A Dorian Gray arcképe volt Oscar Wilde egyetlen sikerkönyve

Írók, akiknek csak egy műve lett siker.Oscar Wilde: A drámaíró Oscar Wilde egyetlen kiadványa a Dorian Gray arcképe. A három hét alatt megírt történetet 1890-ben adta ki a Lippincott Monthly Magazine, ezzel hatalmas hírnevet hozva az írónak.

Egy évvel később önálló könyvként jelent meg a Dorian Gray arcképe, amit sokan be akartak tiltatni, mert szerintük a története erkölcsileg kifogásolható. Wilde szerint mindenki a saját bűneit látja a könyvben.

Wilde művei közül még A canterville-i kísértet című regényt és az 1881-es vers gyűjteményt érdemes elolvasni.

Edmond Rostand: 1894-ben jelent meg Cyrano de Bergerac című könyv, ami meghozta a sikert Edmond Rostand számára. Az író nem tudta megismételni a párizsi költőről és párbajtársáról szóló történet sikerét, de a Messzi hercegkisasszony és A regényesek is ajánlott olvasmány tőle.

Alan Milne: A Micimackó megírása előtt Alan Milne híres drámaíró volt, de a bolondos medve története akkora siker lett, hogy az háttérbe szorította a szerző összes többi művét. Az esszéit is rendszeresen publikáló Milne egyáltalán nem örült, hogy gyermekkönyv íróként élt a köztudatban.

Miután feladta az írást, fia, Christopher Robin fogott neki a történetalkotásnak, amivel akkora hírnevet szerzett, hogy azzal túlszárnyalta az apját, aki esetében nemcsak a Micimackót, hanem A Vörös Ház rejtélyét is érdemes elolvasni.

Bram Stoker: Habár Bram Stoker több novellát és regényt szerzett, mégis ezek közül a legismertebb műve az 1897-ben megjelent Drakula. A kritikusok jó véleménye ellenére az első években nem hozott sikert a vámpír arisztokrata grófról szóló történet.

A regény akkor vált híressé, amikor 1922-ben bemutatták az abból készült filmet. Napjainkban pedig az is hallott Drakuláról, aki soha nem olvasta a könyvet. Stoker többi műve már nem ilyen ismert, de A fehér féreg fészke című történetet érdemes elolvasni tőle.

Colleen McCullough: Az 1977-ben megjelent, egy katolikus pap és egy nő szerelméről szóló, Tövismadarak hozta meg a hírnevet az ausztrál írónak. A regényből négyrészes minisorozat készült 1983-ban. A családi történet alapja egy madár legendája, amit soha senki nem erősített meg, de mégis úgy hírlik, hogy kelta eredetű lehet.

A közel harminc millió példányban elkelt regényből készült amerikai tévésorozat az 1983-as premierje óta uralja a toplistákat. Hazánkban a Magyar Televízió mutatta be 1990-ben. Bár Colleen McCullough más művei nem értek fel a Tövismadarak népszerűségéhez, mégis az írótól érdemes elolvasni a Tim és Az érintés című történetet is.

Alexander Griboyedov: Alexander Griboyedov 1823-ban írta meg a négy felvonású regényt, amiben egy fiatal, gazdag moszkvai lány, Szofja Pavlovna kikezd az apja titkárával, amit a lány apja nem néz jó szemmel. A történet bonyolódik, amikor megjelenik Alexandr Csackij, egy régi jó barát, aki szereti a lányt, ám Szofja hűvösen fogadja. Később az apa jelöltje, is színre lép.

Alexander Griboyedov történetei közül Az ész bajjal jár aratta a legnagyobb sikert, mégis az író egy másik műve, A fiatal házastársak is megérdemli, hogy elolvassák.

JD Salinger: 1951-ben, a Zabhegyező megjelenésével, szerzett magának hírnevet JD Salinger, aki a karrierjét az 1940-es években kezdte, de sikert csak ez a mű hozott neki. A Zabhegyező történetét több nyelvre lefordították, és világszerte 65 millió példányban adták el, de a megfilmesítésre nem került sor, ugyanis Salinger megtiltotta, hogy filmet vagy színházi darabot készítsenek belőle.

A Zabhegyező a mai napig évente nagyjából egymillió példányban kel el, de vannak olyan helyek, így amerikai államok és országok, ahol betiltották. Hazánkban 1964-ben jelent meg először, Gyepes Judit fordításában, Zabhegyező címmel, ám 2015-ben, Barna Imre fordításában, már Rozsban a fogó címmel került a boltok polcaira, ez a cím pedig sokkal jobban hasonlít az eredetire.

A történet főszereplője a tinédzser Holden Caufield, aki a harmóniát keresi a világban. Az útja során rengeteg kalandban lesz része, de lázadása nem hoz eredményt, végül pedig egy elmegyógyintézetbe kerül.

Salinger további művei nem értek fel a Zabhegyezőhöz, de a Kilenc történet és novellái mégis elnyerhetik az olvasók tetszését.

Emily Brontë: Valójában költő volt Emily Brontë, aki egyetlen regényt írt, ami világhírnevet hozott neki, ám nem azonnal, ugyanis az Üvöltő szelek 1847-ben jelent meg, de akkor még szinte senki sem fedezte fel.

A gótikus történet a XIX. század végén vált híressé, és ekkor foglalta el az őt megillető helyet az angol irodalomban. A XX. században többször megfilmesítették a művet. Az 1939-es adaptációban az egyik leghíresebb hollywoodi színész, Laurence Olivier játszotta a főszerepet, míg egy másik filmben Juliette Binoche kapta a legfontosabb karakter életre keltésének feladatát.

Az Üvöltő szelek mellett Emily Brontë költeményei is nagyszerű olvasmányok.

(Forrás: vilagunk.hu)