130 éve született Jaroslav Hašek
Jaroslav Hašek a cseh irodalom egyik legismertebb szatirikus írója. Legendás művét, a Švejk, a derék katonát több mint hatvan nyelvre fordították le. 130 éve született.
1883. április 30-án, Prágában látta meg a napvilágot. Jaroslav mindössze 13 éves volt, amikor segédtanítóként dolgozó édesapja meghalt. Ezután családja sokáig nagy szegénységben élt. Hašek volt házaló ócskaruha-kereskedő, kutyakereskedő és rövid ideig banktisztviselő is, majd szabadúszó író és újságíró lett. Cikkeket adott mind a konzervatív, klerikális lapoknak, mind a szociáldemokratáknak és az anarchistáknak. 105 álnéven 73 lapban mintegy 1200 írást tett közzé.
1906-ban „hivatalosan” is csatlakozott az anarchistákhoz, 1907-től pedig már a mozgalom Kommuna című lapjának szerkesztője volt. A rendőrség figyeltette, többször összetűzésbe is került velük, néhány hónapra börtönbe is került egy rendőrtiszt megtámadásáért. Az anarchista mozgalommal későbbi felesége, Jarmila Mayerová kedvéért „szakított”: a lány szülei ellenezték a kapcsolatot. Nem is működött sokáig a házasságuk, Jarmila 1913-ban visszaköltözött a szüleihez.
Hašek bejárta csaknem az egész Osztrák-Magyar Monarchiát, de igazán sehol sem érezte jól magát. Mindenhol a társadalom peremén, züllötten vagy inkább bohém körökben élt. Közben folyamatosan figyelte a világot és "anyagot" gyűjtött. Későbbi regényhőseit és furcsa alakjait a kocsmatöltelékek, a nincstelenek, a munkakerülő szerencsevadászok és általában a reménytelen kisemberek között találta meg. Igazi züllött alak volt, de alsóbb körökben sokat számított a művelt újságíró barátsága, "fentebb" viszont megvetették.
1910-ben az Állatok Világa című lapnak lett a szerkesztője, ahonnan később azért rúgták ki, mert általa kitalált állatokról írt cikkeket.
31 éves volt, mikor bevonult katonának. A csehek lakta két tartomány – Csehország és Morvaország – az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. A csehek megalázottaknak, leigázottaknak érezték magukat. A Monarchia nagy ellenségétől a cári Oroszországtól remélték felszabadulásukat, akik ellen az osztrák-magyar hadseregben kellett szolgálniuk és harcolniuk. Hašek a fronton töltött rövid idő után megadta magát az oroszoknak, akik aztán 1916-ban elengedték, hogy propagandistaként csatlakozzon az újonnan alakuló Csehszlovák Légióba.
1917-ben a cári rend összeomlott és előbb a polgári februári majd a proletár októberi forradalom előkészítette a hamarosan megalakuló Szovjetuniót. Hašek természetesen részt vett a forradalmi tevékenységekben. Igazából egyik eszmevilágban sem hitt, de kipróbált minden lehetőséget. A forradalom után Oroszországban maradt (Ufában, Krasznojarszkban és Irkutszkban élt), belépett a bolsevik pártba és újra megházasodott. 1920-ban a párt Csehszlovákiába küldte, ahol nem volt népszerű bigámistának és hazaárulónak tartották. (Előbbi miatt büntetőper vádlottja is lett, de felmentették.)
Élete fő műve A Švejk, a derék katona. A regény előtt négy terjedelmes novellában mutatta be Švejk figuráját, amelyek az addig lényegében ismeretlen humoristát országos hírű íróvá tették.
[video width="600" ][/video]
Švejk, a szeretetre méltó, együgyű katona az egész cseh irodalom leghíresebb alakja lett. Ez a figura – az álhülye – tulajdonképpen ősi irodalmi alak. Az ókori latin komédiák Maccója, aki magát tökkelütöttnek tetteti, de közben kifigurázza a józan ostobákat. Švejk a hadsereg és az egész közép-európai társadalom fontoskodó, nagyképű alakjait tette nevetségessé. Műve az egész világháborúnak és benne az osztrák-magyar hadseregnek múlhatatlan torzképe. Josef Lada, a híres karikaturista rajzolta meg és tette halhatatlanná a „derék katona” képét.
Hašek jól tudta, hogy hiányzik még az igazi Švejk nagyregénnyel. El is kezdte írni, amit aztán nem sikerült teljesen végigvinnie – a regény laza befejezését egy Vanek nevű íróbarátja „csapta össze” –, lestrapált szervezete nem bírta sokáig. Utolsó fejezeteit már halálos ágyán diktálta. 40 évesen halt meg 1923. január 3-án Lipnicében.
A befejezetlennek tartott művet később többen folytatták és dramatizálták. Még Bertold Brecht is írt egy kései folytatást "Švejk a második világháborúban" címmel.
