A magyar populáris zenéről rendeznek konferenciát az MTA szervezésében
A 20-21. századi magyar populáris zenéről rendeznek konferenciát január 31-én és február 1-jén az MTA BTK Zenetudományi Intézetében. A tanácskozás a cigányzenével, a slágerekkel, a táncházmozgalommal, a dzsesszel, az operettel, valamint a popzenével egyaránt foglalkozik.
"A konferencia célja, hogy fórumává váljon azokkal a zenei műfajokkal, stílusokkal kapcsolatos kutatásoknak, amelyeket Magyarországon az elmúlt bő száz esztendő folyamán könnyűnek, populárisnak, szórakoztatónak neveztek" - mondta Ignácz Ádám, a konferencia szervezője, az MTA BTK Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoportja tudományos munkatársa az MTI-nek.
Mint kifejtette, a kétnapos ülés azt a sokszínűséget kívánja megragadni, ami a hazai és nemzetközi könnyűzene-kutatást egyaránt jellemzi: párbeszédet teremteni a legkülönbözőbb tudományterületekről érkező szakemberek között, egyaránt teret adni történészi, szociológiai, médiaelméleti szempontoknak, akárcsak esztétikai és a zenei analízis eszközeivel operáló zenetudományi megközelítéseknek. A konferencián 22 előadó szólal fel tematikus blokkokba rendezve. Január 31-én a dzsesszé és az operetté a főszerep, a szakemberek e két műfaj második világháború előtti és utáni történetéből egyaránt szemezgetnek. Érdekesnek ígérkezik az operett átalakulásának nyomon követése a műfaj legismertebb, és talán legnagyobb hatású magyar darabja, a Csárdáskirálynő (Imre Zoltán előadása), illetve a század második feléből származó, már a kommunista fordulatot követően keletkezett művek (Heltai Gyöngyi és Bozó Péter előadásai) egymás mellé állításával.
Simon Géza Gábor Bacsik Elek dzsessz-zenész életútjáról beszél a politikai-társadalmi fordulatok tükrében, de szó lesz a táncház-mozgalomról (Tóth Endre) és a cigányzenéről is (Riskó Kata), Loch Gergely pedig a magyar kuplék történetébe enged bepillantást. A szélesebb értelemben vett popzene a második napon, február 1-jén szombaton kerül a középpontba. Az előadások a hatvanas évektől napjainkig számos elméleti, politikatörténeti és esztétikai kérdést érintenek. Témaként szerepel az állampárt populáris zenével kapcsolatos tevékenysége (Csatári Bence), szó lesz Zalatnay Saroltáról (Dalos Anna), a pol-beatről (Ring Orsolya), a progresszív rockról (Ignácz Ádám), valamint az underground fogalmáról (Tóth Eszter Zsófia, Barna Emilia, Tófalvy Tamás). Hajnóczy Csaba, a Kontroll Csoport egykori, a Kampec Dolores jelenlegi tagja Víg Mihály filmzeneszerzői munkásságáról beszél, Feischmidt Margit előadása a nemzeti rock aktuális témáját érinti.
A programot a 20. század eleji magyar ragtime-okból és kuplékból összeállított koncert, valamint László Attila nemzetközi hírű dzsesszgitáros saját szolmizációs elméletét bemutató előadása színesíti hangszeres bemutatóval.
Ignácz Ádám az MTI-nek elmondta, hogy az ő kutatási területe a Kádár-korszak könnyűzenéjére terjed ki, és számos életműinterjút készített az elmúlt másfél évben a hatvanas-évek legjelentősebb zeneszerzőivel és előadóival, köztük Szörényi Leventével, Zoránnal, Frenreisz Károllyal, az Omega együttes tagjaival, Szűcs Lászlóval, a Theatrum együttes billentyűsével, Banovich Tamás filmrendezővel, az 1967-es beatfilm, az Ezek a fiatalok rendezőjével. Kitért arra, hogy kutatja az egykori állampárt és a KISZ korabeli, könnyűzenére vonatkozó dokumentumait, valamint az ifjúsági sajtóban megjelent írásokat is, ezek alapján esztétikai elemzéseket készít. Hozzátette: hosszú távon könnyűzenei felvételek beszerzésével és archiválásával is foglalkozni kíván a kutatócsoportban, bár ezen hanganyagok jó része ma már nagyon nehezen elérhető.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézetének Bartók-termébe szervezett konferencia minden programja ingyenesen látogatható, az elhangzó előadósokat a tervek szerint megjelentetik, de honlapjuk publikációs felületén a legjobb tanulmányokat mindenképpen publikálják. A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport 2012 nyarán jött létre az Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programja keretében az MTA BTK Zenetudományi Intézetében. Elsődleges célja, hogy összegyűjtse, archiválja, elemezze és értelmezze, valamint kutathatóvá tegye a 20. századi magyar zene dokumentumait, és e kutatások eredményeit a szakmabeli érdeklődők és a nagyobb nyilvánosság elé tárja. Az archívum és kutatócsoport tevékenységi területei közé tartozik a komoly és kortárs zene mellett a 20. század magyarországi szórakoztató és könnyűzenéjének feldolgozása
forrás:MTI
"A konferencia célja, hogy fórumává váljon azokkal a zenei műfajokkal, stílusokkal kapcsolatos kutatásoknak, amelyeket Magyarországon az elmúlt bő száz esztendő folyamán könnyűnek, populárisnak, szórakoztatónak neveztek" - mondta Ignácz Ádám, a konferencia szervezője, az MTA BTK Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoportja tudományos munkatársa az MTI-nek.
