40 év Bruce Lee nélkül
Egy kiváló ember életéből válogatott epizódok sorozata ez a cikk. A cél, érzékeltetni sokoldalúságát, és főleg azt, személye mennyivel fölötte állt a mai értelemben vett „sztárok-celebek-filmsztárok” világának. Aki klasszikus életrajzot szeretne, vegye a fáradtságot, szánjon rá több időt, és olvasson többet Bruce Lee-ről, mert nem csak jellegzetes harci kiáltására, villámgyors rúgásaira és ütéseire érdemes emlékezni. Sok későbbi ázsiai művész, színész, rendező Bruce Lee köpönyegéből bújt ki.
Bruce Lee-t az teszi kifejezetten érdekessé, hogy zseniális harcművészetét filozófiai gondolatokban gyökereztette, élete során a mozgáskultúra és a gondolat szoros összekapcsolásának segítségével alakította saját harcművészetét. Úgy vélte, minden tudás az önismerethez vezető utat jelenti, ő maga pedig a harcművészetekben találta meg az önkifejezés legtökéletesebb módját. Egyáltalán nem félt külső forrásokból meríteni, hiszen mindenből csak saját filozófiájával és saját művészetével „kompatibilis” dolgokat építette be: „csak azt alkalmazd, ami működik, és vedd el bárhonnan, ahol rátalálsz.” Így fejlesztette folyamatosan önmagát is.
A San Franciscó-i kínai negyedben született, a kínai naptár szerint a sárkány évében. Valódi neve Lee Jun-fan. A Bruce nevet állítólag egy nővér adta neki a kórházban, ám középiskolás koráig egyáltalán nem használta és a családja sem szólította így. Fiatal színészként sokáig a Lee Siu Lung, azaz „kis sárkányként” szerepelt.
Édesapja, Lee Hoi Chuen, a kantoni opera előadóművésze volt, aki filmekben is szerepelt. Édesanyja, Grace Ho, félig kínai, félig német származású, gazdag és befolyásos családból származó hölgy. Bruce a család negyedik gyermeke volt az ötből: nővérei Phoebe és Agnes, bátyja Peter, öccse pedig Robert.
Iskoláit már Hongkongban végezte. Bár tanulni nem nagyon szeretett, bajt keverni annál inkább. Szüleinek gyakran okozott fejfájást, mert sokszor vett részt igen aktívan különböző utcai verekedésekben. Az általános iskola befejezése után Hongkong egyik angol nyelvű, fiú középiskolájába, a La Salla College-be vették fel. Problémás magatartása miatt azonban hamarosan ki is penderítették. Szülei beíratták egy másik iskolába, de a verekedések gyakorisága és intenzitása nem csökkent, sőt.
„A hirtelen természet előbb-utóbb bolondot csinál az emberből.”
Miután kijelentette, hogy harcművészetet szeretne tanulni, a Wing Chun nagymester, Yip Man tanítványa lett, aki nemcsak a harcművészet alapjaival, de a filozófiával is megismertette. Lee-t ekkor kezdte érdekelni a taoizmus, Konfuciusz, Lao-ce és egyéb filozófiai tanítások. A jing-jang egyensúly- és harmóniateremtés elmélet kifejezetten a kedvence volt. (Később egyetemi évei alatt tanulmányt is írt a témáról.) Yip Man ismertette meg a kungfu-ra alkalmazott víz metaforával is, amely később nagy szerepet játszott saját filozófiai gondolatai alakításában is.
[video width="600" ][/video]
Rengeteg féle harcművészeti stílust kipróbált. Az angol stílusú ökölvívás mellett megismerkedett például a japán dzsúdóval és a thai boksszal is. Ugyanakkor nem csak a harcművészetek érdekelték, mindenféle mozgásformát kedvelt: egyszer például a hongkongi Cha-cha-cha bajnokságot is megnyerte.
Az utcai verekedésekből persze komoly baj lett. 1959-ben egyik pofozós kalandja közben úgy elpáholta aktuális ellenfelét, hogy az akcióból rendőrségi ügy lett. Ennek következményeként – s hogy kiragadják a bandaközegből –, szülei Amerikába küldték. Szülővárosába, San Franciscóba, majd onnan Seattle-be utazott, ahol éjjelenként a család egy ismerősének éttermében dolgozott, míg nappal iskolába járt.
