A legmagasabb rangú honvédtisztnő: Lebstück Mária
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a nők helyzetében is változást hozott. Már nem csak társak, múzsák, feleségek, hanem aktív részesei is az eseményeknek. Bár a többségük nem fogott fegyvert, az asszonyok és leányok más eszközökkel harcoltak a szabadságért, de a katonák között kimagasló teljesítményt nyújtó hölgyek is találhatók.
Leghíresebb és legmagasabb rendfokozatot elérő közülük Huszka Jenő operettjének főhőse, Mária főhadnagy, amely Lebstück Mária életének egy rövid epizódját dolgozza fel romantikus módon.
Az igazi Lebstück Mária 1830-ban született Zágrábban. Apja jómódú kereskedő volt, lányát Bécsben taníttatta egy ezredesi rangban szolgáló nagybácsinál. Mária már a bécsi forradalomban (1848. március 13.) férfiruhában jelentkezik önkéntesnek apja nevét kölcsönözve Lebstück Károlyként. A bécsi forradalom leverése és sebesülése után Magyarországra szökik, és a német légióba lép be. Harcol a branyiszkói és a kápolnai csatában. Ez utóbbiban újabb fejsérülést szenved. Nem engedett orvost hívni magához, nehogy kiderüljön, hogy nő rejtőzik a katonaruha alatt, de mivel veszélyben forgott, kénytelen volt az ezredorvoshoz fordulni. Az akkori fővezér, Dembinski hadnagyi rangot adományoz az akkor mindössze 18 éves leánynak.
A huszároknál folytatja katonai pályafutását, ahol huszárfőhadnaggyá léptetik elő. A Jókai által a Kőszívű ember fiaiban is leírt Buda ostrománál küzd. Itt ismerkedett meg, s esett szerelembe egy tüzér hadnaggyal. A hadügyminisztériumban nem kis döbbenetet okozott azzal, hogy kiderül szabadságkérésének oka: a huszárfőhadnagy férjhez kíván menni! Az engedély birtokában, 1849 júliusában a csatatéren kötöttek házasságot. A lakodalmat az ellenség támadása zavarta meg.
A szabadságharc bukása után mindkettejükre börtön várt. Férje nem élte túl a tizenhat évi vasban letöltendő börtönt. Mária az aradi börtönbe kerül, ott szülte meg fiát, Pált. Rokonai közbenjárására végül kiengedik, de Magyarországot el kell hagynia: Zágrábba megy. Itt nyomorúságos életet él, majd Győrbe költözik. Ott találkozik újra régi hadnagytársával, Pasche Gyula festővel. Hamarosan házasságot kötnek. 1870-ben azonban meghal második férje is, s ezt követően ismét a nélkülözés a sorsa. Mosónőként tartotta el magát és fiát. Az országos honvédegylet végül nyugdíjat folyósított neki. 1879-ben Újpestre költözött. 62 éves korában ott halt meg. Síremléke ma is látható a Megyeri úti temetőben. Nekrológját Jókai Mór írta meg a Pesti Hírlapban.
Alakját a közönség nem hadtörténeti tanulmányokból, vagy a később megjelent emlékirataiból, vagy Jókai róla írt novellájából vagy a róla a később írt tanulmányokból ismeri, hanem leginkább Huszka Jenő romantikus nagyoperettjéből, a Mária főhadnagyból. A színpadi sikert filmsiker követte a kor ünnepelt színésznőjével, Szeleczky Zitával. Az operett – így a film is – a valós élettől eltérően boldog véget ér.
Forrás: www.felsofokon.hu
Leghíresebb és legmagasabb rendfokozatot elérő közülük Huszka Jenő operettjének főhőse, Mária főhadnagy, amely Lebstück Mária életének egy rövid epizódját dolgozza fel romantikus módon.
Az igazi Lebstück Mária 1830-ban született Zágrábban. Apja jómódú kereskedő volt, lányát Bécsben taníttatta egy ezredesi rangban szolgáló nagybácsinál. Mária már a bécsi forradalomban (1848. március 13.) férfiruhában jelentkezik önkéntesnek apja nevét kölcsönözve Lebstück Károlyként. A bécsi forradalom leverése és sebesülése után Magyarországra szökik, és a német légióba lép be. Harcol a branyiszkói és a kápolnai csatában. Ez utóbbiban újabb fejsérülést szenved. Nem engedett orvost hívni magához, nehogy kiderüljön, hogy nő rejtőzik a katonaruha alatt, de mivel veszélyben forgott, kénytelen volt az ezredorvoshoz fordulni. Az akkori fővezér, Dembinski hadnagyi rangot adományoz az akkor mindössze 18 éves leánynak.A huszároknál folytatja katonai pályafutását, ahol huszárfőhadnaggyá léptetik elő. A Jókai által a Kőszívű ember fiaiban is leírt Buda ostrománál küzd. Itt ismerkedett meg, s esett szerelembe egy tüzér hadnaggyal. A hadügyminisztériumban nem kis döbbenetet okozott azzal, hogy kiderül szabadságkérésének oka: a huszárfőhadnagy férjhez kíván menni! Az engedély birtokában, 1849 júliusában a csatatéren kötöttek házasságot. A lakodalmat az ellenség támadása zavarta meg.
A szabadságharc bukása után mindkettejükre börtön várt. Férje nem élte túl a tizenhat évi vasban letöltendő börtönt. Mária az aradi börtönbe kerül, ott szülte meg fiát, Pált. Rokonai közbenjárására végül kiengedik, de Magyarországot el kell hagynia: Zágrábba megy. Itt nyomorúságos életet él, majd Győrbe költözik. Ott találkozik újra régi hadnagytársával, Pasche Gyula festővel. Hamarosan házasságot kötnek. 1870-ben azonban meghal második férje is, s ezt követően ismét a nélkülözés a sorsa. Mosónőként tartotta el magát és fiát. Az országos honvédegylet végül nyugdíjat folyósított neki. 1879-ben Újpestre költözött. 62 éves korában ott halt meg. Síremléke ma is látható a Megyeri úti temetőben. Nekrológját Jókai Mór írta meg a Pesti Hírlapban.
Alakját a közönség nem hadtörténeti tanulmányokból, vagy a később megjelent emlékirataiból, vagy Jókai róla írt novellájából vagy a róla a később írt tanulmányokból ismeri, hanem leginkább Huszka Jenő romantikus nagyoperettjéből, a Mária főhadnagyból. A színpadi sikert filmsiker követte a kor ünnepelt színésznőjével, Szeleczky Zitával. Az operett – így a film is – a valós élettől eltérően boldog véget ér.
Forrás: www.felsofokon.hu
Hozzászólások