helyszínt nyilvánított a világ kulturális örökségévé az UNESCO
Újabb 16 európai, amerikai, ázsiai és izraeli helyszínt nyilvánított a világ kulturális örökségévé az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Bonnban ülésező világörökségi bizottsága.
Az európai helyszínek között van az Elba partján fekvő raktárváros, a hamburgi Speicherstadt egykori raktárépületei, amelyekben ma irodák, bankok, galériák és exkluzív lakások találhatók.
Egy másik világörökséggé vált ipari létesítmény a Norvégiában a 20. század elején felépült Rjukan-Notodden műtrágyagyár. A skóciai Forth vasúti hídja, a világ leghosszabb konzolos vasúti hídja is felkerült a világörökségi listára - olvasható az UNESCO honlapján (unesco.org).
Dániából két helyszínt nyilvánítottak világörökséggé, Christiansfeldet, a herrnhuti vallási közösség 1733-ban alapított települését. 1722-ben Csehországból és Morvaországból mérsékelt husziták vándoroltak a szász fejedelemségbe, ahol N. L. Zinzendorf gróf Hernnhut nevű birtokán letelepítette őket.
A gróf vezetésével vallási, gazdasági és testvéri közösséget alkottak. A másik helyszín a Koppenhágától 30 kilométerre északkeletre található Észak-Zealandi vadászterület, ahol Store Dyrehave és Gribskov vadászerők valamint a Jagersborg Heg/Jagersborg Dyrehave vadászpark terül el, a dán királyok egykori vadászterülete, amely a 16. században élte fénykorát.
Törökországból a Felső-Tigris folyó medencéjében fekvő Dijarbakiri erőd és a Hevsel kertek váltak világörökségi helyszínné, a térség a hellének óta fontos kulturális központ.
A franciaországi Burgundia borvidékét és a pezsgőről híres Champagne pincészeteit is világörökséggé nyilvánította az UNESCO bizottsága.
A texasi San Antonio missziós állomásai és a jeruzsálemi Bet Searim nekropolisz is világörökségi címet nyert, csakúgy mint két ősi iráni település Szusza, amely a perzsa és a fárszi kultúra jelképe, valamint Majmand.
A Szingapúr szívében fekvő, 1859-ban létesített botanikus kert és a dél-koreai Pekcse történelmi terület, valamint a szibériai tajga szívében fekvő mongóliai Nagy Burkan-Kaldun hegység, Dzsingisz kán állítólagos születési és temetkezési helye is felkerült a világörökségi listára.
A világörökségi listára 5 természeti, 31 kulturális és egy vegyes helyszínt jelöltek idén. A 37 nevezésből csak mintegy húsz kapta meg tanácsadó testületek előzetes támogatását.
Az UNESCO világörökségi listáján a bonni tanácskozás előtt 161 országból 1007 helyszín volt, a listára való felkerülés megkönnyítheti a pénzhez jutást a helyreállításhoz, a működtetéshez és az idegenforgalmi fejlesztéshez.
MTI
Az európai helyszínek között van az Elba partján fekvő raktárváros, a hamburgi Speicherstadt egykori raktárépületei, amelyekben ma irodák, bankok, galériák és exkluzív lakások találhatók.
Egy másik világörökséggé vált ipari létesítmény a Norvégiában a 20. század elején felépült Rjukan-Notodden műtrágyagyár. A skóciai Forth vasúti hídja, a világ leghosszabb konzolos vasúti hídja is felkerült a világörökségi listára - olvasható az UNESCO honlapján (unesco.org).
Dániából két helyszínt nyilvánítottak világörökséggé, Christiansfeldet, a herrnhuti vallási közösség 1733-ban alapított települését. 1722-ben Csehországból és Morvaországból mérsékelt husziták vándoroltak a szász fejedelemségbe, ahol N. L. Zinzendorf gróf Hernnhut nevű birtokán letelepítette őket.
A gróf vezetésével vallási, gazdasági és testvéri közösséget alkottak. A másik helyszín a Koppenhágától 30 kilométerre északkeletre található Észak-Zealandi vadászterület, ahol Store Dyrehave és Gribskov vadászerők valamint a Jagersborg Heg/Jagersborg Dyrehave vadászpark terül el, a dán királyok egykori vadászterülete, amely a 16. században élte fénykorát.
Törökországból a Felső-Tigris folyó medencéjében fekvő Dijarbakiri erőd és a Hevsel kertek váltak világörökségi helyszínné, a térség a hellének óta fontos kulturális központ.
A franciaországi Burgundia borvidékét és a pezsgőről híres Champagne pincészeteit is világörökséggé nyilvánította az UNESCO bizottsága.
A texasi San Antonio missziós állomásai és a jeruzsálemi Bet Searim nekropolisz is világörökségi címet nyert, csakúgy mint két ősi iráni település Szusza, amely a perzsa és a fárszi kultúra jelképe, valamint Majmand.
A Szingapúr szívében fekvő, 1859-ban létesített botanikus kert és a dél-koreai Pekcse történelmi terület, valamint a szibériai tajga szívében fekvő mongóliai Nagy Burkan-Kaldun hegység, Dzsingisz kán állítólagos születési és temetkezési helye is felkerült a világörökségi listára.
A világörökségi listára 5 természeti, 31 kulturális és egy vegyes helyszínt jelöltek idén. A 37 nevezésből csak mintegy húsz kapta meg tanácsadó testületek előzetes támogatását.
Az UNESCO világörökségi listáján a bonni tanácskozás előtt 161 országból 1007 helyszín volt, a listára való felkerülés megkönnyítheti a pénzhez jutást a helyreállításhoz, a működtetéshez és az idegenforgalmi fejlesztéshez.
MTI
Hozzászólások