[video width="600" ][/video]
Kevés szabadidejében pedig elkezdett harcművészetet oktatni, amely Amerikában a legtöbb helyen még gyerekcipőben járt. A hely nem lehetett probléma: ott tartották az órákat, ahol éppen tudták: parkokban, parkolókban, nem voltak finnyásak. Az érdeklődők egyre többen lettek, Lee pedig kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül bárkit oktatott a Wing Chun módosított változatára. Hamarosan megnyitotta első „kwoon”-ját, azaz kungfu iskoláját, amelynek neve Jun Fan Gung Fu Institute lett.
A következő évben aztán már a kaliforniai Oaklandben is nyithatott egyet. Itt azonban már konkurencia is akadt bőven, hiszen arrafelé számos harcművészeti iskola létezett már akkor. A közeli San Franciscónak szép nagy kínai negyede volt, a többi kungfu oktatónak pedig nem tetszett, hogy Bruce Lee nem kínaiaknak is átadja tudását. Klasszikus megoldást találtak a vita eldöntésére: az egyik ottani mester kihívta „párbajra”. Feltételnek szabta, hogy ha Lee veszít, abba kell hagynia a nem kínaiak oktatását. Ő persze elfogadta a kihívást, le is győzte kihívóját, de elégedetlen volt saját teljesítményével, mert szerinte túl sokáig tartott felülkerekednie.
[video width="600" ][/video]
A Wing Chun alapokra építkezve olyan harcművészetet szeretett volna létrehozni, amely egyszerű, de egyszerűségében is a legeredményesebb az ellenfél legyőzésében. Így született meg a Jeet kune do („feltartóztató ököl útja”). Lee eredetileg nem akart elnevezést adni „stílusának”, hiszen nem is annak létrehozására törekedett, hiszen azt korlátozásnak tartotta. Valahogy azonban hivatkoznia kellett saját művészetére, módszerére, amellyel a leghatékonyabban lehet győzni.
Egy a Long Beach International Karate Championships elnevezésű harcművészeti bajnokságon tartott bemutatója jelentette a hollywoodi belépőt. Itt ismerhette meg szélesebb körben a közönség többek között a one inch ütését, és a két ujjon végzett fekvőtámaszait, amelyek aztán híressé tették harcművészeti körökben is.
[video width="600" ][/video]
A bemutatóról felvétel készült, amely aztán hogy, hogy nem, eljutott a megfelelő helyre. Lee hamarosan megkapta a képregény sztorin alapuló The Green Hornet (Zöld darázs) című filmsorozat szerepét. William Dozier producer a harckoreográfia tervezésével is megbízta Bruce-t, aki aztán a forgatás során több kaszkadőrt is „elfaragott”, és folyamatosan kérlelni kellett, hogy lassítson a mozdulatain, mert azok annyira gyorsak, hogy a kamera számára követhetetlenek. A sorozat bevételi szempontból végül bukta volt, de Lee nevének és harcművészetének népszerűsítésében kiváló fogaskeréknek bizonyult.
A faji előítéletek azonban sokáig visszafogták filmes karrierjét, ezért apró szerepeket kapott csak. több stúdiónál is házalt a The Warrior filmötletével. A Warnernél tetszett a dolog, de úgy gondolták, hogy a közönség még nem „venne be” egy kínai főszereplőt, ezért a címet Kung Fu-ra változtatva, a vadnyugaton mászkáló shaolin szerzetes szerepére David Carradine-t szerződtetve megcsinálták a sorozatot. (Lee-t még a stáblistában sem tüntették fel.) Carradine-nek egyébként semmi köze sem volt a harcművészetekhez.
„Mindig tanulok valamit, mégpedig azt, hogy az ember mindig legyen önmaga. És hogy fejezze ki magát, bízzon saját magában. Nem szabad sikeres embereket keresni és lemásolni a személyiségüket.”
Bruce közben folytatta a kungfu oktatást, tanítványai száma pedig egyre nőtt, sőt már olyan hírességek is beálltak mögé, mint Steve McQueen, James Coburn és James Garner.
Lee 1970-ben hazalátogatott Hongkongba, és csak akkor szembesült azzal, hogy a The Green Hornet mennyire népszerű Ázsiában, ahol The Kato Show címen vetítették. Egy ottani producerrel közösen elkészítette első saját mozifilmjét a Big Boss-t (A nagyfőnök), mely valós helyi problémát (ópiumcsempészet) igyekezett vászonra vinni. A film sok szempontból csapnivaló, de bemutatása után többet kaszált Ázsiában, mint az addigi legnagyobb filmek együttvéve. A Variety kritikájában ezt írta: „a bugyuta cselekmény, az ijesztően rossz mellékszereplők és a mesterkélt moralitás ellenére (vagy talán épp miattuk) A nagyfőnök néha egész szórakoztató, ami leginkább Lee érdeme.” Bruce tehát egy csapásra próféta lett saját hazájában.
