A kultúra gazdasági és diplomáciai szerepe
A kultúra gazdasági szerepéről, valamint az ágazat szerepéről a diplomáciában és a külgazdasági kapcsolatokban volt a témája A kultúra gyarapít című konferencia csütörtök délelőtti részének, amelyben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) illetékes államtitkárai adtak elő.
"A magyar kultúra része az újra való nyitottság, a tudományos eredmények és az új technológiai eljárások létrehozása. A kultúra inspirál, új eljárások, megalkotására ösztönöz a gazdasági életben is" - hangsúlyozta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Szólt a évtizedeket óta nem látott kedvező foglalkoztatási adatokról, valamint a bérek markáns emelkedéséről is.
Mindez csak erős és szuverén gazdaságpolitikával volt megvalósítható. A tartással bíró kormányzat és nemzet elképzelhetetlen a kultúrát megőrző identitás nélkül. A kedvező számoknak köszönhetően többet tudunk költeni a kulturális feladatok ellátására is, ami a széleskörű költségvetési támogatásban is megmutatkozik - fejtette ki Banai Péter Benő.
Az NGM államtitkára az elmúlt években lezajlott kulturális beruházások közül kiemelte a Nemzeti Hauszmann Tervet, a Liget Budapest projektet, a Magyar Állami Operaházhoz kapcsolódó felújításokat, az Országos Széchényi Könyvtár informatikai megújítását, a Magyar Művészeti Akadémia létrejöttét vagy a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozását.
Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kultúra szerepe a 19. század végétől egyre jelentősebb a nemzetközi kapcsolatokban, a konfliktusok megoldásában. "Magyarország kulturális és tudományos teljesítményét tekintve jelenleg messze meghaladja, amit külpolitikai vagy gazdasági téren produkál a világ össztevékenységében" - mondta az államtitkár. Felidézte, hogy 2014 óta új, egységes keretekben, intézményrendszerrel, a KKM-en belül egy államtitkár felügyelete alatt, a Balassi Intézet integrálásával működik a kulturális diplomácia, amely ennek köszönhetően a külpolitikai érdekérvényesítés fontos eszközévé vált.
Az államtitkár megjegyezte, hogy nagyobb és komolyabb gazdasági háttér került a kulturális diplomácia mögé, jelenleg 22 országban 24 magyar kulturális intézet működik, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős szám. Kiemelte, hogy számos állomáshelyen működnek kulturális szakdiplomaták, és valamennyi misszión, 82 képviseleten dolgozik kulturális feladatokat ellátó diplomata, továbbá kialakult a tudományos és technológiai attasék, illetve a vendégoktatók hálózata.
Íjgyártó István értékelése szerint a Publishing Hungary programmal előrelépés történt a magyar irodalom külföldi pozíciójában, jelen vagyunk a legfontosabb könyves fesztiválokon. Külön szólt arról, hogy alap jött létre a magyar kortárs képzőművészet nemzetközi megjelenítésére, a külföldi magyar emlékhelyek megőrzésére. "A fő cél a világ kihívásaival lépést tartó, a hagyományokból építkező, saját útját járó, ismeretében és önérzetében erősödő sikeres Magyarország és magyarság képének közvetítése".
Mint elhangzott, a magyar zene, irodalom és filmművészet rendkívül erős pozícióit fenn kell tartani, emellett a képzőművészet terén még sok a tennivaló. Az államtitkár beszélt az elmúlt évek számos sikeres külföldi magyar kulturális rendezvényéről, például az 1956-os jubileumi emlékévről, az oroszországi mini évadról, a húsz hónapon át tartott lengyelországi magyar évadról vagy arról, hogy a vezető amerikai lapok egyöntetűen pozitív módon számoltak be a magyar kultúra teljesítményéről a reprezentatív képzőművészeti kiállítások kapcsán.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy megfelelő nagyságú és rendszeres források álljanak rendelkezésre a jövőben a kulturális intézeti hálózat 21. századi működtetésére. Elmondta azt is, hogy egy nagy kulturális diplomáciai honlapot szeretnének megvalósítani belátható időn belül.
