A 2 forintos "bélás" tervezője
Boldogfai Farkas Sándor szobrász- és éremművész 1907. július 29-én született Törökudvaron (ma Horvátország).
Ötvösmesterséget az Iparművészeti Iskolában tanult Budapesten 1921 és 1926 között. 1927 és 1933 között a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Csajkai István voltak mesterei. Kisfaludinak egy ideig tanársegédje is volt. Művészetére hatott még Pátzay Pál és Pásztor János is.
Több művész kortársához hasonlóan a harmincas évek elején Rómában tanulhatott ösztöndíjjal. Hamarosan díjak sorával tüntették ki: Ferenczy István-díj, Budapest Főváros Díj és a Trianon revíziójáért harcoló Lord Rothermere-ről elnevezett díj tulajdonosa lett.
1942-ben Gallé Tiborral művészeti szabadiskolát nyitottak Budapesten. A háborúban nem volt katona, bár boldogfai Farkas Endre vezérkari őrnagy unokatestvére volt. Budapest ostromakor szovjet fogságba esett.
A hatvanas években egy ideig a Százados úti művésztelepen alkotott. Kedvenc témái: a görög mitológia, állatok (különösen kedvelte az őzeket) és szent személyek.
Köztéri alkotásait 1928-tól majdnem 1970-ben bekövetkezett haláláig készítette. Szobrai Balatonfüredtől, Palermón, Zürichen, Győrön, Zalaegerszegen át Budapestig számos helyen látható volt, illetve látható ma is. Portrészobrászata jelentős. Munkásfiguráira a monumentalitás jellemző, de ez a kor szellemének elvárása is volt.
Szobrokon kívül szívesen készített épületplasztikákat, síremlékeket, kutakat, kisplasztikákat és érmeket. Művészbarátairól terrakotta plaketteket mintázott.
Legismertebb munkájából összesen 303.208.159 darab készült; ez a régi 2 forintos, amelyet 1970-től (halálának évétől) 1989-ig vertek. 1970. július 1-jén került forgalomba és - a címletsor több tagjával együtt - 1995. június 30-án vonták ki a forgalomból az érmecsere program keretében. Az érmét Vári Dezső véste.
Az érme 72% rezet és 28% cinket tartalmaz. Elterjedt, hogy az 1973-as évjáratú 2 forintosban arany is van. A hírre, aki tehette, eltette ezt az évjáratot. Valójában egyetlen forint forgalmi pénz sem tartalmaz, tartalmazott aranyat. (Az emlékpénzek nem forgalmi pénzek, noha törvényes fizetőeszközök.) Az tény, hogy míg a többi évjáratból több milliót vertek, az 1973-asból csupán 820.000-t.
A 2 forintos átmérője 22,4 mm, vastagsága 1,6 mm, tömege 4,44 gramm. Előlapján a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG körirat olvasható, alatta a címer (a köznyelv Kádár-címernek nevezte) látható. Az előoldal peremén rovás mintázat fut körbe. A hátlapon a 2 FORINT értékjelzés alatta a BP. verdejegy, a budapesti verde jele olvasható. Az értékjelzés két oldalán a verési évszám megosztva helyezkedik el. A peremhez közel körben az előlaphoz hasonló rovássor fut körbe. Az érme pereme sima. (Törvényes fizetőeszközök esetén előlapnak az tekinthető, ahol a kibocsátó hatóság neve - jelen esetben a Magyar Népköztársaság - szerepel.) A címletből 1989-ben és 1990-ben MAGYAR KÖZTÁRSASÁG feliratú darabok is készültek, de a közelgő címerváltás miatt forgalomba nem kerültek.
Gyűjtők nyilvántartanak két változatot: ahol a 7-es számjegy áthúzott, illetve azt, ahol nem.
A "bélás" elnevezést az új - azóta szintén a forgalomból kivont 2 forintosokra - nem használták. Az elnevezés a börtönszlengből került be a köznyelvbe.
Ötvösmesterséget az Iparművészeti Iskolában tanult Budapesten 1921 és 1926 között. 1927 és 1933 között a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Csajkai István voltak mesterei. Kisfaludinak egy ideig tanársegédje is volt. Művészetére hatott még Pátzay Pál és Pásztor János is.
Több művész kortársához hasonlóan a harmincas évek elején Rómában tanulhatott ösztöndíjjal. Hamarosan díjak sorával tüntették ki: Ferenczy István-díj, Budapest Főváros Díj és a Trianon revíziójáért harcoló Lord Rothermere-ről elnevezett díj tulajdonosa lett.
1942-ben Gallé Tiborral művészeti szabadiskolát nyitottak Budapesten. A háborúban nem volt katona, bár boldogfai Farkas Endre vezérkari őrnagy unokatestvére volt. Budapest ostromakor szovjet fogságba esett.
A hatvanas években egy ideig a Százados úti művésztelepen alkotott. Kedvenc témái: a görög mitológia, állatok (különösen kedvelte az őzeket) és szent személyek.
Köztéri alkotásait 1928-tól majdnem 1970-ben bekövetkezett haláláig készítette. Szobrai Balatonfüredtől, Palermón, Zürichen, Győrön, Zalaegerszegen át Budapestig számos helyen látható volt, illetve látható ma is. Portrészobrászata jelentős. Munkásfiguráira a monumentalitás jellemző, de ez a kor szellemének elvárása is volt.
Szobrokon kívül szívesen készített épületplasztikákat, síremlékeket, kutakat, kisplasztikákat és érmeket. Művészbarátairól terrakotta plaketteket mintázott.
Legismertebb munkájából összesen 303.208.159 darab készült; ez a régi 2 forintos, amelyet 1970-től (halálának évétől) 1989-ig vertek. 1970. július 1-jén került forgalomba és - a címletsor több tagjával együtt - 1995. június 30-án vonták ki a forgalomból az érmecsere program keretében. Az érmét Vári Dezső véste.
Az érme 72% rezet és 28% cinket tartalmaz. Elterjedt, hogy az 1973-as évjáratú 2 forintosban arany is van. A hírre, aki tehette, eltette ezt az évjáratot. Valójában egyetlen forint forgalmi pénz sem tartalmaz, tartalmazott aranyat. (Az emlékpénzek nem forgalmi pénzek, noha törvényes fizetőeszközök.) Az tény, hogy míg a többi évjáratból több milliót vertek, az 1973-asból csupán 820.000-t.
A 2 forintos átmérője 22,4 mm, vastagsága 1,6 mm, tömege 4,44 gramm. Előlapján a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG körirat olvasható, alatta a címer (a köznyelv Kádár-címernek nevezte) látható. Az előoldal peremén rovás mintázat fut körbe. A hátlapon a 2 FORINT értékjelzés alatta a BP. verdejegy, a budapesti verde jele olvasható. Az értékjelzés két oldalán a verési évszám megosztva helyezkedik el. A peremhez közel körben az előlaphoz hasonló rovássor fut körbe. Az érme pereme sima. (Törvényes fizetőeszközök esetén előlapnak az tekinthető, ahol a kibocsátó hatóság neve - jelen esetben a Magyar Népköztársaság - szerepel.) A címletből 1989-ben és 1990-ben MAGYAR KÖZTÁRSASÁG feliratú darabok is készültek, de a közelgő címerváltás miatt forgalomba nem kerültek.
Gyűjtők nyilvántartanak két változatot: ahol a 7-es számjegy áthúzott, illetve azt, ahol nem.
A "bélás" elnevezést az új - azóta szintén a forgalomból kivont 2 forintosokra - nem használták. Az elnevezés a börtönszlengből került be a köznyelvbe.
Hozzászólások