[video width="600" ][/video]
Az edzésmódszereivel kapcsolatban úgy tartotta, hogy a fizikai felkészülésnek ugyanakkora vagy talán még nagyobb szerepe van a harcművészetben, mint a technikáknak. Nem az izmok mennyisége, hanem azok „minősége”, funkcionalitása foglalkoztatta. Lényegében az erőkifejtés és gyorsaság fokozása érdekelte. Gyakran mondogatta: „A technika önmagában semmire sem jó, ha nem támasztják alá erővel és rugalmassággal.” Izomzatáról és módszereiről sok későbbi profi nyilatkozott elismerően, köztük Arnold Schwarzenegger is.
[video width="600" ][/video]
A következő filmje, a Tomboló ököl már sokkal összeszedettebb film, mint az elődje (jobb külföldi kritikákat is kapott), és ha lehet, még nagyobb sikere volt, elsősorban a kínaiak körében. Lee társult Raymond Chow producerrel és megalapította saját produkciós cégét, a Concordot. Ezután már nem csak színészi és harcművészi, de forgatókönyvírói és rendezői oldalát is kipróbálhatta, amely nem állt neki rosszul.
Az első "csináld magad" film forgatása, A Sárkány útja Lee számára valódi szabadságot jelentett. Írhatott, rendezhetett, szerepelhetett és harckoreografálkodhatott. A forgatókönyvön meg is látszott a váltás: az előzőeknél könnyedebb lett, és Bruce Lee humoros oldalát is megmutatta. Ebben a filmben kapta első komoly szerepét Chuck Norris, rögtön Lee fő ellenfeleként. A BBC szerint A Sárkány útjának végső összecsapása az egyik legjobb valaha filmre vitt harci jelenet, amely mintául szolgált az ezt követő legtöbb harcművészeti alkotás számára.
Bruce Lee és Chuck Norris a A Sárkány útja c. filmben
A Lee-filmek sikerének hírét már Hollywood uralkodói sem tudták figyelmen kívül hagyni. Mozgásba lendültek és hamarosan nyélbe is ütötték az első amerikai-hongkongi koprodukciót: A sárkány közbelépet. A nagyjából 850 ezer dolláros költségvetésből készült film világszerte több mint 200 millió dollárt hozott. Minden idők egyik legjobb kungfu filmjeként tartják számon. Bruce Lee azonban ezt a sikert már nem érhette meg: egy hónappal a hivatalos bemutató előtt, 1973. július 20-án hunyt el.
[video width="600" ][/video]
Egy forgatókönyvi megbeszélésre ment Raymond Chow-val egy színésznőhöz, ahol rövid idő múlva fejfájásra kezdett panaszkodni. Kért egy aszpirint, majd ledőlt pihenni. Órák múlva sem ébredt fel, s miután a színésznő, majd Chow sem tudták felébreszteni, kihívták a mentőket és kórházba szállították. Már nem tudtak rajta segíteni. A boncolás szerint allergiás volt a fájdalomcsillapító egyik összetevőjére. A kivételesen fittnek tartott harcművész halála után azonnal elkezdődtek a találgatások, hogy mi történhetett „igazán”: elpattant egy ér az agyában, forgatás közben ölték meg, megmérgezték… sőt, még az is szóba került, hogy a keleti hagyományok túlbuzgó őrzői ölték meg a tudás védelmében.
Mindenesetre halála oka máig nem egyértelmű, ahogy fiáé, Brandoné sem, aki 1993-ban A holló című film forgatása közben halt meg. Talán nem is lehet még egy olyan híres apa-fia párost találni, akiknek halála körül ennyi tisztázatlan körülmény maradt volna.
[video width="600" ][/video]
Lee összesen négy teljes harcművészeti filmet forgatott, ezek mindegyike óriási hatással volt a későbbi akciófilmekre. Bruce Lee esetében még az sem tűnik túlzásnak, hogy egyéb művészeti ágakra is hatással volt. Mindenesetre John Woo, Jackie Chan, Jet Li vagy Tony Jaa is az ő köpenyegéből bújtak ki. Bruce Lee fogalommá vált.
[video width="600" ][/video]
Forrás: Wikipedia, BBC, Guardian, Origo, NYT, Youtube
„Bruce Lee a tudás mintatára volt. Senki sem tudta azt, amit ő. Büszke volt rá, hogy három világbajnok, (Chuck) Norris, (Mike) Stone és az én oktatóm volt.” (Joe Lewis, karate világbajnok)
Bruce Lee-t az teszi kifejezetten érdekessé, hogy zseniális harcművészetét filozófiai gondolatokban gyökereztette, élete során a mozgáskultúra és a gondolat szoros összekapcsolásának segítségével alakította saját harcművészetét. Úgy vélte, minden tudás az önismerethez vezető utat jelenti, ő maga pedig a harcművészetekben találta meg az önkifejezés legtökéletesebb módját. Egyáltalán nem félt külső forrásokból meríteni, hiszen mindenből csak saját filozófiájával és saját művészetével „kompatibilis” dolgokat építette be: „csak azt alkalmazd, ami működik, és vedd el bárhonnan, ahol rátalálsz.” Így fejlesztette folyamatosan önmagát is.
A San Franciscó-i kínai negyedben született, a kínai naptár szerint a sárkány évében. Valódi neve Lee Jun-fan. A Bruce nevet állítólag egy nővér adta neki a kórházban, ám középiskolás koráig egyáltalán nem használta és a családja sem szólította így. Fiatal színészként sokáig a Lee Siu Lung, azaz „kis sárkányként” szerepelt.
Édesapja, Lee Hoi Chuen, a kantoni opera előadóművésze volt, aki filmekben is szerepelt. Édesanyja, Grace Ho, félig kínai, félig német származású, gazdag és befolyásos családból származó hölgy. Bruce a család negyedik gyermeke volt az ötből: nővérei Phoebe és Agnes, bátyja Peter, öccse pedig Robert.
Iskoláit már Hongkongban végezte. Bár tanulni nem nagyon szeretett, bajt keverni annál inkább. Szüleinek gyakran okozott fejfájást, mert sokszor vett részt igen aktívan különböző utcai verekedésekben. Az általános iskola befejezése után Hongkong egyik angol nyelvű, fiú középiskolájába, a La Salla College-be vették fel. Problémás magatartása miatt azonban hamarosan ki is penderítették. Szülei beíratták egy másik iskolába, de a verekedések gyakorisága és intenzitása nem csökkent, sőt.
„A hirtelen természet előbb-utóbb bolondot csinál az emberből.”Miután kijelentette, hogy harcművészetet szeretne tanulni, a Wing Chun nagymester, Yip Man tanítványa lett, aki nemcsak a harcművészet alapjaival, de a filozófiával is megismertette. Lee-t ekkor kezdte érdekelni a taoizmus, Konfuciusz, Lao-ce és egyéb filozófiai tanítások. A jing-jang egyensúly- és harmóniateremtés elmélet kifejezetten a kedvence volt. (Később egyetemi évei alatt tanulmányt is írt a témáról.) Yip Man ismertette meg a kungfu-ra alkalmazott víz metaforával is, amely később nagy szerepet játszott saját filozófiai gondolatai alakításában is.
„Ürítsd ki az elmédet, légy alaktalan, formátlan – mint a víz. Ha vizet öntesz egy pohárba, az pohárrá válik; ha vizet öntesz egy üvegbe, felveszi az üveg alakját. Ha teáskannába öntöd, teáskanna lesz. A víz képes folyni vagy képes zuhataggá válni. Légy maga a víz, barátom.” (Bruce Lee)
[video width="600" ][/video]
Rengeteg féle harcművészeti stílust kipróbált. Az angol stílusú ökölvívás mellett megismerkedett például a japán dzsúdóval és a thai boksszal is. Ugyanakkor nem csak a harcművészetek érdekelték, mindenféle mozgásformát kedvelt: egyszer például a hongkongi Cha-cha-cha bajnokságot is megnyerte.
Az utcai verekedésekből persze komoly baj lett. 1959-ben egyik pofozós kalandja közben úgy elpáholta aktuális ellenfelét, hogy az akcióból rendőrségi ügy lett. Ennek következményeként – s hogy kiragadják a bandaközegből –, szülei Amerikába küldték. Szülővárosába, San Franciscóba, majd onnan Seattle-be utazott, ahol éjjelenként a család egy ismerősének éttermében dolgozott, míg nappal iskolába járt.
