A költészet napja – Megkezdődött a Versünnep Fesztivál döntője a Nemzeti Színházban
Megkezdődött pénteken a Versünnep Fesztivál 2014 professzionális színészeknek, előadóművészeknek és szakirányú hallgatóknak meghirdetett versmondó versenyének döntője, amelyet a költészet napja alkalmából tartanak a Nemzeti Színházban.
A vers- és prózamondó fesztivált a Versünnep Alapítvány és a Bánffy György Kulturális Szalon ötödik alkalommal hirdette meg, az idei verseny a család európai éve és az I. világháború kitörésének 100. évfordulója jegyében telik.
A pénteki budapesti eseményen köszöntőt mondott Szász Jenő, a program társszervezője, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki arról beszélt, hogy verset olvasni jó, verset hallgatni még jobb. Illyés Gyulát idézve azt mondta: aki a versírást abbahagyja, az igazmondást hagyja abba. Németh László szavait is idézte: "A gyermeknek természetesebb tápláléka a vers, mint a próza.
Emlékeztetett arra, hogy József Attila mellett ugyancsak ezen a napon ünnepeljük a szintén nehéz sorsú, száműzetésben élő Márai Sándor születésének évfordulóját is, aki naplójába azt írta: "nincs más haza, csak az anyanyelv".
A Versünnep Fesztivál jó alkalom a haza fogalmának, a szülőföld szeretetének éltetésére - mondta.
A program házigazdái, Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Takács Bence Ervin előadóművész és műsorvezető az eseményen köszöntötték Mádl Dalmát, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, valamint Bánffy Tildát, Bánffy György színművész özvegyét.
A döntő zsűrijének elnöke Császár Angela színművész, tagja Rubold Ödön és Dráfi Mátyás színművész, Mezey Katalin író, költő, műfordító és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának képviseletében Tenki Réka, a teátrum színművésze.
A szeptember óta tartó többfordulós válogatókon két kategóriából kerültek ki a döntő résztvevői: hivatásos színművészek és előadóművészek, valamint színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói. Az idei versenyen a minden évben kötelező kortárs vers mellett a család és az I. világháború témaköréből kellett választaniuk a versenyzőknek, akik három művel indulhattak a megmérettetésen.
A versenyzők a Versünnep-díjért (Muharos Lajos Munkácsy-díjas ötvösművész kisplasztikája), és - kategóriától függően - 1 millió, valamint 500 ezer forintos fődíjért versenyeznek. Idén először a Versünnep Alapítvány lehetővé tette civil közösségek számára is, hogy csatlakozzanak a versenyhez.
A pénteki rendezvényen mutatták be a Napút folyóirat költészet napjára megjelent számát. Szondi György főszerkesztő tájékoztatása szerint az Áprilisi tizenegyek című összeállításnak három különlegesebb szervező eleme van. Az első, hogy 38 költő József Attila és/vagy Márai Sándor nevére akrosztichonokat alkotott. A második, hogy 11 kritikus kifejtette gondolatait a költészet olvashatóságának határairól és a befogadói tapasztalatokról, a harmadik pedig, hogy Suhai Pál felhívására 11 felkért költő magyarra ültette Rainer Maria Rilke eddig le nem fordított nyolcsorosát.
A terjedelmében megnövelt lapszámban emellett Tamási Orosz János "legendát teremt" Márai Ismeretlen kínai költő című ciklusa és József Attila Ódája közötti párhuzamokat mutatva ki. Tanulmány elemzi Báthori Csaba Elemi szonettek című kötetét, Sipos Lajos Berda József Vácon címmel ad közre fotódokumentált anyagot. A Mustra rovatban Vasadi Péter Tetőzés című verseskönyvéből ad a folyóirat előzetest, a nyolc színes képzőművészeti oldal Sóváradi Valériáé, akiről Wehner Tibor ír. A Káva Téka-füzetmellékletben Handó Péter Szín-tézisek, Tragédia-monológok Madách Imre szellemében című műve jelent meg.
MTI
A vers- és prózamondó fesztivált a Versünnep Alapítvány és a Bánffy György Kulturális Szalon ötödik alkalommal hirdette meg, az idei verseny a család európai éve és az I. világháború kitörésének 100. évfordulója jegyében telik.A pénteki budapesti eseményen köszöntőt mondott Szász Jenő, a program társszervezője, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki arról beszélt, hogy verset olvasni jó, verset hallgatni még jobb. Illyés Gyulát idézve azt mondta: aki a versírást abbahagyja, az igazmondást hagyja abba. Németh László szavait is idézte: "A gyermeknek természetesebb tápláléka a vers, mint a próza.
A kép színesebb, ha rímmel jön, s amit el nem mond a mondat, megértet a ritmus."
Emlékeztetett arra, hogy József Attila mellett ugyancsak ezen a napon ünnepeljük a szintén nehéz sorsú, száműzetésben élő Márai Sándor születésének évfordulóját is, aki naplójába azt írta: "nincs más haza, csak az anyanyelv".
A Versünnep Fesztivál jó alkalom a haza fogalmának, a szülőföld szeretetének éltetésére - mondta.
A program házigazdái, Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Takács Bence Ervin előadóművész és műsorvezető az eseményen köszöntötték Mádl Dalmát, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, valamint Bánffy Tildát, Bánffy György színművész özvegyét.
A döntő zsűrijének elnöke Császár Angela színművész, tagja Rubold Ödön és Dráfi Mátyás színművész, Mezey Katalin író, költő, műfordító és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának képviseletében Tenki Réka, a teátrum színművésze.
A szeptember óta tartó többfordulós válogatókon két kategóriából kerültek ki a döntő résztvevői: hivatásos színművészek és előadóművészek, valamint színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói. Az idei versenyen a minden évben kötelező kortárs vers mellett a család és az I. világháború témaköréből kellett választaniuk a versenyzőknek, akik három művel indulhattak a megmérettetésen.
A versenyzők a Versünnep-díjért (Muharos Lajos Munkácsy-díjas ötvösművész kisplasztikája), és - kategóriától függően - 1 millió, valamint 500 ezer forintos fődíjért versenyeznek. Idén először a Versünnep Alapítvány lehetővé tette civil közösségek számára is, hogy csatlakozzanak a versenyhez.
A pénteki rendezvényen mutatták be a Napút folyóirat költészet napjára megjelent számát. Szondi György főszerkesztő tájékoztatása szerint az Áprilisi tizenegyek című összeállításnak három különlegesebb szervező eleme van. Az első, hogy 38 költő József Attila és/vagy Márai Sándor nevére akrosztichonokat alkotott. A második, hogy 11 kritikus kifejtette gondolatait a költészet olvashatóságának határairól és a befogadói tapasztalatokról, a harmadik pedig, hogy Suhai Pál felhívására 11 felkért költő magyarra ültette Rainer Maria Rilke eddig le nem fordított nyolcsorosát.
A terjedelmében megnövelt lapszámban emellett Tamási Orosz János "legendát teremt" Márai Ismeretlen kínai költő című ciklusa és József Attila Ódája közötti párhuzamokat mutatva ki. Tanulmány elemzi Báthori Csaba Elemi szonettek című kötetét, Sipos Lajos Berda József Vácon címmel ad közre fotódokumentált anyagot. A Mustra rovatban Vasadi Péter Tetőzés című verseskönyvéből ad a folyóirat előzetest, a nyolc színes képzőművészeti oldal Sóváradi Valériáé, akiről Wehner Tibor ír. A Káva Téka-füzetmellékletben Handó Péter Szín-tézisek, Tragédia-monológok Madách Imre szellemében című műve jelent meg.
MTI
Hozzászólások