Mint kifejtette, a kétnapos ülés azt a sokszínűséget kívánja megragadni, ami a hazai és nemzetközi könnyűzene-kutatást egyaránt jellemzi: párbeszédet teremteni a legkülönbözőbb tudományterületekről érkező szakemberek között, egyaránt teret adni történészi, szociológiai, médiaelméleti szempontoknak, akárcsak esztétikai és a zenei analízis eszközeivel operáló zenetudományi megközelítéseknek. A konferencián 22 előadó szólal fel tematikus blokkokba rendezve. Január 31-én a dzsesszé és az operetté a főszerep, a szakemberek e két műfaj második világháború előtti és utáni történetéből egyaránt szemezgetnek.
Simon Géza Gábor Bacsik Elek dzsessz-zenész életútjáról beszél a politikai-társadalmi fordulatok tükrében, de szó lesz a táncház-mozgalomról (Tóth Endre) és a cigányzenéről is (Riskó Kata), Loch Gergely pedig a magyar kuplék történetébe enged bepillantást. A szélesebb értelemben vett popzene a második napon, február 1-jén szombaton kerül a középpontba. Az előadások a hatvanas évektől napjainkig számos elméleti, politikatörténeti és esztétikai kérdést érintenek. Témaként szerepel az állampárt populáris zenével kapcsolatos tevékenysége (Csatári Bence), szó lesz Zalatnay Saroltáról (Dalos Anna), a pol-beatről (Ring Orsolya), a progresszív rockról (Ignácz Ádám), valamint az underground fogalmáról (Tóth Eszter Zsófia, Barna Emilia, Tófalvy Tamás). Hajnóczy Csaba, a Kontroll Csoport egykori, a Kampec Dolores jelenlegi tagja Víg Mihály filmzeneszerzői munkásságáról beszél, Feischmidt Margit előadása a nemzeti rock aktuális témáját érinti.
A programot a 20. század eleji magyar ragtime-okból és kuplékból összeállított koncert, valamint László Attila nemzetközi hírű dzsesszgitáros saját szolmizációs elméletét bemutató előadása színesíti hangszeres bemutatóval.Ignácz Ádám az MTI-nek elmondta, hogy az ő kutatási területe a Kádár-korszak könnyűzenéjére terjed ki, és számos életműinterjút készített az elmúlt másfél évben a hatvanas-évek legjelentősebb zeneszerzőivel és előadóival, köztük Szörényi Leventével, Zoránnal, Frenreisz Károllyal, az Omega együttes tagjaival, Szűcs Lászlóval, a Theatrum együttes billentyűsével, Banovich Tamás filmrendezővel, az 1967-es beatfilm, az Ezek a fiatalok rendezőjével. Kitért arra, hogy kutatja az egykori állampárt és a KISZ korabeli, könnyűzenére vonatkozó dokumentumait, valamint az ifjúsági sajtóban megjelent írásokat is, ezek alapján esztétikai elemzéseket készít. Hozzátette: hosszú távon könnyűzenei felvételek beszerzésével és archiválásával is foglalkozni kíván a kutatócsoportban, bár ezen hanganyagok jó része ma már nagyon nehezen elérhető.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézetének Bartók-termébe szervezett konferencia minden programja ingyenesen látogatható, az elhangzó előadósokat a tervek szerint megjelentetik, de honlapjuk publikációs felületén a legjobb tanulmányokat mindenképpen publikálják. A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport 2012 nyarán jött létre az Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programja keretében az MTA BTK Zenetudományi Intézetében. Elsődleges célja, hogy összegyűjtse, archiválja, elemezze és értelmezze, valamint kutathatóvá tegye a 20. századi magyar zene dokumentumait, és e kutatások eredményeit a szakmabeli érdeklődők és a nagyobb nyilvánosság elé tárja. Az archívum és kutatócsoport tevékenységi területei közé tartozik a komoly és kortárs zene mellett a 20. század magyarországi szórakoztató és könnyűzenéjének feldolgozása
forrás:MTI
Hozzászólások