(Forrás: MTI)
"A magyar kultúra része az újra való nyitottság, a tudományos eredmények és az új technológiai eljárások létrehozása. A kultúra inspirál, új eljárások, megalkotására ösztönöz a gazdasági életben is" - hangsúlyozta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Mint kiemelte, a magyar gazdaság fejlődésében a kreativitásnak kulcsszerepe van, egyre több ágazatban jól látható és mérhető módon erősödik a kutatásfejlesztés és az innovációs tevékenység. Hozzátette: a legfrissebb adatok tükrében minden eddiginél jobban látszik, hogy eredményes a béremelésre és adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika. Megjegyezte, hogy 2017-ben 4 százalékkal emelkedett a magyar gazdaság teljesítménye, és ilyen mértékű bővülést a KSH 2005 óta nem mért.
Mindez csak erős és szuverén gazdaságpolitikával volt megvalósítható. A tartással bíró kormányzat és nemzet elképzelhetetlen a kultúrát megőrző identitás nélkül. A kedvező számoknak köszönhetően többet tudunk költeni a kulturális feladatok ellátására is, ami a széleskörű költségvetési támogatásban is megmutatkozik - fejtette ki Banai Péter Benő.
Az NGM államtitkára az elmúlt években lezajlott kulturális beruházások közül kiemelte a Nemzeti Hauszmann Tervet, a Liget Budapest projektet, a Magyar Állami Operaházhoz kapcsolódó felújításokat, az Országos Széchényi Könyvtár informatikai megújítását, a Magyar Művészeti Akadémia létrejöttét vagy a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozását.
Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kultúra szerepe a 19. század végétől egyre jelentősebb a nemzetközi kapcsolatokban, a konfliktusok megoldásában. "Magyarország kulturális és tudományos teljesítményét tekintve jelenleg messze meghaladja, amit külpolitikai vagy gazdasági téren produkál a világ össztevékenységében" - mondta az államtitkár. Felidézte, hogy 2014 óta új, egységes keretekben, intézményrendszerrel, a KKM-en belül egy államtitkár felügyelete alatt, a Balassi Intézet integrálásával működik a kulturális diplomácia, amely ennek köszönhetően a külpolitikai érdekérvényesítés fontos eszközévé vált.
Az államtitkár megjegyezte, hogy nagyobb és komolyabb gazdasági háttér került a kulturális diplomácia mögé, jelenleg 22 országban 24 magyar kulturális intézet működik, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős szám. Kiemelte, hogy számos állomáshelyen működnek kulturális szakdiplomaták, és valamennyi misszión, 82 képviseleten dolgozik kulturális feladatokat ellátó diplomata, továbbá kialakult a tudományos és technológiai attasék, illetve a vendégoktatók hálózata.
Íjgyártó István értékelése szerint a Publishing Hungary programmal előrelépés történt a magyar irodalom külföldi pozíciójában, jelen vagyunk a legfontosabb könyves fesztiválokon. Külön szólt arról, hogy alap jött létre a magyar kortárs képzőművészet nemzetközi megjelenítésére, a külföldi magyar emlékhelyek megőrzésére. "A fő cél a világ kihívásaival lépést tartó, a hagyományokból építkező, saját útját járó, ismeretében és önérzetében erősödő sikeres Magyarország és magyarság képének közvetítése".
Mint elhangzott, a magyar zene, irodalom és filmművészet rendkívül erős pozícióit fenn kell tartani, emellett a képzőművészet terén még sok a tennivaló. Az államtitkár beszélt az elmúlt évek számos sikeres külföldi magyar kulturális rendezvényéről, például az 1956-os jubileumi emlékévről, az oroszországi mini évadról, a húsz hónapon át tartott lengyelországi magyar évadról vagy arról, hogy a vezető amerikai lapok egyöntetűen pozitív módon számoltak be a magyar kultúra teljesítményéről a reprezentatív képzőművészeti kiállítások kapcsán.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy megfelelő nagyságú és rendszeres források álljanak rendelkezésre a jövőben a kulturális intézeti hálózat 21. századi működtetésére. Elmondta azt is, hogy egy nagy kulturális diplomáciai honlapot szeretnének megvalósítani belátható időn belül.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások