A JAK és a Műfordítók Egyesülete egyeztetést sürget a művészeti középdíjakról
A József Attila Kör (JAK) és a Magyar Műfordítók Egyesülete (MEGY) szerint a művészeti középdíjak odaítélésének új rendje több elemében problémás, ezért - bár idén együttműködnek a minisztériummal az elismerések odaítélésében - elengedhetetlennek tartják, hogy a tárca egyeztessen a szakmai szervezetekkel a jövőben követendő gyakorlatról.
A két szervezet az L. Simon László kultúráért felelős államtitkárnak címzett, az MTI-hez szerdán eljuttatott nyílt levélben felidézte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma új szabályozást határozott meg a tárcavezető által adományozható elismerésekről egy január elsején életbe lépett rendeletében. Ennek értelmében csökkent a kitüntetettek száma és nőtt a díjakkal járó pénzösszeg. Csökkent továbbá a díjakat odaítélő kuratóriumok taglétszáma és a továbbiakban a szakmai szervezetek jelölései alapján a miniszter választja ki kuratóriumok tagjait.
A levélben kifogásolták a rendeletben meghatározott "tarthatatlanul rövid" határidőket: mint írták, jogilag eleve képtelen helyzetet teremtett, hogy a december 15-én kihirdetett jogszabály szerint a szakmai szervezeteknek addig a napig kellett volna leadniuk a díjakra jelöléseiket. Továbbá a minisztérium mindössze öt naptári napot, ezen belül két munkanapot adott az írószervezeteknek arra, hogy tagokat delegáljanak az irodalmi középdíjakat (József Attila-díj, Gérecz Attila-díj és Balassa Péter-díj) odaítélő kuratóriumokba. Mint írták, ez kizárta, hogy a megszokott, demokratikus módon, a tagsággal egyeztetve válasszák ki a legmegfelelőbb jelölteket.
A levélben azt is nehezményezték, hogy a rendelet végső formáját az összes írószervezettel folytatott érdemi egyeztetés nélkül alakították ki.
Megjegyezték: a díjak szakmai megalapozottságához valóban hozzájárulhatnak azok a rendeletbe foglalt változtatások, amelyek a kevesebb díjazottról és ezzel összefüggésben a díjakkal járó magasabb összegekről, valamint egy stabil, "az irodalmi szervezetek közti pozícióharcoktól némiképp független, szakemberekből álló kuratórium" felállításáról szólnak.
A két szervezet azt azonban határozottan elutasította, hogy az új rendszerben a középdíjakat odaítélő kuratórium végső összetételét a mindenkori politikai hatalom, konkrétan az emberi erőforrások minisztere határozza meg. A nyílt levélben úgy fogalmaztak: ez egyértelmű visszalépés a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor a kuratórium a szakmai szervezetek demokratikusan delegált tagjaiból állt össze.
Ezért azt kérték, hogy a korábbiaknak megfelelően a kuratórium legyen kiegyensúlyozott és a kurátorok kiválasztásánál a magyar irodalmi élet sokszínűségét, "ne pedig az érintettek vélt vagy valós politikai hovatartozását vegyék figyelembe".
Emellett a két írószervezet az előző két év tapasztalatai és tiltakozásai alapján továbbra is azt tartaná elfogadhatónak, ha a rendelet nemcsak jelölési jogot adna a kurátoroknak a díjazottakra, hanem a miniszter elődjének gyakorlatával szakítva tiszteletben tartaná és elfogadná a kurátorok szakmai döntéseit.
A JAK és a MEGY azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az idén felállítandó bizottságok mandátuma a rendelet értelmében öt évre szólna; a szervezetek szerint az egyéves megbízás lenne megfelelő.
A nyílt levelet azzal a javaslattal zárták: a minisztérium az idei év tanulságai alapján az érintett szakmai szervezetekkel részletesen egyeztetve alakítsa ki a művészeti középdíjak odaítélésének 2014-től érvényes gyakorlatát. Hangsúlyozták: ez a konszenzus nélkülözhetetlen a díjak szakmai és erkölcsi színvonalának megőrzéséhez.
A Szépírók Társasága múlt szerdán nyílt levélben azt közölte a kultúráért felelős államtitkárral, hogy nem jelöl kuratóriumi tagokat a három irodalmi középdíj "miniszteri odaítélésében segédkező" bizottságokba, mert "nem legitimálhat egy alig leplezetten diktatórikus metódust". A társaság szerint pártállami gyakorlatra emlékeztet, hogy a szervezetek által delegált kuratóriumi tagjelöltekből a miniszter állítja össze a bizottságokat, amelyeknek a díjazottakra vonatkozó javaslatát is csak mérlegeli a döntéskor. A nyílt levélben a szervezet a rendelet elleni tiltakozásban együttműködésre hívta fel egyebek mellett a JAK-ot és a MEGY-et is.