[video width="600" ][/video]
Kevés szabadidejében pedig elkezdett harcművészetet oktatni, amely Amerikában a legtöbb helyen még gyerekcipőben járt. A hely nem lehetett probléma: ott tartották az órákat, ahol éppen tudták: parkokban, parkolókban, nem voltak finnyásak. Az érdeklődők egyre többen lettek, Lee pedig kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül bárkit oktatott a Wing Chun módosított változatára. Hamarosan megnyitotta első „kwoon”-ját, azaz kungfu iskoláját, amelynek neve Jun Fan Gung Fu Institute lett.
A következő évben aztán már a kaliforniai Oaklandben is nyithatott egyet. Itt azonban már konkurencia is akadt bőven, hiszen arrafelé számos harcművészeti iskola létezett már akkor. A közeli San Franciscónak szép nagy kínai negyede volt, a többi kungfu oktatónak pedig nem tetszett, hogy Bruce Lee nem kínaiaknak is átadja tudását. Klasszikus megoldást találtak a vita eldöntésére: az egyik ottani mester kihívta „párbajra”. Feltételnek szabta, hogy ha Lee veszít, abba kell hagynia a nem kínaiak oktatását. Ő persze elfogadta a kihívást, le is győzte kihívóját, de elégedetlen volt saját teljesítményével, mert szerinte túl sokáig tartott felülkerekednie.
[video width="600" ][/video]
A Wing Chun alapokra építkezve olyan harcművészetet szeretett volna létrehozni, amely egyszerű, de egyszerűségében is a legeredményesebb az ellenfél legyőzésében. Így született meg a Jeet kune do („feltartóztató ököl útja”). Lee eredetileg nem akart elnevezést adni „stílusának”, hiszen nem is annak létrehozására törekedett, hiszen azt korlátozásnak tartotta. Valahogy azonban hivatkoznia kellett saját művészetére, módszerére, amellyel a leghatékonyabban lehet győzni.
Egy a Long Beach International Karate Championships elnevezésű harcművészeti bajnokságon tartott bemutatója jelentette a hollywoodi belépőt. Itt ismerhette meg szélesebb körben a közönség többek között a one inch ütését, és a két ujjon végzett fekvőtámaszait, amelyek aztán híressé tették harcművészeti körökben is.
[video width="600" ][/video]
A bemutatóról felvétel készült, amely aztán hogy, hogy nem, eljutott a megfelelő helyre. Lee hamarosan megkapta a képregény sztorin alapuló The Green Hornet (Zöld darázs) című filmsorozat szerepét. William Dozier producer a harckoreográfia tervezésével is megbízta Bruce-t, aki aztán a forgatás során több kaszkadőrt is „elfaragott”, és folyamatosan kérlelni kellett, hogy lassítson a mozdulatain, mert azok annyira gyorsak, hogy a kamera számára követhetetlenek. A sorozat bevételi szempontból végül bukta volt, de Lee nevének és harcművészetének népszerűsítésében kiváló fogaskeréknek bizonyult.
A faji előítéletek azonban sokáig visszafogták filmes karrierjét, ezért apró szerepeket kapott csak. több stúdiónál is házalt a The Warrior filmötletével. A Warnernél tetszett a dolog, de úgy gondolták, hogy a közönség még nem „venne be” egy kínai főszereplőt, ezért a címet Kung Fu-ra változtatva, a vadnyugaton mászkáló shaolin szerzetes szerepére David Carradine-t szerződtetve megcsinálták a sorozatot. (Lee-t még a stáblistában sem tüntették fel.) Carradine-nek egyébként semmi köze sem volt a harcművészetekhez.
„Mindig tanulok valamit, mégpedig azt, hogy az ember mindig legyen önmaga. És hogy fejezze ki magát, bízzon saját magában. Nem szabad sikeres embereket keresni és lemásolni a személyiségüket.”Bruce közben folytatta a kungfu oktatást, tanítványai száma pedig egyre nőtt, sőt már olyan hírességek is beálltak mögé, mint Steve McQueen, James Coburn és James Garner.
Lee 1970-ben hazalátogatott Hongkongba, és csak akkor szembesült azzal, hogy a The Green Hornet mennyire népszerű Ázsiában, ahol The Kato Show címen vetítették. Egy ottani producerrel közösen elkészítette első saját mozifilmjét a Big Boss-t (A nagyfőnök), mely valós helyi problémát (ópiumcsempészet) igyekezett vászonra vinni. A film sok szempontból csapnivaló, de bemutatása után többet kaszált Ázsiában, mint az addigi legnagyobb filmek együttvéve. A Variety kritikájában ezt írta: „a bugyuta cselekmény, az ijesztően rossz mellékszereplők és a mesterkélt moralitás ellenére (vagy talán épp miattuk) A nagyfőnök néha egész szórakoztató, ami leginkább Lee érdeme.” Bruce tehát egy csapásra próféta lett saját hazájában.
[video width="600" ][/video]
Az edzésmódszereivel kapcsolatban úgy tartotta, hogy a fizikai felkészülésnek ugyanakkora vagy talán még nagyobb szerepe van a harcművészetben, mint a technikáknak. Nem az izmok mennyisége, hanem azok „minősége”, funkcionalitása foglalkoztatta. Lényegében az erőkifejtés és gyorsaság fokozása érdekelte. Gyakran mondogatta: „A technika önmagában semmire sem jó, ha nem támasztják alá erővel és rugalmassággal.” Izomzatáról és módszereiről sok későbbi profi nyilatkozott elismerően, köztük Arnold Schwarzenegger is.
[video width="600" ][/video]
A következő filmje, a Tomboló ököl már sokkal összeszedettebb film, mint az elődje (jobb külföldi kritikákat is kapott), és ha lehet, még nagyobb sikere volt, elsősorban a kínaiak körében. Lee társult Raymond Chow producerrel és megalapította saját produkciós cégét, a Concordot. Ezután már nem csak színészi és harcművészi, de forgatókönyvírói és rendezői oldalát is kipróbálhatta, amely nem állt neki rosszul.
Az első "csináld magad" film forgatása, A Sárkány útja Lee számára valódi szabadságot jelentett. Írhatott, rendezhetett, szerepelhetett és harckoreografálkodhatott. A forgatókönyvön meg is látszott a váltás: az előzőeknél könnyedebb lett, és Bruce Lee humoros oldalát is megmutatta. Ebben a filmben kapta első komoly szerepét Chuck Norris, rögtön Lee fő ellenfeleként. A BBC szerint A Sárkány útjának végső összecsapása az egyik legjobb valaha filmre vitt harci jelenet, amely mintául szolgált az ezt követő legtöbb harcművészeti alkotás számára.
Bruce Lee és Chuck Norris a A Sárkány útja c. filmbenA Lee-filmek sikerének hírét már Hollywood uralkodói sem tudták figyelmen kívül hagyni. Mozgásba lendültek és hamarosan nyélbe is ütötték az első amerikai-hongkongi koprodukciót: A sárkány közbelépet. A nagyjából 850 ezer dolláros költségvetésből készült film világszerte több mint 200 millió dollárt hozott. Minden idők egyik legjobb kungfu filmjeként tartják számon. Bruce Lee azonban ezt a sikert már nem érhette meg: egy hónappal a hivatalos bemutató előtt, 1973. július 20-án hunyt el.
[video width="600" ][/video]
Egy forgatókönyvi megbeszélésre ment Raymond Chow-val egy színésznőhöz, ahol rövid idő múlva fejfájásra kezdett panaszkodni. Kért egy aszpirint, majd ledőlt pihenni. Órák múlva sem ébredt fel, s miután a színésznő, majd Chow sem tudták felébreszteni, kihívták a mentőket és kórházba szállították. Már nem tudtak rajta segíteni. A boncolás szerint allergiás volt a fájdalomcsillapító egyik összetevőjére. A kivételesen fittnek tartott harcművész halála után azonnal elkezdődtek a találgatások, hogy mi történhetett „igazán”: elpattant egy ér az agyában, forgatás közben ölték meg, megmérgezték… sőt, még az is szóba került, hogy a keleti hagyományok túlbuzgó őrzői ölték meg a tudás védelmében.
Mindenesetre halála oka máig nem egyértelmű, ahogy fiáé, Brandoné sem, aki 1993-ban A holló című film forgatása közben halt meg. Talán nem is lehet még egy olyan híres apa-fia párost találni, akiknek halála körül ennyi tisztázatlan körülmény maradt volna.
[video width="600" ][/video]
Lee összesen négy teljes harcművészeti filmet forgatott, ezek mindegyike óriási hatással volt a későbbi akciófilmekre. Bruce Lee esetében még az sem tűnik túlzásnak, hogy egyéb művészeti ágakra is hatással volt. Mindenesetre John Woo, Jackie Chan, Jet Li vagy Tony Jaa is az ő köpenyegéből bújtak ki. Bruce Lee fogalommá vált.
[video width="600" ][/video]
Forrás: Wikipedia, BBC, Guardian, Origo, NYT, Youtube
Hozzászólások