70 év után kapta vissza a jogos tulajdonos a festményt
Henri Matisse 20 millió fontot érő festményét a második világháborúban Herman Göring zsákmányolta saját műkincsgyűjteménye számára.
A "Kékruhás nő a kandalló előtt" című festményt 1937-től több mint ötven évig egy norvég galéria őrizte és állította ki néhány rangos időszaki kiállításon, többek között a Tate Galleryben Londonban és a Walker Art Galleryben Liverpoolban. Majd 1962-ben a festményt náci rablott zsákmánynak minősítették.
A képet 160 más festménnyel együtt a Bordeaux melletti Libourneban 1941. szeptember 5-én egy bank széfjéből vitték el. A széfbe helyezte biztonságba Paul Rosenberg, Picasso és Matisse barátja a műveket, mielőtt az Egyesült Államokba menekült volna.
A műkincseket német tisztek zsákmányoló csoportja fedezte fel, és minősítette "tulajdonos nélkülinek", azaz egykor zsidó tulajdonban lévőnek. Több mint kétszáz gyűjtemény több mint húszezer darabját szállították Franciaországból el háborús zsákmányként.
A Matisse festmény a Luftwaffe főnökéhez került, aki ekkor ért sikerei csúcsára. Göring mohó műgyűjtő volt, aki mintegy 1500 darabot válogatott ki saját gyűjteménye számára, amely értékét többször tízmillió fontra becsülték a háború végén.
A festmény több kereskedő kezén ment át, míg a negyvenes évek végén egy párizsi galériából egy norvég hajótulajdonos vette meg, aki galériát hozott létre.
A háború után Paul Rosenberg Európában járt, hogy felkutassa jól dokumentált gyűjteményét - sok darabot előre küldött Londonba és az USA-ba - felbecsülhetetlen értékű darabok nyomára sikerült bukkannia 1959-ben bekövetkezett haláláig.
A kérdéses Matisse-t azonban menye, a most 94 éves Elaine vette észre egy katalógusban, amelyet egy nagy Matisse kiállításhoz készítettek a párizsi Pompidou Központban 2012-ben. A képet visszakövetelték. Két évig tartó vizsgálat után a festmény a mai napon visszakerült a Rosenberg család tulajdonába. A festmény azonban több mint egy műalkotás. Szimbolizálja a náci zsákmányolást is.
A nácik által zsákmányolt műkincsek kérdése tavaly került ismét a figyelem középpontjába, amikor Hildebrand Gurlitt bognár és műkereskedő által összegyűjtött mintegy 1400 festmény és grafika bukkant fel fiának müncheni lakásán. A képek között volt egy másik Matisse festmény is, amely ugyanabból a francia széfből vittek el, mint a "Kék ruhás nő ..."-t.
44 ország írta alá 1998-ban azt az egyezményt, amely alapján a nácik által elkobzott műalkotásokat vissza kell juttatni az eredeti tulajdonosoknak vagy örököseiknek. Azonban nem lehet a galériákat, múzeumokat kötelezni a visszaszolgáltatásra. Ez attól is függ, hogy melyik országban bukkan fel egy darab. A különböző országok eljárása és gyakorlata eltérő.
A norvég galériában megvizsgálták a többi, 1945 előtt hozzájuk került darabokat, de egyik sem bizonyult náci zsákmánynak. A visszaszolgáltatás erkölcsi kérdés - nyilatkozta a galéria igazgatója, Tone Hansen.
www.independent.co.uk
A "Kékruhás nő a kandalló előtt" című festményt 1937-től több mint ötven évig egy norvég galéria őrizte és állította ki néhány rangos időszaki kiállításon, többek között a Tate Galleryben Londonban és a Walker Art Galleryben Liverpoolban. Majd 1962-ben a festményt náci rablott zsákmánynak minősítették.
A képet 160 más festménnyel együtt a Bordeaux melletti Libourneban 1941. szeptember 5-én egy bank széfjéből vitték el. A széfbe helyezte biztonságba Paul Rosenberg, Picasso és Matisse barátja a műveket, mielőtt az Egyesült Államokba menekült volna.
A műkincseket német tisztek zsákmányoló csoportja fedezte fel, és minősítette "tulajdonos nélkülinek", azaz egykor zsidó tulajdonban lévőnek. Több mint kétszáz gyűjtemény több mint húszezer darabját szállították Franciaországból el háborús zsákmányként.
A Matisse festmény a Luftwaffe főnökéhez került, aki ekkor ért sikerei csúcsára. Göring mohó műgyűjtő volt, aki mintegy 1500 darabot válogatott ki saját gyűjteménye számára, amely értékét többször tízmillió fontra becsülték a háború végén.
A festmény több kereskedő kezén ment át, míg a negyvenes évek végén egy párizsi galériából egy norvég hajótulajdonos vette meg, aki galériát hozott létre.
A háború után Paul Rosenberg Európában járt, hogy felkutassa jól dokumentált gyűjteményét - sok darabot előre küldött Londonba és az USA-ba - felbecsülhetetlen értékű darabok nyomára sikerült bukkannia 1959-ben bekövetkezett haláláig.
A kérdéses Matisse-t azonban menye, a most 94 éves Elaine vette észre egy katalógusban, amelyet egy nagy Matisse kiállításhoz készítettek a párizsi Pompidou Központban 2012-ben. A képet visszakövetelték. Két évig tartó vizsgálat után a festmény a mai napon visszakerült a Rosenberg család tulajdonába. A festmény azonban több mint egy műalkotás. Szimbolizálja a náci zsákmányolást is.
A nácik által zsákmányolt műkincsek kérdése tavaly került ismét a figyelem középpontjába, amikor Hildebrand Gurlitt bognár és műkereskedő által összegyűjtött mintegy 1400 festmény és grafika bukkant fel fiának müncheni lakásán. A képek között volt egy másik Matisse festmény is, amely ugyanabból a francia széfből vittek el, mint a "Kék ruhás nő ..."-t.
44 ország írta alá 1998-ban azt az egyezményt, amely alapján a nácik által elkobzott műalkotásokat vissza kell juttatni az eredeti tulajdonosoknak vagy örököseiknek. Azonban nem lehet a galériákat, múzeumokat kötelezni a visszaszolgáltatásra. Ez attól is függ, hogy melyik országban bukkan fel egy darab. A különböző országok eljárása és gyakorlata eltérő.
A norvég galériában megvizsgálták a többi, 1945 előtt hozzájuk került darabokat, de egyik sem bizonyult náci zsákmánynak. A visszaszolgáltatás erkölcsi kérdés - nyilatkozta a galéria igazgatója, Tone Hansen.
www.independent.co.uk
Hozzászólások