A két szervezet az L. Simon László kultúráért felelős államtitkárnak címzett, az MTI-hez szerdán eljuttatott nyílt levélben felidézte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma új szabályozást határozott meg a tárcavezető által adományozható elismerésekről egy január elsején életbe lépett rendeletében. Ennek értelmében csökkent a kitüntetettek száma és nőtt a díjakkal járó pénzösszeg. Csökkent továbbá a díjakat odaítélő kuratóriumok taglétszáma és a továbbiakban a szakmai szervezetek jelölései alapján a miniszter választja ki kuratóriumok tagjait.
A levélben kifogásolták a rendeletben meghatározott "tarthatatlanul rövid" határidőket: mint írták, jogilag eleve képtelen helyzetet teremtett, hogy a december 15-én kihirdetett jogszabály szerint a szakmai szervezeteknek addig a napig kellett volna leadniuk a díjakra jelöléseiket. Továbbá a minisztérium mindössze öt naptári napot, ezen belül két munkanapot adott az írószervezeteknek arra, hogy tagokat delegáljanak az irodalmi középdíjakat (József Attila-díj, Gérecz Attila-díj és Balassa Péter-díj) odaítélő kuratóriumokba. Mint írták, ez kizárta, hogy a megszokott, demokratikus módon, a tagsággal egyeztetve válasszák ki a legmegfelelőbb jelölteket.
A levélben azt is nehezményezték, hogy a rendelet végső formáját az összes írószervezettel folytatott érdemi egyeztetés nélkül alakították ki.
Megjegyezték: a díjak szakmai megalapozottságához valóban hozzájárulhatnak azok a rendeletbe foglalt változtatások, amelyek a kevesebb díjazottról és ezzel összefüggésben a díjakkal járó magasabb összegekről, valamint egy stabil, "az irodalmi szervezetek közti pozícióharcoktól némiképp független, szakemberekből álló kuratórium" felállításáról szólnak.
A két szervezet azt azonban határozottan elutasította, hogy az új rendszerben a középdíjakat odaítélő kuratórium végső összetételét a mindenkori politikai hatalom, konkrétan az emberi erőforrások minisztere határozza meg. A nyílt levélben úgy fogalmaztak: ez egyértelmű visszalépés a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor a kuratórium a szakmai szervezetek demokratikusan delegált tagjaiból állt össze.
Ezért azt kérték, hogy a korábbiaknak megfelelően a kuratórium legyen kiegyensúlyozott és a kurátorok kiválasztásánál a magyar irodalmi élet sokszínűségét, "ne pedig az érintettek vélt vagy valós politikai hovatartozását vegyék figyelembe".
Emellett a két írószervezet az előző két év tapasztalatai és tiltakozásai alapján továbbra is azt tartaná elfogadhatónak, ha a rendelet nemcsak jelölési jogot adna a kurátoroknak a díjazottakra, hanem a miniszter elődjének gyakorlatával szakítva tiszteletben tartaná és elfogadná a kurátorok szakmai döntéseit.
A JAK és a MEGY azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az idén felállítandó bizottságok mandátuma a rendelet értelmében öt évre szólna; a szervezetek szerint az egyéves megbízás lenne megfelelő.
A nyílt levelet azzal a javaslattal zárták: a minisztérium az idei év tanulságai alapján az érintett szakmai szervezetekkel részletesen egyeztetve alakítsa ki a művészeti középdíjak odaítélésének 2014-től érvényes gyakorlatát. Hangsúlyozták: ez a konszenzus nélkülözhetetlen a díjak szakmai és erkölcsi színvonalának megőrzéséhez.
A Szépírók Társasága múlt szerdán nyílt levélben azt közölte a kultúráért felelős államtitkárral, hogy nem jelöl kuratóriumi tagokat a három irodalmi középdíj "miniszteri odaítélésében segédkező" bizottságokba, mert "nem legitimálhat egy alig leplezetten diktatórikus metódust". A társaság szerint pártállami gyakorlatra emlékeztet, hogy a szervezetek által delegált kuratóriumi tagjelöltekből a miniszter állítja össze a bizottságokat, amelyeknek a díjazottakra vonatkozó javaslatát is csak mérlegeli a döntéskor. A nyílt levélben a szervezet a rendelet elleni tiltakozásban együttműködésre hívta fel egyebek mellett a JAK-ot és a MEGY-et is.
Hozzászólások