Hašek „politikai pályája” is jelentős, hiszen 1911-ben megalapította a Törvény Keretein Belül Működő Mérsékelten Haladó Pártot, az így összegyűjtött pénzt pedig kocsmázásra fordította…
1883. április 30-án, Prágában látta meg a napvilágot. Jaroslav mindössze 13 éves volt, amikor segédtanítóként dolgozó édesapja meghalt. Ezután családja sokáig nagy szegénységben élt. Hašek volt házaló ócskaruha-kereskedő, kutyakereskedő és rövid ideig banktisztviselő is, majd szabadúszó író és újságíró lett. Cikkeket adott mind a konzervatív, klerikális lapoknak, mind a szociáldemokratáknak és az anarchistáknak. 105 álnéven 73 lapban mintegy 1200 írást tett közzé.
1906-ban „hivatalosan” is csatlakozott az anarchistákhoz, 1907-től pedig már a mozgalom Kommuna című lapjának szerkesztője volt. A rendőrség figyeltette, többször összetűzésbe is került velük, néhány hónapra börtönbe is került egy rendőrtiszt megtámadásáért. Az anarchista mozgalommal későbbi felesége, Jarmila Mayerová kedvéért „szakított”: a lány szülei ellenezték a kapcsolatot.
Hašek bejárta csaknem az egész Osztrák-Magyar Monarchiát, de igazán sehol sem érezte jól magát. Mindenhol a társadalom peremén, züllötten vagy inkább bohém körökben élt. Közben folyamatosan figyelte a világot és "anyagot" gyűjtött. Későbbi regényhőseit és furcsa alakjait a kocsmatöltelékek, a nincstelenek, a munkakerülő szerencsevadászok és általában a reménytelen kisemberek között találta meg. Igazi züllött alak volt, de alsóbb körökben sokat számított a művelt újságíró barátsága, "fentebb" viszont megvetették.1910-ben az Állatok Világa című lapnak lett a szerkesztője, ahonnan később azért rúgták ki, mert általa kitalált állatokról írt cikkeket.
31 éves volt, mikor bevonult katonának. A csehek lakta két tartomány – Csehország és Morvaország – az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. A csehek megalázottaknak, leigázottaknak érezték magukat. A Monarchia nagy ellenségétől a cári Oroszországtól remélték felszabadulásukat, akik ellen az osztrák-magyar hadseregben kellett szolgálniuk és harcolniuk. Hašek a fronton töltött rövid idő után megadta magát az oroszoknak, akik aztán 1916-ban elengedték, hogy propagandistaként csatlakozzon az újonnan alakuló Csehszlovák Légióba.
1917-ben a cári rend összeomlott és előbb a polgári februári majd a proletár októberi forradalom előkészítette a hamarosan megalakuló Szovjetuniót. Hašek természetesen részt vett a forradalmi tevékenységekben. Igazából egyik eszmevilágban sem hitt, de kipróbált minden lehetőséget. A forradalom után Oroszországban maradt (Ufában, Krasznojarszkban és Irkutszkban élt), belépett a bolsevik pártba és újra megházasodott. 1920-ban a párt Csehszlovákiába küldte, ahol nem volt népszerű bigámistának és hazaárulónak tartották. (Előbbi miatt büntetőper vádlottja is lett, de felmentették.)
Élete fő műve A Švejk, a derék katona. A regény előtt négy terjedelmes novellában mutatta be Švejk figuráját, amelyek az addig lényegében ismeretlen humoristát országos hírű íróvá tették.
[video width="600" ][/video]
Švejk, a szeretetre méltó, együgyű katona az egész cseh irodalom leghíresebb alakja lett. Ez a figura – az álhülye – tulajdonképpen ősi irodalmi alak. Az ókori latin komédiák Maccója, aki magát tökkelütöttnek tetteti, de közben kifigurázza a józan ostobákat. Švejk a hadsereg és az egész közép-európai társadalom fontoskodó, nagyképű alakjait tette nevetségessé. Műve az egész világháborúnak és benne az osztrák-magyar hadseregnek múlhatatlan torzképe. Josef Lada, a híres karikaturista rajzolta meg és tette halhatatlanná a „derék katona” képét.
Hašek jól tudta, hogy hiányzik még az igazi Švejk nagyregénnyel. El is kezdte írni, amit aztán nem sikerült teljesen végigvinnie – a regény laza befejezését egy Vanek nevű íróbarátja „csapta össze” –, lestrapált szervezete nem bírta sokáig. Utolsó fejezeteit már halálos ágyán diktálta. 40 évesen halt meg 1923. január 3-án Lipnicében.A befejezetlennek tartott művet később többen folytatták és dramatizálták. Még Bertold Brecht is írt egy kései folytatást "Švejk a második világháborúban" címmel.
Hašek „politikai pályája” is jelentős, hiszen 1911-ben megalapította a Törvény Keretein Belül Működő Mérsékelten Haladó Pártot, az így összegyűjtött pénzt pedig kocsmázásra fordította…
Hozzászólások