A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút Szeged-Alsóvároson
A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút, a Dél-Alföld legnagyobb múltú vallási ünnepét Szeged-Alsóvároson. A búcsúhoz kapcsolódva óránként tárlatvezetések indulnak az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, amelyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga számára az egyház segítségével.
Havas Boldogasszony ünnepe a 4. századra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani.
Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged-Alsóvároson a ferencesek gótikus temploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal.
A ferencesek a 15. században kerültek Szegedre, nem sokkal később a törökkel találták szembe magukat. Az ott élő katolikusokat a ferences barátok tartották meg a hitükben. A 17. században indultak meg a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legendák és csodás események kapcsán a zarándoklatok.
A 18. században Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így a búcsú idővel a találkozás alkalma is lett a helybélieknek és az elszármazottaknak. Később, a 19. században is sokan költöztek ki a Szeged környéki tanyavilágba, és ők is hazalátogattak a búcsúra, melyet hagyományosan minden esztendőben augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartanak.
Az ünnep szombat délután a rózsafüzér-társulatokért bemutatandó szentmisével kezdődik. Az esti újmisét a szerzetesi és papi hivatásokért ajánlják fel, majd görög katolikus liturgiát tartanak, melyet keresztút és szentségimádás követ a kolostorkertben, a napot éjfélkor az elhunytakért tartandó szentmise zárja.
Vasárnap reggel szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért, ezt szabadtéri szentmise és ünnepi körmenet követi, a főcelebráns Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet este hálaadó szentmise zárja.
A búcsú napjaiban tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében a látogatók megtekinthetik a kolostor egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt és az alsóvárosi ferences szerzetesek csaknem hatszáz éves történetét bemutató kiállítást. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatják a Havas Boldogasszony-búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.
MTI
A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, amelyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga számára az egyház segítségével.
Havas Boldogasszony ünnepe a 4. századra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani.
Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged-Alsóvároson a ferencesek gótikus temploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal.
A ferencesek a 15. században kerültek Szegedre, nem sokkal később a törökkel találták szembe magukat. Az ott élő katolikusokat a ferences barátok tartották meg a hitükben. A 17. században indultak meg a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legendák és csodás események kapcsán a zarándoklatok.
A 18. században Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így a búcsú idővel a találkozás alkalma is lett a helybélieknek és az elszármazottaknak. Később, a 19. században is sokan költöztek ki a Szeged környéki tanyavilágba, és ők is hazalátogattak a búcsúra, melyet hagyományosan minden esztendőben augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartanak.
Az ünnep szombat délután a rózsafüzér-társulatokért bemutatandó szentmisével kezdődik. Az esti újmisét a szerzetesi és papi hivatásokért ajánlják fel, majd görög katolikus liturgiát tartanak, melyet keresztút és szentségimádás követ a kolostorkertben, a napot éjfélkor az elhunytakért tartandó szentmise zárja.
Vasárnap reggel szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért, ezt szabadtéri szentmise és ünnepi körmenet követi, a főcelebráns Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet este hálaadó szentmise zárja.
A búcsú napjaiban tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében a látogatók megtekinthetik a kolostor egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt és az alsóvárosi ferences szerzetesek csaknem hatszáz éves történetét bemutató kiállítást. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatják a Havas Boldogasszony-búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.
MTI
Hozzászólások