A "Justice for Hungary" rekordja
1931. július 15-16-án két magyar pilóta, Endresz György és navigátora, Magyar Sándor rekord idő alatt repülte át az Atlanti-óceánt "Justice for Hungary" nevű gépükkel.
Igazságot Magyarországnak, azaz Justice for Hungary a trianoni békekötés utáni sokk, majd a revízió, az elcsatolt területek visszaszerzésére tett kísérletek egyik jelszava volt.
Az ország minden esélyt megragadott, hogy felhívja magára, és az igazságtalannak tartott békediktátumra a figyelmet.
Az 1920-as, 1930-as évek fordulójának óceánátrepülési láza is jó alkalomnak bizonyult. A példa Charles Lindbergh 1927-es repülése volt, aki 33 és fél óra alatt tette meg az utat.
A két magyar átrepülését az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok kezdeményezték és közadakozásból próbálták finanszírozni. Lord Rothermere, a neves brit lap, a Daily Mail elnöke 10.000 dollárt ajánlott fel az első magyar pilótának, aki átrepüli az Atlanti-óceánt.
Lord Rothermere a "Hungary's Place in the Sun" (Magyarország helye a Nap alatt) című cikkével világított rá a trianoni békediktátum igazságtalanságaira a nemzetközi közvélemény számára. A lord hihetetlen népszerűségnek örvendett Magyarországon. Kapcsolata Magyarországgal, pontosabban a magyar vezetőkkel akkor szakadt meg, amikor világossá vált számára, hogy egyes magas rangú vezetők nem engednek a "mindent vissza!" elvből, vagyis csak az összes elcsatolt terület visszaszerzése számukra elfogadható. A lord néhány kisebbségbe szorult politikussal együtt az etnikai elvet vallotta, azaz a magyarok lakta, vagy legalább többségében magyarok lakta területek visszaszerzése érdekében. Szobra ma újból látható Budapesten, a Szabó Ervin Könyvtár előtti téren.
A magyar óceánátrepülést egy Lockheed Sirius egymotoros, kétüléses gépen hajtották végre. A gépet a feladathoz át kellett alakítani. Az átalakítás Bánhidi Antal tervezői és kivitelezői munkáját dicsérte.
Endresz György (1893-1932) az első világháborúban tábori pilótaként kitüntetéssel vett részt. A háború után a Magyar Aero Express, később a Junkers művek pilótája volt. Ezt követően oktatóként tevékenykedett a Magyar Aero Szövetségnél.
A navigátori teendőket Magyar (Wilczek) Sándor (1898-1981) látta el. Ő is kitüntetést érdemelt első világháborús tetteiért. 1920-ban az első magyar posta légi járat pilótája volt Budapest és Győr között.
Gépük 1931. július 15-én 17 óra 20 perckor szállt fel a kanadai Új-Fundlandban. 13 óra 50 perc repülés után az ír partok közelében landoltak. Átlagsebességük 250 km/óra volt. Írországból a tervek szerint Bicske közelében szálltak volna le, de kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk, így Felcsút és Csákvár között szálltak le. Összesen 5770 km-t tettek meg 25 óra 20 perc alatt. Sokáig ők tartották a világrekordot ezzel az idővel.
Endresz György 1932-ben Bitai Gyula rádiótávírdász - ezúttal navigátor - kíséretében Rómába repült az óceánrepülők világkongresszusára. Leszállás közben balesetet szenvedtek és mindketten életüket vesztették. Endresz Györgyről utcát, teret, iskolát és sportrepülő egyesületet neveztek el.
www.wikimapia.org
Igazságot Magyarországnak, azaz Justice for Hungary a trianoni békekötés utáni sokk, majd a revízió, az elcsatolt területek visszaszerzésére tett kísérletek egyik jelszava volt.Az ország minden esélyt megragadott, hogy felhívja magára, és az igazságtalannak tartott békediktátumra a figyelmet.
Az 1920-as, 1930-as évek fordulójának óceánátrepülési láza is jó alkalomnak bizonyult. A példa Charles Lindbergh 1927-es repülése volt, aki 33 és fél óra alatt tette meg az utat.
A két magyar átrepülését az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok kezdeményezték és közadakozásból próbálták finanszírozni. Lord Rothermere, a neves brit lap, a Daily Mail elnöke 10.000 dollárt ajánlott fel az első magyar pilótának, aki átrepüli az Atlanti-óceánt.
Lord Rothermere a "Hungary's Place in the Sun" (Magyarország helye a Nap alatt) című cikkével világított rá a trianoni békediktátum igazságtalanságaira a nemzetközi közvélemény számára. A lord hihetetlen népszerűségnek örvendett Magyarországon. Kapcsolata Magyarországgal, pontosabban a magyar vezetőkkel akkor szakadt meg, amikor világossá vált számára, hogy egyes magas rangú vezetők nem engednek a "mindent vissza!" elvből, vagyis csak az összes elcsatolt terület visszaszerzése számukra elfogadható. A lord néhány kisebbségbe szorult politikussal együtt az etnikai elvet vallotta, azaz a magyarok lakta, vagy legalább többségében magyarok lakta területek visszaszerzése érdekében. Szobra ma újból látható Budapesten, a Szabó Ervin Könyvtár előtti téren.
A magyar óceánátrepülést egy Lockheed Sirius egymotoros, kétüléses gépen hajtották végre. A gépet a feladathoz át kellett alakítani. Az átalakítás Bánhidi Antal tervezői és kivitelezői munkáját dicsérte.
Endresz György (1893-1932) az első világháborúban tábori pilótaként kitüntetéssel vett részt. A háború után a Magyar Aero Express, később a Junkers művek pilótája volt. Ezt követően oktatóként tevékenykedett a Magyar Aero Szövetségnél.
A navigátori teendőket Magyar (Wilczek) Sándor (1898-1981) látta el. Ő is kitüntetést érdemelt első világháborús tetteiért. 1920-ban az első magyar posta légi járat pilótája volt Budapest és Győr között.
Gépük 1931. július 15-én 17 óra 20 perckor szállt fel a kanadai Új-Fundlandban. 13 óra 50 perc repülés után az ír partok közelében landoltak. Átlagsebességük 250 km/óra volt. Írországból a tervek szerint Bicske közelében szálltak volna le, de kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk, így Felcsút és Csákvár között szálltak le. Összesen 5770 km-t tettek meg 25 óra 20 perc alatt. Sokáig ők tartották a világrekordot ezzel az idővel.
Endresz György 1932-ben Bitai Gyula rádiótávírdász - ezúttal navigátor - kíséretében Rómába repült az óceánrepülők világkongresszusára. Leszállás közben balesetet szenvedtek és mindketten életüket vesztették. Endresz Györgyről utcát, teret, iskolát és sportrepülő egyesületet neveztek el.
www.wikimapia.org
Hozzászólások