A 3. századból való aranygyűrűt találtak a régészek Vinkovciban
Szenzációs leletre, valószínűleg a római korból, a 3. századból származó, szemet ábrázoló aranygyűrűre bukkantak a kelet-horvátországi Vinkovci város központjában régészek.
A zöld drágaköves gyűrűn nyúl- vagy egérábrázolás látható: az állat egy virágot harapdál, ami a szerencse szimbóluma. A gyűrűre merőlegesen egy bekeretezett szemet helyeztek, amely a viselőjétől távol tartja a szerencsétlenséget - magyarázta horvát lapok újságíróinak Hrvoje Vulic, a városi múzeum archeológiai gyűjteményének munkatársa.
A szlavóniai városban 130 négyzetkilométeres területen végeznek most ásatásokat és az egyik rétegből került elő fémkereső detektor segítségével a gyűrű - mondta a szakember.
A gyűrűn kívül vinkovci régészek az utóbbi 10 napban 200 különböző tárgyat, 400 kilogrammnyi törött kerámiaedényt, valamint nagy mennyiségű bronz pénzérmét találtak az 5. századból Minerva figurájával, ami igen ritka - jegyezte meg a múzeum munkatársa.
Anita Rapan Papesa, a feltárást vezető régész elmondta, hogy Vinkovci és körzete az antik időkben római város volt, amelyet az első század elején Hadrianus császár alapított. Ez volt a harmadik legnagyobb település délkeleten, vagyis Szlavóniában, Szerémségben és Baranyában, a Pannonia Secundában. A hely két római császár, Valentinianus (321-375) és Valens (328-378) szülőhelye - emelte ki a régész.
MTI
A zöld drágaköves gyűrűn nyúl- vagy egérábrázolás látható: az állat egy virágot harapdál, ami a szerencse szimbóluma.
A szlavóniai városban 130 négyzetkilométeres területen végeznek most ásatásokat és az egyik rétegből került elő fémkereső detektor segítségével a gyűrű - mondta a szakember.
A gyűrűn kívül vinkovci régészek az utóbbi 10 napban 200 különböző tárgyat, 400 kilogrammnyi törött kerámiaedényt, valamint nagy mennyiségű bronz pénzérmét találtak az 5. századból Minerva figurájával, ami igen ritka - jegyezte meg a múzeum munkatársa.
Anita Rapan Papesa, a feltárást vezető régész elmondta, hogy Vinkovci és körzete az antik időkben római város volt, amelyet az első század elején Hadrianus császár alapított. Ez volt a harmadik legnagyobb település délkeleten, vagyis Szlavóniában, Szerémségben és Baranyában, a Pannonia Secundában. A hely két római császár, Valentinianus (321-375) és Valens (328-378) szülőhelye - emelte ki a régész.
MTI
Hozzászólások